A legnépszerűbb közösségi médiafelület, a Facebook 2018-ban 2,3 milliárd felhasználóval rendelkezett, ám ezek közül 81 millió „hamis profil”. A közösség naponta 500 ezer új felhasználóval bővül, ami 6 új felhasználót jelent másodpercenként – tudtuk meg dr. Lukács Adrienntől. Az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetének tanársegédje hozzátette: a Facebook használói naponta 100 millió órányi videót töltenek fel és 4 millió lájkot nyomnak meg percenként.

– A munkavállalók is kifejtik véleményüket a közösségi média felületén, nagyon sok megosztott adat és információ a munkahelyekre vonatkozik. A Facebook használójának adott a joga a szabad véleménynyilvánításhoz, ugyanakkor a munkáltatóknak is joguk van a jó hírnévhez – hangsúlyozta az SZTE ÁJTK oktatója, dr. Lukács Adrienn.

Hol a határ? El lehet-e bocsátani valakit az állásából azért, mert közzétett a munkahelyével kapcsolatos tartalmat? Felelősségre lehet-e vonni a munkavállalót, ha munkaidőben kezd el facebookozni? Az általános szabályok szerint a munkavállalónak figyelnie kell, hogy milyen tartalmat oszt meg, hiszen tiszteletben kell tartania a munkáltató jogait.

Megtörtént eseteket is ismertetett az előadó. Például Ashley Payne az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott tanárként, munkájára nem volt panasz, azonban nyaralásáról olyan képet posztolt, amelyen látszott: mindkét kezében szeszesitalt tart. Ezután a munkáltató behívatta, finoman megköszönte neki a munkáját, majd elbocsátotta…

– Megváltozott a nyilvánosság fogalma – magyarázta az általa ismertetett esetek hátterét Dr. Lukács Adrienn. – Amikor régen valaki panaszkodott a munkahelyére, akkor azt nem hallották túl sokan. Ellenben ha mondandóját a közösségi médiában teszi közzé, akkor azt több százan is láthatják. Ráadásul a Facebookon sokan megadják az adataiknál, hogy hol dolgoznak, így jobban beazonosíthatók, tehát könnyebb megsérteniük a munkáltató jó hírnevét.

Egy légitársasághoz kötődött a következő példa. Arról készült videó, hogy a járat törlése után az egyenruhában lévő munkavállalóknak a repülőtéren kellett aludniuk a padlón, s felvételt feltöltöttek a közösségi média felületére. A biztonsági felvételeken viszont az látszik, hogy csak a fotó kedvéért feküdtek a földre az alkalmazottak, hiszen miután a fénykép elkészült, az egyenruhás alkalmazottak tovább mentek a szálláshelyükre, amit a légi társaság biztosított…

– Oda kell figyelnünk, hogy kiről mit posztolunk! Ez az első tanács – hangsúlyozta az előadó. – Ha kollegákról, vagy a munkahelyünkkel kapcsolatosan írunk a közösségi média felületére, akkor ügyeljünk, hogy ne legyen beazonosítható az, akiről beszélünk.

Kinek engedjük meg, hogy a posztjainkat lássa? Az adatvédelmi beállításokban be tudjuk állítani, hogy kizárólag mi lássuk a saját posztjainkat, de azt is, hogy bárki megnézze. Létezik olyan opció is, hogy csak az általunk kiválasztott személyek nézhetik meg.

– Érdemes kerülni a túlzó kifejezéseket! Maradjunk tárgyilagosak! – tette hozzá az előadó. – Oda kell figyelni arra, hogy mit teszünk közzé! Mielőtt kiírnánk bármit, gondoljuk át, hogy mi lenne, ha a nagymamánk is látná az adott tartalmat! Ha nem biztos, hogy meg szeretnénk mutatni neki, akkor jobb, ha azt a posztot nem tesszük közzé – zárta dr. Lukács Adrienn az előadását, ajánlotta a Facebook-használók figyelmébe a „nagymama szabályt”.

SZTEinfo – Móczár Dóra

Illusztráció: M. D,