A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) Energiakövetek programjának célja, hogy a felső tagozatos és középiskolás diákoknak korban hozzájuk közel álló fiatalok tartsanak rendhagyó, a szokásosnál kicsit izgalmasabb, érdekes fizikai kísérletekkel alátámasztott tanórákat a korszerű és biztonságos energiatermelésről és a tudatos energiafogyasztás fontosságáról. A 2017. óta minden évben kiírt pályázatra természettudományos érdeklődésű egyetemisták jelentkezhetnek, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy egy évig az ország szupertanárai legyenek, ehhez pedig szakmai képzést és ösztöndíjat is kapnak. Idén az SZTE TTIK harmadéves környezetmérnök hallgatója, Debreczeni Diána is a kiválasztottak között van.

Debreczeni Diána

– Olyan furcsa korban élünk éppen, ahol huszadik századi tanárok tanítanak huszonegyedik századi diákokat. Ezt egy kedves barátom mondta nekem egyszer, azóta gondolkodom azon, hogy, ha én lennék ebben a helyzetben, hogyan és mivel szólítanám meg a diákokat. Aztán jött ez a pályázat, ahol meg is valósíthatom a gondolataimat, ráadásul pont egy olyan témában, ami nagyon közel áll hozzám – válaszolta Diána arra a kérdésre, hogy miért jelentkezett a felhívásra.

Diána mindig is inkább a reál tantárgyak iránt érdeklődött, ám sose tudott egy kedvencet választani közülük. Ez rendkívül összetett gondolkodásmódjának is betudható. – A környezetvédelem egy olyan terület, ahol minden természettudományos ismeretre szükség van, nem mellesleg, napjaink egyik kiemelkedő témája is. Mondhatni a környezetvédelem és én egymásra találtunk – kezdte az Energiakövet.

Az SZTE TTIK hallgatója Energiakövetként általános iskola felső tagozatos diákjainak és középiskolásoknak tart majd olyan rendhagyó tanórákat az energiagazdálkodásról, ahol izgalmas, az energiához is kapcsolódó fizikai kísérleteket is prezentál. Diána célja, hogy a felnövekvő generációnak már ne legyen idegen vagy teljesen újdonság az, hogy az energiával takarékoskodni kell. Éppen ezért el szeretné érni, hogy a diákok már készség szinten is tudják, hogyan vigyázhatnak a környezetükre, illetve be akarja bizonyítani, hogy a fizika igenis lehet menő és lenyűgöző. Ebben a tevékenységében 2020. december 31-ig támogatja a MEKH is.

Mit tanulhatunk a XV. század emberétől?

Diánát nemcsak a környezet, de a történelem is érdekli, ráadásul ügyesen megtalálta a módját annak, hogy két szenvedélyét összekapcsolja. A fiatal Energiakövet lelkesedik a középkorért, főleg annak végét, a XV. századot kutatja. – Ebben az időszakban már nagyon fejlettek voltak a módszerek, az emberek az életüket rengeteg technológia segítségével élték úgy, hogy közben mégis a vallás határozott meg mindent. Ha azt mondjuk középkor, mindenki arra gondol, hogy az emberek buták, elmaradottak voltak. Erre utal a sötét középkor is valamilyen szinten. Ez azonban hatalmas tévhit, eszméletlenül okosak voltak, egyetemek is voltak már ekkor, és a fizika és a kémia ott tartott, hogy majdnem pontosan meg tudták határozni a légköri nyomás nagyságát mindenféle modern műszert mellőzve. Ez az, ami igazán megfog ebben a korban – vezetett be minket a középkor rejtelmeibe a TTIK hallgatója.

A fiatal tehetség csupán hobbiból, szabadidejében kutatja a középkort. Nyáron csapatával múzeumokba, rendezvényekre, várakba járnak, ahol a XV. századi polgár egyszerű hétköznapjait mutatják be a látogatóknak. Mégis mit lehet tanulni a régmúlt hétköznapokból, melyek napjainkban is hasznos tudást jelenthetnek?

– Ezek az emberek mertek együtt élni a természettel. Használták a természet adta lehetőségeket úgy, hogy nem kizsigerelték, hanem csak annyit vettek el, amennyit vissza is tudtak adni. Például tökéletesen tisztában voltak vele, hogy nem vethetnek a földjükbe éveken át ugyanazt, hiszen a talaj tápanyag tartalma kimerülne. Valamilyen gyökérzöldség termesztése után a következő évben hüvelyest kellett ültetni. Érdekesség egyébként, hogy akkoriban a répa még lila volt. Ma azonban hatalmas hektárokat ültetnek be például búzával hosszú éveken át. Ez nagyon káros a talajnak. Ami a legnagyobb baj ezzel, hogy egy teljesen kiapasztott, esetleg műtrágyával és növényvédő szerekkel erősen szennyezett talajt általában csak úgynevezett talajcserével lehet meggyógyítani, ami nem kis munka ekkora méretekben – mutatott rá egy modernkori problémára Debreczeni Diána.

„…nem egyedül kell megmentenünk a Földet”

És mit tesz egy Energiakövet a környezet megóvásáért? – Csak az egyszerű, bárki által megtehető, sok helyről hallható dolgokkal igyekszem tudatos lenni: nem folyatom a vizet feleslegesen; kihúzom a töltőt a konnektorból, ha már nem használom; laposra taposom a PET palackot; szelektíven gyűjtöm a hulladékot, és mindig tartok magamnál egy vászontáskát, hogy ne kelljen műanyag zacskót kérnem/vennem a boltban – összegezte a jövőnkért tett cselekedeteit Diána.

A TTIK Energiakövete gyerekkora óta környezetbarát életmódot él, mely nem teljesen volt tudatos a családja számára. Diána anyukája mindig is komposztált, ennek azonban elsősorban a jó humusz volt a célja, és nem a hulladékcsökkentés. A megmaradt ételt soha nem dobták ki, hanem fagylaltos dobozban tették el a fagyasztóba. De mégis mit tehetünk mi, átlagemberek, ha most szeretnénk elkezdeni tudatosabban élni?

– Az első lépés szerintem, hogy a legalapvetőbb cselekedeteket (szelektív gyűjtés, vászon táska) bevezetjük a mindennapjainkba. Ha ez már természetes, érdemes körbenézni a háztartásunkban, hogy mi van műanyagból, ezeket milyen alternatívára lehet cserélni. A fürdőszobában nagy sikerélményünk lehet: a fogkefét le lehet cserélni komposztálható anyagból készült társaira, a tusfürdőt szappanra, a sampont száraz samponra. Ezután jöhet a konyha, és így tovább. A tudatosság kialakulásához nagyon fontos a fokozatosság, hagyjunk időt magunknak megszokni az újdonságot, hogy az ne egy kényelmetlen új szituáció legyen, hanem egy cél eredményes elérése. Sokat teszünk a környezetért, ha ezeket a kis dolgokat mindenki megteszi, hiszen nem egyedül kell megmentenünk a Földet – adott tippeket a környezettudatos életmódhoz az Energiakövet.

Ha már háztartásunk kellőképpen fenntartható, és elégedettek vagyunk vele, akkor elkezdhetünk még nagyobban gondolkodni. Vásároljunk olyan termékeket, amelyeknek vagy nincs csomagolása, vagy a csomagolás teljesen újrahasznosított vagy újrahasznosítható. Védhetjük a környezetet az öltözködésünkkel is, csökkentsük a műszálas anyagokat minimumra a ruhatárunkban, és csak akkor vásároljunk új darabokat, ha tényleg szükségünk van rá.

Kocsis Bernadett