A világszerte 2020. január 16-tól elérhető új fejlesztésű, navigációs alapú mély agyi stimulációs eszköz beültetését végezték el hat nappal később, január 22-én a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Idegsebészeti Klinika tavaly októberben átadott hibridműtő-komplexum gerincsebészeti műtőjében. Ezt a neuromodulációs implantátumot Anglia, Németország, Svájc és Hollandia után a világon ötödikként, Közép-Kelet-Európában pedig elsőként ültették be egy idős, előrehaladott állapotú Parkinson-kóros beteg agyába. A gyorsaság mellett több olyan innovatív technikai megoldás érdemel figyelmet, melyet a műtétet végző dr. Kis Dávid idegsebész, az Idegsebészeti Klinika adjunktusa jelentős áttörésnek nevez.

Természetesen nem maga a műtéti eljárás jelenti az újdonságot, hiszen világszerte a Parkinson-kór kezelésének egyik legkorszerűbb módja a mély agyi stimuláció. Magyarországon közel húsz éve alkalmazzák ezt a terápiát, a hozzá kapcsolódó folyamatos és egyre komplexebb technikai fejlesztések azonban egyre több tudományos és orvosszakmai lehetőséget kínáltak fel az évek során. Ebbe a trendbe tartozik a Szegeden beültetett új neuropacemaker – a Percept PC – és az újszerű műtéti technika is, amely együttesen a magasabb szintű betegellátás és biztonság garanciája. A stimulátor folyamatosan képes érzékelni és egyben rögzíteni a beteg agyhullámait, így tehát nemcsak az agy megfelelő részeit stimulálja, hanem az aktivitásokat is regisztrálja.

Az orvosok az új eszköztől azt várják, hogy pontosabban megértsék a Parkinson-kóros betegek agyában zajló folyamatokat, és hogy majd olyan biomarkereket sikerül azonosítani, melyek segítségével az eddigiekhez képest jobb, hatásosabb, kiegyensúlyozottabb javulást tudnak elérni. A jövőben a most, Szegeden beültetésre került Percept PC neurostimulátor így képes lehet arra is, hogy az érzékelt agyi elektromos jelek alapján részben önmagát automatikusan programozva állítja a stimulációt, és ezáltal akár meg is tudja előzni a tünetek kialakulását. Az orvosok ettől is várják, hogy ezt követően személyre szabott, adatokkal igazolt terápiát tudnak majd alkalmazni. Erre korábban nem volt példa.

További újdonsága a beültetett mély agyi stimulációs Percept PC rendszernek, hogy a világon egyre inkább elterjedt, jobb és szebb képeket adó 3 Tesla erejű MRI készülékekkel is kompatibilis. Az ilyen stimulátorral rendelkező betegeket tehát ezeken a MRI készülékeken is lehet vizsgálni, mely a világon egyedülálló. A többi mély agyi stimulátor rendszer sok esetben még a gyengébb minőségű 1,5 Tesla MRI készülékekkel történő vizsgálatot sem teszi lehetővé, így a többnyire idős betegeken végzett implantátumbeültetést követően nélkülözni kellett ezt az agyi, ízületi és gerincelváltozásokat legkomplexebb módon kimutatni képes képalkotó rendszert.

Kis Dávid kiemelte, minden implantátum beültetésének egyik kulcskérdése, hogy a műtét során hogyan tudják az agy megfelelő, néhány milliméteres mélyállományi részébe eljuttatni az elektródákat. Ezek az agyi célpontok a betegség tüneteinek megjelenéséért felelős idegrendszeri központok, az úgynevezett magok. Az eljárás többlépcsős, az orvoscsapat MRI-vizsgálattal elkészíti a beteg agyának digitális modelljét, azonosítja a célmagot, majd ezen meghatározza a beavatkozás pontos célpontját, és elkészíti a műtéti tervet. Mivel a Parkinson-kór tünetei féloldali kezdetűek, de idővel mindig kétoldalivá válnak, ezért két elektródát helyeznek el a két agyfélteke egy-egy célmagjába. Maga a beavatkozás is többlépcsős: a műtét során speciális neuronavigációs rendszerrel működő célzóberendezéssel, az úgynevezett NexFrame rendszerrel juttatják el tizedmilliméteres pontossággal a megfelelő helyre a tesztelektródákat. Az eljárás nagyon fontos része a következő lépés, amikor az orvoscsapat ideggyógyászai az agy elektromos aktivitását vizsgálják, hogy ellenőrizzék, a bevezetett tesztelektródákat ténylegesen a kívánt célmagba tudták bevezetni. Ezt követően a tesztelektródákon stimuláció történik. A neurológusok a vizsgálat során meghatározzák azt a pontot, ahol a legjobb hatást érték el, vagyis a tünetek leginkább enyhültek, viszont mellékhatások nem jelentkeztek. Végül a műtét alatti vizsgálatok alapján ültetik be a végleges elektródákat és az új fejlesztésű stimulátort.

A műtét másik újdonsága – emelte ki az Idegsebészeti Klinika adjunktusa – az úgynevezett O-arm és NexFrame neuronavigációs rendszer használata volt. Ezzel a technikával új fejezet kezdődhet a mély agyi stimulációs implantátumok beültetésének történetében. Itt már nincs szükség a korábban a beteg fejére erősített nagy és nehéz sztereotaxiás fémkeretre, amely a betegnek kényelmetlen, a műtét alatti vizsgálhatóságát nehezíti, és a műtéti időt megnyújtja. A NexFrame neuronavigációs rendszer használata egyszerű és gyors, rendkívül pontos, a műtét során a beteg feje nincs rögzítve, arca teljesen szabad, így számára, valamint a műtétet végző orvoscsapat számára is sokkal jobb helyzetet teremt.

Az O-arm 3 dimenziós Rtg pedig lehetővé teszi, hogy a műtét alatt készült CT minőségű képekkel ellenőrizzék az elektródák tényleges helyzetét az agyban. Ez korábban csak közvetve, az agyi elektromos aktivitások vizsgálatával volt lehetséges, így viszont CT-képeken látható, hogy az elektróda a célmagban van-e. Így a műtét alatti vizsgálati eredményeket együttesen értékelve pontosabban és jobban tudják az agyi elektródákat behelyezni, mint az korábban lehetséges volt. Összességében az újfajta műtéti technika és Percept PC neurostimulátor jobb hosszú távú javulást eredményezhet a Parkinson-kórban szenvedő betegek életében.

Kis Dávid hozzátette, hogy ezzel az új eljárással a műtéti idő is lényegesen lerövidülhet, hiszen egy ilyen beültetés sok helyen 6-8 óráig is eltarthat (az alkalmazott műtéti technika és az orvoscsapat rutinjától függően). A mostani szegedi műtét ötórás volt, a reményeik szerint azonban – a megfelelő gyakorlat kialakulását követően –, ez az időintervallum 3-3 és fél órásra csökkenthető. Mindez a műtét alatt végig ébren levő beteg számára is könnyebben elviselhetővé teszi a beavatkozást, valamint az orvoscsoportnak is kényelmesebb lesz.

Prof. dr. Klivényi Péter, az SZTE Neurológiai Klinika igazgatója szerint most arra kaptak lehetőséget, hogy az új neuropacemakernek köszönhető plusz információk által a lehető legjobb állapotot érjék el a betegnél. Hangsúlyozta, a betegek 30-40 százaléka a műtétet követően átmenetileg, közel 3-4 évig teljesen gyógyszermentessé válhat. Fontos kiemelni, hogy a Parkinson-kór előrehaladását nem tudja befolyásolni az eljárás, azonban egy lényegesen jobb életminőséget biztosíthat a betegnek egy bizonyos életszakaszban.

SZTEinfo - Lévay Gizella

Fotó: Bobkó Anna

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2020/1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.

További cikkek a Klinika Magazin 2020/1. számából:

Az átmeneti időszak betegsége a felső légúti fertőzés

A muzsika is gyógyíthatja a lelket

A kékfény-terhelés új kihívás a szemészetben

Zolnay Kriszta gyógyszerész elárulta a jó patika receptjét

Csokoládé is okozhat migrénes rohamot

Egy aprócska kisfiú hősies küzdelme az életért

Nincsenek természetes antibiotikumok

Fogvesztéssel és újabb betegség kialakulásával járhat a fogágybetegség

Az alvás a természet orvosa

A CigiSzünet segít letenni a cigarettát