A több évtizedes múlttal rendelkező SZTE Füvészkert az egyetem zöld szigete, ahol az oktatás és kutatás mellett a biológiai sokféleség megőrzésén fáradoznak. A kert új vezetőjével, Németh Anikóval beszélgettünk.
Az új igazgató
Németh Anikót, az SZTE Füvészkert új igazgatóját gyerekkora óta az élővilág érdekeli. Első diplomáját környezetvédelem szakos tanárként 1998-ban szerezte, majd két évvel később az akkori József Attila Tudományegyetem botanika ökológia szakán végzett. Tanulmányai után a Növénytani Tanszék és Füvészkertben dolgozott. 1996-tól rendszeres látogatója a botanikus kertnek, 2005 óta dolgozik a kertben, 2010-ben igazgatóhelyettesi posztot kapott, tavaly nyár óta pedig igazgatóként tevékenykedik.
Attrakciók a látogatókért
Németh Anikó a Szegedi Egyetem Magazinnak elárulta, az SZTE Füvészkert 2009 óta nagy sikerrel pályázik az Európai Unió felhívásaira. „Az egyenként körülbelül 250 millió forintos forrásoknak köszönhetően az elmúlt években nemcsak a kert központi épülete, hanem az üvegházak is megújultak. A zöld sziget más részein új gyűjtemények jöttek létre; a tanyaudvar, ami a Szeged környéki tanyák veteményes és virágoskertjeit mutatja be; a növényi portékák kertje, ami a táplálék- és haszonnövényeket ismerteti; valamint az országos szinten is jelentős gyógynövény- és fűszerkert, mely a hajdani kolostorkertek mintájára, mára több mint 250 gyógynövény fajt mutat be” – összegezte a kert fejlődését az igazgató. Hozzátette: a látogatóbarát szemlélet jegyében játszóteret alakítottak ki, ami családok, iskolás csoportok kedvelt helye, információs táblákkal, mobil alkalmazással és természeti foglalkozásokkal szeretnék a környezettudatos szemléletmódot minél szélesebb körben népszerűsíteni.
A 2013 őszére elkészült új üvegház idén húsvétkor nyitotta meg kapuit. A meleg égövi gyűjteményben műsziklákkal zöld falat építettek ki, ahol páfrányok, broméliák és egyéb növények kaptak helyet. Erről a falról víz csordogál az ott élő pandánuszokhoz, illetve egy hárommedencés tórendszer is kialakítottak, ahova olyan különleges vízi növényeket telepítettek, mint az amazonaszi tündérrózsa. A ház hátsó felében a sivatagos vidékhez alkalmazkodott növények, különböző kaktuszfélék kaptak helyet – tudtuk meg Németh Anikótól, aki kiemelte, céljuk, hogy minden növény méltó helyre kerüljön, így a gyűjtemény nemcsak szép, hanem értékmegőrző is legyen.
A közel 2 hektáros területet érintő japánkert-gyűjtemény rekonstrukciója is folyamatban van, mely a Lótuszos tó közepén lévő szigetet is érinti. A szigetet több mint 200 távol keleti növényfaj betelepítésével és japánkerti hangulatot idéző teaházzal újítanák meg, a Lótuszos tó vizét az évelő gyűjtemény területén egy kis patakrendszerrel keringetnék át, így ez a rész remek mikroklíma-teremtő funkcióval bírna és az őszi, tavaszi esőket is összegyűjtené – tudtuk meg az igazgatótól. „Vesszőparipám, hogy a látogatókat kisebb-nagyobb attrakciókkal lehet kertlátogatásra ösztönözni. Értük és a tudományért is érdemes a gyűjteményeket fejleszteni” – fogalmazott Németh Anikó.
Tanösvényeket is szeretnének
Amint lehetőség nyílik rá, újra szeretnének pályázni – jelentette ki. A tervek között szerepel a kert több mint 17 hektáros szabadföldi részének felújítása, védett növénygyűjtemény kialakítása és a Magyarország legfontosabb erdőtársulásait bemutató terület fajkészletének restaurálása, tanösvények kialakítása. A füvészkert különlegességének számító, több mint 140 rózsafajt bemutató kertet is át kívánják dolgozni, valamint a rózsakerthez illesztett hársfasort becsatlakoztatnák a gyűjteménybe, mely így az angol- és franciakertek hangulatát idézné. A már részben elkészült sziklakert hátsó része is betelepítésre vár még. Ide kifejezetten a hazai flórából kerülnének őshonos növények, mészkő- és dolomitszikla-gyepi fajok – mesélte Németh Anikó. Ez szintén többéves munka, mivel a betelepítésre szánt több mint 150 növényfaj nagy része védettséget élvez, tehát már a szaporítóanyagok gyűjtéséhez is engedély szükséges – tette hozzá.
Gajzer Erzsébet