– Tavaly ősszel – talán szeptemberben lehetett – kaptam egy üzenetet Szilágyi Zsófia tanszékvezető asszonytól, hogy lomtalanításkor találtak egy asztalt, aminek a hátulján van egy Faludy-dedikáció, és volna-e kedvem megnézni, valódi lehet-e vagy esetleg diákcsínytevés eredménye a mondat – emlékezett vissza az SZTE BTK Modern magyar irodalom doktori program PhD-hallgatója.

Több korszakból – a ’70-es, ’90-es és 2000-res évekből – származó, Faludy által dedikált könyvei is vannak Gál Józsefnek. A doktorandusz az SZTE BTK tanterméből selejtezésre ítélt asztal hátlapján lévő szöveget összevetette a könyveiben meglévő dedikációkkal, s ennek alapján 90 százalékig biztos abban, hogy az aláírás magától a költőtől származik.

Az egyszerű logikát használva: ha az irodalomszakos bölcsészek firkálnak is az asztalra, inkább olyan neveket írnak, akiket már középiskola óta magukkal hoznak, mint például „Itt volt József Attila” vagy „I love Babits”. Azt Gál József eléggé valószínűtlennek tartja, hogy valaki azt írja fel egy tanári asztalra, hogy ’itt járt Faludy György”, Faludy György betűivel. Sokkal elképzelhetőbb, hogy amikor véget érhetett a Faludy-est, megkérhette a költőt esetleg valamelyik tanár, hogy emlékként hagyja itt az aláírását.

– Látszik is a mondaton, egyébként, hogy folyamatosan lefelé csúszik az írás, ami az idősebb embereknél előfordulhat, ha már nem tudnak úgy hajolni – tette hozzá a PhD-hallgató. Milánovics Danicának, aki a Faludy-kör vezetője, nemrégiben jelent meg egy könyve Zebrapintyek az írógépen címmel, amely elsőként ad közre néhány darabot Faludy levelezéséből. Ezeket tanulmányozva én valósnak gondolom az aláírást: az “a” “tt” “l” “d” betűk hasonlósága alapján – magyarázta az ifjú Faludy-kutató. – Ha hozzá veszem, hogy 80 pluszos emberként guggolva, esetleg iszogatás után írok alá, akkor van magyarázat a lefelé elhajló, csúnya írásra. Száz százalékos bizonyossággal nem merem állítani, hogy a felirat eredeti, hiszen nem vagyok grafológus, viszont remek a története ennek az asztalnak akár saját kezű Faludy, akár hamisítvány.

Arról, hogy mikor keletkezett az aláírás, két lehetséges időpont jöhet szóba. Ugyanis Faludy György a ’90-es évek elején kétszer járt itt Ilia Mihály – a már Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus és szerző – meghívására. A legendák szerint az első előadását itt a szegedi egyetem bölcsész karán az AudMaxban tartotta és olyan nagysikerű volt, hogy még az ablakban is emberek ültek. A második alkalom egy vagy két évvel később lehetett – ’93-’95 közötti időszak – a Sík Sándor teremben.

A fotó a Délmagyarország 1993. március 4-i számában jelent meg. (A szerk.)

– Kevésbé tudom elképzelni, hogy a többszáz fős tömeg miatt meglegyen az a ”meghitt alkalom” e dedikációhoz. Ezt úgy kell elképzelni, mintha Mick Jagger érkezett volna meg, és aki felismerte, az azonnal rárohant – véli a doktorandusz.

Mit adott nekünk Faludy, hogy ennyire népszerű lett? Gál József szerint a Pokolbéli víg napjaim az egyetemes magyar irodalom kiemelkedő alkotása. A Rákosi-korszaknak ez egy egyedülálló bemutatása, amely Nyugaton is elsőként jelent meg.

– Abban a bolond 20. században mindenhol jelen volt, ahol meg nem, arról is olyan zseniális fikciók alkotásával tudta bemutatni a véleményét, hogy az ember elhiszi, hogy valóság. Majdnem 100 évnek a krónikása Ő – összegzett Gál József.

Az asztal hátulján lelt dedikáció jelenleg Gál József tulajdon: a mondatot kivágta és bekeretezte. A megállapodás közte és a tanszék között jött létre, melyben a hallgató a Faludy-féle aláírásért cserébe egy asztalt és székeket ajánlott fel, melyekre már amúgy is régóta szükség lett volna az egyetemi teremben. A Faludy-szöveget elsősorban oktatási célra szeretné felhasználni, ha elkezdi a tanítást.

– Ennek az asztallapnak a története olyan, mint Faludy élete: kicsit ebből is, kicsit abból is van benne, egy életút összegzése – fogalmazott Gál József doktorandusz hallgató. – Ha megöregszem, akkor azt nem bánnám, ha méltó helyre, akár ide az egyetemre visszakerülne, mert az én alma materem ez az intézmény.

Császár Dorina

Fotók: Klebelsberg Könyvtár, G. J.