Gyakran az egészséghez kapcsolják az alternatív életmódot. A vegetarianizmus előszobájának tekinthető-e a böjtölés? A húsvét előtti – 2020-ban február 26. és április 9. között esedékes – nagyböjt idején pro és kontra érveket gyűjtöttünk a vega életmódról.
A húsételek elhagyásával járó vegetáriánus életmódra váltás oka lehet elvi, filozófiai, vallási is, de gyakran „csak” a fogyókúra. „A vegetarianizmusban az a legjobb, hogy leolvadnak a kilók” – mondják azok, akik szerint az állati eredetű élelmiszerek vásárlása elhagyásával egy csomó pénzt spórolnak. Ám a tartós vega étrend hátulütőit is érdemes mérlegelni, mielőtt arról döntünk, hogy a nagyböjt utáni időszakban is kihagyjuk a húst az étrendünkből.
„A hús- és halételekről való lemondás minden harmadik vegetáriánusnál komoly vashiány kialakulásához vezet” – jelentette ki előadásában Gyüre Eszter dietetikus. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Dietetikus Szolgálat munkatársa a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Csongrád Megyei Területi Szervezet továbbképzésén mondta el tapasztalatait.
„Ha a szoptató anya vegetáriánus táplálkozást folytat, az anyatejben nem lesz elegendő energia, zsír és fehérje, ami a kizárólag az anyatejjel táplált csecsemő növekedésének visszamaradásához, vérképzési zavarokhoz, a fertőzésveszély fokozódásához vezet” – hívta föl a figyelmet a szakember.
A vegán anyák gyermekeit jobban fenyegeti a jódhiány is, mint a vegyes táplálkozásúakat. Súlyos jódhiányban fennáll a kreténizmus kialakulásának a veszélye, ami beszédfejlődési nehézségekkel és intelligenciazavarral kapcsolatos kórkép. A súlyos következmények elkerülése érdekében fontos felhívni a vegetáriánus táplálkozást folytató anya figyelmét, hogy a terhesség és a szoptatás idején feltétlenül szedjen táplálékkiegészítőket – olvastuk A gyermekbántalmazás és a táplálkozás kapcsolata című előadás összefoglalójában.
A fehérjék hiánya a testben nemcsak súlyvesztéssel jár, hanem az izomtömeg leépülésével is, ami mozgásszervi problémákat okozhat.
A vega életmóddal szembeni ellenérv, hogy bizonyos vitaminok – például a B12 és a D vitamin –, illetve anyagok – köztük a vas, a cink, a kalcium –, továbbá a teljes értékű fehérjék hiányoznak a csak növényeket fogyasztók étrendjéből.
– Az almában szinte minden vitamin megtalálható, a B12 kivételével – fogalmazott Gyimes Ernő, az SZTE Mérnöki Kar élelmiszertudományokkal foglalkozó docense. Elismerte: az idegrendszer működéséhez, a vérképzéshez oly fontos B12 vitamin – a szója, az alga és a savanyúkáposzta kivételével – állati eredetű élelmiszerekben, többek között a belsőségekben, például a májban található meg.
A körte sok szempontból hasonló az almához, de még a rokonánál is több pektint tartalmaz. A szőlő – a banánhoz hasonlóan – különféle cukorféleségeket tartalmaz. A szőlő héját és magját fogyasztva olyan antioxidáns anyagokhoz is hozzájutunk, amelyek nélkülözhetetlenek a táplálkozásban.
Lehetnek egészségesek?
A vegetarianizmus minden formájára igaz, hogy bizonyos mértékig elutasítja az állati eredetű élelmiszereket. A szemi-vegetáriánus étrendnek több formája létezik. Kellő körültekintéssel összeállítva ezek lehetnek egészségesek, mert