Németh Anikó 2005 óta dolgozik botanikusként a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjében, 2013-tól látja el a Füvészkert igazgatói teendőit. 2020. március 15-én Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta a Füvészkert felújítása és működtetése mellett a gyermekek és fiatalok környezettudatosságra nevelése, valamint az ismeretterjesztés terén is sikeres intézményvezetői munkája elismeréseként.

– Március 15-én a Magyar Bronz Érdemkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta, amelyhez gratulálunk. Mi volt az első reakciója, amikor megtudta, hogy ilyen módon is elismerik a munkáját?

– Köszönöm a gratulációt. Amikor megtudtam, akkor először az a kérdés merült fel bennem, hogy megérdemlem én ezt? Aztán visszagondoltam az elmúlt tizenöt évre, hogy mennyi mindent csináltunk, mennyi növénnyel bővül a szegedi botanikus kert gyűjteménye, és arra jutottam, hogy ezt a munkát ismerik el ezzel a kitüntetéssel. Ami nem csak az enyém természetesen, hanem a kollégáimé is.

– 2013 óta vezeti a Füvészkertet, az igazgatóságát megelőző években nemcsak mint igazgatóhelyettes, de mint oktató-, kutató- és rendezvényszervező, intézményes kapcsolattartóként is segítette a Füvészkert jelenlegi állapotának kialakítását. Melyek a tevékenysége fontos mérföldkövei?

– Az elmúlt több mint egy évtized alatt új növény-gyűjteményeket hoztunk létre, átformáltuk a Füvészkert arculatát. A növényeket ismertető táblákon mutatjuk be. Kialakítottunk egy tanyaudvart, a japánkertet, évelő és egynyári ágyásokat, a rovarfogó növények és a történelmi rózsák gyűjteményét, újjáépítettük a trópusi üvegházat, kaktuszházat, mediterrán- és szubtrópusi üvegházat és páfránybemutatót alakítottunk ki.

A japánkert két részből, egy lankás, a természetes folyóvölgyeket utánzó vízfolyásokkal tagolt sétálókertből és egy hegyvidéki kertből áll.

– Intézményvezető, pedagógus, biológus – ezek közül melyik a legfontosabb az Ön számára?

– Elsősorban biológusnak tartom magam, botanikusként végeztem. A Szegedi Tudományegyetemen – akkor még József Attila Tudományegyetem – először környezetvédelem szakos tanári diplomát szereztem, melynek része a környezeti nevelés és a mai napig fontosnak tartom azt, hogy a Füvészkertben ilyen jellegű tevékenységet is végezzünk. Szeretném, ha a Füvészkert azoknak is hívogató lenne, akik csak egy nyugodt sétára vágynak, és azoknak is, akik szeretnék megismerni gazdag növénygyűjteményünket. Úgy gondolom, hogy a környezettudatos szemléletmód formálásában nagy szerepe lehet a botanikus kertnek. Éppen ezért óvodai és iskolai tematikus környezeti nevelési foglalkozásokat dolgoztunk ki, ennek révén évente közel háromszáz csoportot fogadunk a szegedi Füvészkertben. Több mint tíz éve vagyok szervezője a Füvészkertész nyári táborának, amelyen kertpedagógiai szemlélettel közelítünk a gyerekekhez.

– A Füvészkert az elmúlt években számos rendezvényt szervezett, Levendula Napot, Tök jó napot, Gombásznapot, kinyit a Múzeumok Éjszakáján és a Kutatók Éjszakáján is. Ezzel növelni tudták a látogatók számát?

– Igen, egyértelműen. Az ismeretterjesztő kiállítások, családi és kulturális rendezvények szintén behozzák azokat a látogatókat is, akik talán máskor nem jönnének el hozzánk, hiszen a rendezvényeinkre sokan eljönnek olyanok, akik nem jártak még korábban a Füvészkertben – később ők is rendszeres látogatóinkká válnak. Szeged város több intézményével évek óta jó viszonyt ápolunk, társrendezvényeket szervezünk a Somogyi Könyvtárral, a Móra Ferenc Múzeummal, a Szegedi Vadasparkkal, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft-vel, a Szegedi Vízművel, a CSEMETE Egyesülettel. Az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Irodájával is számos közös programot valósítunk meg.

A természet- és környezetvédelem jeles napjait tematikus rendezvényekkel népszerűsítjük, ilyen a Víz Világnapja, a Föld Napja és a Madarak és Fák Napja. Ezekbe a rendezvényekbe bekapcsolódtak az évek során a Szegedi Tudományegyetem nemcsak természettudományokkal foglalkozó tanszékei és intézetei, de a társtudományokat művelő egységek is, hozzájárulva a felsőoktatás, a tudomány szélesebb körű terjesztéséhez a látogatók körében. Részt veszünk a Kutatók Éjszakája programjain is minden évben. Most már hagyomány, hogy évente megrendezzük a Levendula Napokat, a Lótusz Napokat, a Rovarfogó Növények Napját, a Gombász- és a Tök jó napot, és minden nyáron csatlakozunk a Múzeumok Éjszakájához. Ezekkel a programokkal szeretnénk felhívni a figyelmet a növények emberi életben betöltött elengedhetetlen fontosságára, a növényvilág sokféleségére, az élővilág egységére.

Az SZTE Füvészkertben minden évben megrendezik a Levendula Napokat.

– A Füvészkert növényállománya szépen gyarapodik. Mi alapján döntik el, hogy kik lehetnek az új lakók?

– A botanikus kert gyűjteményének a gyarapítása tudatos tervezés eredménye, nagyon sok növényt vásárolunk kertészetekből, szerzünk be nemzetközi magcsere kapcsolatokon keresztül, de a szakmai- és magánutazásaink során is hozunk magunkkal a Füvészkertbe növényeket, én is, és a kollégáim is. Emellett terepi begyűjtést is végzünk. A Füvészkert növényanyaga az elmúlt időszakban több mint ezer fajjal és fajtával bővült, mára így a növénygyűjteményünk világviszonylatban is jelentős: 6000 féle növényből áll. A növényvilág, a hazai flóra védelmét szolgáló kutatásokat végzünk, de emellett a növényekkel együtt élő más élőlénycsoportokra is figyelmet fordítunk. Felmértük a helyi védettséget élvező Füvészkert gomba-, és madárvilágát, hüllő- és rovarfaunáját. Ebbe a munkába a Szegedi Tudományegyetem oktatóit és szakdolgozóit is bevontuk.

– Van-e olyan növény, amelyet rég óta szeretne látni a Füvészkertben, de még nincs ott?

– Igen, a Victoria amazonica, vagyis az amazonasi óriás-tündérrózsa. Ez egy nagyon különleges növény, van már belőle néhány példány Magyarországon, de nálunk még nincs. Nemcsak a beszerzése nehézkes, hanem a szállítása is, de nagyon remélem, hogy előbb-utóbb a Füvészkert tavában is láthatják majd ezt a vendégeink.

– A Füvészkertnek vannak kölcsönözhető virágai, ezek hol tűnnek fel?

– A leggyakrabban a nagy, dézsás növényeinket kérik kölcsön, például pálmát vagy leandert. Rendezvényekre szoktuk a növényeinket kölcsönadni a városnak, az egyetemnek.

– A Füvészkert egyik legizgalmasabb látványossága a 2017-ben megnyitott lepkeház, ahol több száz Közép-Amerikából származó egzotikus pillangót lehet megfigyelni testközelből. Mikor álmodta meg, hogy Szegeden is szeretne létrehozni egyet?

– Egy Costa Ricai utazásom során láttam lepkeházat, és nagyon szerettem volna, ha a szegedi botanikus kertben is lenne egy ilyen. Végül hosszú szervezés és sok munka után 3 éve nyitottuk meg a lepkeházunkat, amelyben Costa Ricában őshonos lepkéket és növényeket ismerhetik meg a látogatóink. Van egy bábszekrényünk, amelyből folyamatosan bújnak elő a lepkék, és azután a lepkekert növényei között élik mindennapjaikat. A lepkék nagy része napsütéses időben aktív, ilyenkor több száz lepke látható. Kialakítottunk egy sétautat, amelyet bejárva 20 lepkefajban és 400 színpompás trópusi lepkében gyönyörködhetnek a látogatók.

A bábszekrényből folyamatosan bújnak elő a lepkék.

– Melyik a kedvenc növénye?

– Mivel nagyon szeretem az égerlápokat, mindig azt mondom, hogy a vidrafű a kedvencem. De lehet, hogy ezt már csak megszokásból mondom, mert valójában nagyon szeretem az összes növényt. Minden évben van olyan növény, növénycsoport amelynek a gyűjteményünkbe való megszerzése a szívügyem. Ebben az esztendőben az orchideákra koncentrálunk, és a koronavírus járvány elvonulása után szeretnénk megnyitni a közönség előtt a Füvészkert új orchidea házát.

SZTEinfo- Antal Éva