SZTE magazin

jwst

Útjára indult a James Webb-űrtávcső - szegedi csillagászok is mérhetnek vele!

Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutathatják majd az eddigi legnagyobb űrteleszkóp segítségével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Több mint húsz évnyi tervezést és építést, valamint több mint tíz évnyi halasztást követően végül 2021. december 25-én, közép-európai idő szerint 13:20-kor elindult a világűrbe a Földön valaha épített legkifinomultabb csillagászati űreszköz, a James Webb-űrtávcső (JWST). A JWST körülbelül egy hónap alatt éri el a végső pozíciójának számító, a Földtől mintegy másfél millió kilométerre lévő Nap-Föld L2 Lagrange-pontot, közben pedig sorra hajtódnak végre a távcső kibontódásának és üzembe állásának kritikus lépései. Ha minden rendben megy, néhány hónapnyi tesztidőszakot követően a Webb-teleszkóp 2022. júniusában kezdheti meg tudományos programját.


Már az első körben, még a távcső indulása előtt több mint ezer pályázat érkezett a JWST távcsőidejére, és csak a negyedük, kevesebb mint háromszáz fér majd bele az első év mérési programjába. Ebből a szempontból is kiemelten elismerésre méltó, hogy magyar csillagászok is bekerültek az első körben távcsőidőt elnyerő kutatók elitjébe - köztük Szalai Tamás (SZTE TTIK Fizikai Intézet, Asztrofizikai Kutatócsoport), aki társ-témavezetőként egy, közreműködőként pedig további három nyertes pályázat révén használhatja majd a Webb-űrtávcső adatait. A szegedi kutató és munkatársai többek között arra a kérdésre keresik majd a választ, vajon „kozmikus porgyárak”-e a nagy tömegű csillagok életét lezáró, gigantikus energiakibocsátással járó szupernóva-robbanások, vagy sem. A csillagközi térben lévő porszemcsék galaxisunkban a teljes csillagközi anyag körülbelül 1 százalékát teszik ki. Számos asztrofizikai folyamatban, többek között a molekulaképződésben és a bolygókeletkezésben is nagyon fontos tényezőnek számítanak; eredetük azonban nem teljesen világos.


Szintén nyertes pályázatok társtémavezetőjeként, illetve közreműködőjeként találkozhatunk két, ugyancsak Szegeden végzett kutató, Gáspár András és Apai Dániel nevével (ők jelenleg mindketten az Arizonai Egyetem munkatársai; Gáspár András a JWST műszereinek fejlesztési munkálataiban is részt vett).


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01