- Hogyan került Ön, mint az egyetlen magyar kutató a VICTORIA projektbe?

- A projektbe az adatvédelmi tanácsadó testület tagjaként kerültem. Ez a testület 12-13 független szakértőből állt. A Leuveni Katolikus Egyetem kutatói kértek fel, hogy legyek a csapat tagja, velük jó személyes kapcsolatban vagyok.

- Mi volt a feladata a tanácsadó testületnek?

- A munkaszakaszok végén értekezletet szerveztek, ahol az eredményeket bemutatták, ezután mi megjegyzéseket tehettünk arra nézve, hogy adatvédelmi szempontból mire hívnánk fel a figyelmet. Vannak-e kockázatos pontok a folyamatban. Például, hogy a bűnügyi adatokat hogyan kellene fokozottabban védeni, vagy hogy az érintettek milyen jogaira kellene nagyobb figyelmet fordítani.

- A VICTORIA projekt leírásában az szerepel, hogy Video Elemzési Platform prototípust fejlesztettek ki. Mit jelent ez pontosan?

- Számítógépes programokról van szó. Főként terrorcselekményekre tervezték a projektet, tehát ha robbantás, lövöldözés vagy akár késelés történt, akkor a helyszínen tartózkodóktól, begyűjti a rendőrség a mobiltelefonnal készült állóképeket és videófelvételeket. A terroristák rendszerint nagy nyilvánosság előtt hajtják végre tetteiket, így nagyon sok felvételt lehet összegyűjteni.

- Mi alapján gyűjtik be az információkat?

- Egyrészt a cellainformációk alapján utólag, vagy lezárják a környéket és megkérik a jelenlévőket, hogy adják oda a telefonjaikat azért, hogy az abban az időben készített felvételeket lementsék róluk. Ezután jön a rekonstrukciós fázis, vagyis amikor a felvételekből 3D-ben – sőt igazából 4D-ben, mert időben is – rekonstruálják az eseményeket. A helyszínről 3D szkennerrel készítenek egy modellt, majd ehhez igazítják a mobiltelefonokról letöltött képeket, valamint az utcai kamerák felvételeit. Így összeáll egy 3D-s modell, ami időben is mozog. A rendszerhez hangelemzés is tartozik, tehát be tudják határolni, hogy pontosan mikor hallatszik például egy fékcsikorgás, fegyver dörrenés, sikoltás, robbanás hangja.

- Jól gondolom, hogy ahhoz, hogy mindezt összeállítsa a rendszer, nagyon erős szoftver kell?

- Igen, e mögött egy nagyon erős számítógép áll, bár az, hogy számítógép nem is elég kifejező, hiszen egy egész számítógép-központ működik mögötte, amiben rengeteg CPU van, ami kiszámolja a következő képkockákat. A rendszer 1000 GB-os nagyságrendű adatmennyiséggel is képes dolgozni.

- Mennyi idő egy bűncselekmény rekonstruálása?

- A projekt során készült 15 „training corpus” vagyis tanító adatállomány, ami a rendszernek a tesztje volt. Ezek nem valóban megtörtént terrorcselekményeket jelentettek, beépített személyeket, színészeket és statisztákat alkalmaztak. A cél az volt, hogy ezzel pontosítsák, finomítsák a rendszert. Egyik esetben a londoni Trafalgar téren készült egy anyag, onnan több ezer fotót és személyes videófelvételt gyűjtöttek össze. Több napig tart, amíg elkészül a végleges 4D-s modell, amely azután a bíróságok, szakértők rendelkezésére áll.

- Nemrég volt Bécsben terrortámadás, ebben az esetben nem lehetne használni ezt a rendszert?

- Arra nem volt eddig mód, hogy igazi terrorcselekményre alkalmazzák ezt a szoftvert. Ausztriai kutatók dolgoztak a projektben, és így az eredményekből az osztrák rendőrség is profitálhat, ha szeretne. A résztvevők létrehoztak egy tudományos és rendvédelmi együttműködési lehetőséget internetes felületen, amelyhez további európai uniós tagállamok rendvédelmi szervezetei csatlakozhatnak és megoszthatnak egymással információkat.

- Hogyan találja meg a rendszer az elkövetőt?

- Nagyon komoly mesterséges intelligencia alapú arc és emberfelismerő komponenssel dolgozik a program. Ha elkészül a 4D-s modell, akkor kigyűjti belőle azokat a személyeket, akik a helyszínen tartózkodnak, egyesével beazonosítja majd felismeri, hogy ki hol járt, merre mozgott és azt is, hogy percre pontosan melyik felvétel hol ábrázolja az illetőt. Így időben is sokat lehet spórolni, hiszen a rendszer csak azokat a képeket veszi figyelembe, amelyek a terrorcselekmény idejében készültek és beleilleszti ezeket a 4D modellbe. A VICTORIA project konferenciáján bemutatták, hogy akár a rejtőzködő embereket is felismeri a számítógépes algoritmus, ha elég jó felbontású a felvétel. Külön arcfelismerő rendszer is tartozik hozzá, ami nagy segítség, mert mára közel 99 százalékos pontossággal működnek az arcfelismerő programok.

- Ebben az esetben az egyének jogai hogyan alakulnak?

- Magyar rendőrségi törvény is azt tartalmazza, hogy be lehet gyűjteni mobiltelefonokról ezeket a bizonyítékokat, de amikor megtörténik a vádemelés, akkor a vétlen szereplők adatát ki kell törölni a nyilvántartásból. Erre is létezik egy modul, tehát amikor kiderült, hogy kik a tettesek akkor az ártatlanok arcát elhomályosíthatják.

- A nyomozás során hogyan működik ez a rendszer?

- Nagyon érdekes, hogy a 4D-s modell, egy VR (Virtual Reality) szemüveggel is bejárható. Ezt én magam is kipróbáltam. Ilyenkor belecsöppen az ember a számítógép által létrehozott környezetbe, lehet látni az elkövetés helyszínét, az épületeket, az utcákat vagy az embereket. Én kaptam hozzá egy kontrollert, amivel lehetett előre és hátra is mozogni és azt is be lehetett rajta állítani, hogy időben hol legyek, így akár adott esetben látható ahogy az elkövető előrántja a fegyverét. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy nem ismerhető fel belülről, hogy ez nem a valóság, jól lehet érzékelni azért, hogy ez egy mesterségesen összerakott látvány.

- Hol tartanak a jelenlegi fejlesztések és mi várható a projekttől?

- A projekt lezárult, és a rendszer készen áll, már néhány rendőrség is tesztelte. Létező nyomozati anyagokat vittek fel a rendszerbe és megnézték, hogy milyen előnyei és hátrányai vannak, bár ezeket érthető okokból nem hozták nyilvánosságra. Az érdeklődők figyelmébe ajánlom a projekt weboldalát, ahol további érdekes információkat találhatnak (http://www.victoria-project.eu).

A VICTORIA project éppen véget ért, azonban két új európai nemzetközi együttműködés indult el a napokban. Mindkettőben az SZTE jogi és a bölcsészettudományi kar kutatóival együtt vesz részt az SZTE TTIK Informatikai Intézet. A GoodBrother célja, hogy idősek vagy fogyatékkal élő emberek otthoni életvitelét támogató intelligens számítógépes felügyeleti rendszert hozzanak létre. Például, ha az idős ember elesett és nem tud felkelni, akkor a számítógépes rendszer érzékeli ezt és riasztja a mentőket. A rendszer többféle szenzor jeleit dolgozná fel, valamint kamerás megfigyelést is lehetővé tenne a GDPR garanciáinak maximális figyelembevételével. A másik projekt a NET4AGEFRIENDLY informatikai akadálymentesítést biztosítana idősek számára. Ennek célja egy barátságos internet létrehozása, amely figyelembe veszi az idősek speciális igényeit. Dr. Alexin Zoltánt, a második munkacsoport vezetőjének választották meg az első projektértekezleten. A projektek nyitottak, így van lehetőség arra, hogy további kutatók, PhD hallgatók, egyetemi hallgatók is részt vegyenek bennük. Tudományos rendezvényeken történő részvételre, tanulmányutakra is lehetőséget biztosítanak ezek az együttműködések.

SZTEinfo- Móczár Dóra