Prof. Dr. Kemény Lajos

tudományos és innovációs rektorhelyettes:

– A nemzetközi tudomány térképén még láthatóbbá teszi Szegedet az ELI-ALPS kutatóközpont és a körülötte kialakuló Science Park. A rendkívül rövid impulzusokat kibocsátó lézersugárzás lehetőségeit kínáló ELI-ALPS népszerűsítését is szolgálja, hogy 2014 óta a lézerek orvosi és élettani felhasználására felkészítő nyári egyetemet tart az SZTE, illetve a legkülönfélébb egyetemi intézeteink szerveznek nemzetközi jelentőségű konferenciákat, workshopokat. Legutóbb például az SZTE Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikán tartottunk lézerekkel kapcsolatos, gyakorlatorientált kurzust, amely Kanadától kezdve Svájcon át Olaszországig ide vonzott kutatókat. Az SZTE lézerfizikusainak, az anyag- és orvostudománnyal foglalkozó és az ezek határterületein dolgozó munkatársainak kapcsolatrendszere révén is érkeznek kutatók Szegedre a világ minden tájáról. A molekuláris medicina is felkerült Európa térképére, mivel Szeged lett a HCEMM (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine) kutatóközpont székhelye. Az elsősorban az orvostudományok, biológia és gyógyszerésztudományok területén tevékenykedő kutatóknak nyílik ezzel lehetőség új kutatócsoportok alapítására, és bízunk abban, hogy sikerül külföldről is hazacsábítani kutatókat.

Óriási a verseny a tudomány nemzetközi világában, és az SZTE versenyben van. Az SZTE azon egyetemek közé tartozik, amelynek kutatói képesek elnyerni például az Európai Kutatási Tanács vagy az MTA Lendület pályázatait. A külföldi tudományos intézményekből hazatelepülést tervezőknek nyújt ösztönzést az Új Nemzeti Kiválósági Program. E támogatással több témában végezhető élvonalbeli kutatás egyetemünkön, ami tovább növeli az SZTE nemzetközi vonzerejét. Nagyon örülnénk annak, ha minden tudományterületen legalább egy új kutatócsoport alakulna nemzetközi vezetéssel.

Minden alapkutatás magában rejti az innováció lehetőségét. Újat kitalálni, újat alkalmazni – ez a felfedező kutatás, az innováció első lépése. Az alapkutatást végző egyetemi kutatók fő törekvése a publikáció, miközben mérlegelik, hogy eredményüknek van-e olyan eleme, amely üzletileg hasznosítható, érdemes-e elmozdulni a szabadalom vagy a know-how irányába. A szabadalmaztatásban az SZTE segíti a kutatóit: még nemzetközi együttműködésben befogadott szabadalmi bejelentéssel is büszkélkedhetünk.

Prof. Dr. Nagy Katalin

nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettes:

– Az SZTE nemzetközi láthatóságát növelve a különböző ösztöndíjprogramokban részt vevő országok nagyköveteit meghívtuk a szegedi egyetemre, azzal a céllal is, hogy közvetlen oktatási-tudományos kapcsolatok alakuljanak ki. A Magyar Rektori Konferencia Nemzetközi Bizottságának elnökeként azt is elmondhatom, hogy az SZTE oktatási és kutatási spektruma olyan széles, hogy különleges érdeklődés mutatkozik a külföldi delegációk részéről. A találkozások alkalmával számos írásbeli megállapodás született az orvosi és természettudományi területtől a mezőgazdasági és zeneművészeti karokon át egészen a bölcsészettudományi területig. A látogatásokat a nagykövetek előadásai színesítették, így a szegedi egyetemről kiutazó hallgatók és oktatók is első kézből kaptak információt egy-egy országról. Az elmúlt időszakban többek között az amerikai, az angolai, a chilei, a dán, az equadori, a francia, a holland, az indiai, az iráni, a kínai, a kubai, a marokkói, a mexikói, a nigériai, az osztrák, a román és a svéd diplomata is Szegedre látogatott.

A munkánk sikerességét mutatja, hogy 2014 óta az SZTE-re érkező Stipendium Hungaricum ösztöndíjas hallgatók száma a nyolcszorosára emelkedett. A mobilitási programokban, mint például az Erasmus+, a Campus Mundi vagy a CEEPUS, a ki- és beutazó hallgatói létszámok alapján Szeged vezető szerepet tölt be.

A növekvő külföldi hallgatói létszám a magyar hallgatók multikulturális közösségben való tanulmányait és szocializációját segíti elő, hiszen az idegen nyelvek gyakorlása mellett más országok kultúrájának megismerésére is lehetőséget ad. Ennek kiemelkedő része a szegedi American Corner és a Szegeden tanuló külföldi diákok hagyományos kulturális estje (ICE), melyen több ország nagykövete is részt vesz.

Nemcsak rektorhelyettesi megbízatásom ideje alatt, hanem szakterületemen, a Magyar Fogorvosok Egyesületének vezetőjeként is segítem az SZTE nemzetköziesítési munkáját, hiszen a külföldi konferenciákon mindig népszerűsítem a szegedi egyetemet.

Prof. Dr. Karsai Krisztina

oktatási rektorhelyettes:

– A nemzetköziesítés területén az egyik legfontosabb prioritás az idegen nyelvű képzések számának növelése. Mára az SZTE által művelt minden képzési területen megtörtént az összes doktori iskola és további 32 képzés idegen nyelvű regisztrációja. Jelenleg angol, francia és német nyelven indítunk teljes idejű képzéseket, de bizonyos nyelvszakok – részképzésben – az adott nyelven is elérhetők. Ehhez kapcsolódóan elindult a hallgatói léthez szükséges dokumentumok, például a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat lefordítása. A gördülékeny ügyintézés érdekében folytatódott az adminisztratív munkatársak, és ahol szükség volt rá, az oktatói állomány idegen nyelvi és oktatási kompetenciáinak fejlesztése.

Jelentős célkitűzésünk, hogy a szegedi egyetem belépjen valamelyik nemzetközi MOOC szolgáltató platformra, mert nemzetközi szinten is versenyképes online kurzusokat kívánunk kialakítani magyar és angol nyelven, hogy így is megjelenjünk a nemzetközi piacon. Az online kurzusok előzménye és persze egyik változata a távoktatás, amely magyar nyelven évek óta sikeres a szegedi Gazdaságtudományi Karon. Ez a képzés a jövőben akár idegen nyelven is elindulhat.

Az SZTE-n idegen nyelven elérhetőek a hallgatói szolgáltatások, a sportolási és a kulturális lehetőségek. Ezek közül is az egyik legfontosabb az Egyetemi Életvezetési Tanácsadó Központ angol nyelvű mentálhigiénés tanácsadása, melyen a tanulási problémákra is megoldást kaphatnak a diákok. A külföldi hallgatók számára a magyar vagy az idegen nyelvek tanulásában sincs akadály, az Idegennyelvi Kommunikációs Intézet jóvoltából. Az SZTE a tehetséggondozó, illetve kiválósági pályázatait és az intézményen belüli szakmai versenyeit már akként hirdeti, hogy mind a magyar, mind a külföldi hallgatók egyaránt tudjanak pályázni és támogatást szerezni.
Az új szakok indítása esetében kötelező az úgynevezett mobilitási ablak kialakítása. Ez azt jelenti, hogy a mintatantervnek biztosítania kell egy olyan szemesztert, amikor az alacsonyabb kredit- és óraszám megengedi, hogy a hallgató Erasmus+ vagy más mobilitási programmal külföldi tanulmányútra utazzon, és az ott megszerzett krediteket az itthoni teljesítéséhez elismerjük. Tehát a nemzetköziesítési törekvések eredményét a magyar nyelvű hallgatók is élvezik.

Prof. Dr. Martinek Tamás

közkapcsolati rektorhelyettes:

– Az oktatás és a kutatás szakmai aspektusai időnként értelmet nyerhetnek ugyan a nemzet szintjén, de az SZTE teljesítménye és kiválósága elsősorban globális szinten mérettetik meg. Így az imázsunk óhatatlanul egy olyan nemzetközi térben alakul ki, ahol néhány ezer egyetem küzd a láthatóságért, elismertségért. Az eligazodást az egyetemi ranglisták segítik, amelyek számos paramétert figyelembe vesznek a teljesítmény és minőség megítélésére, de ezek között a tudományos teljesítmény és innováció súlya meghatározó. Azt a célt tűztük ki, hogy a rangsorok működését megértsük, és ennek fényében feltérképezzük az SZTE gyenge pontjait és potenciális erősségeit.

Eredménynek tekintem, hogy sikerült megállapítanunk az SZTE tudományos teljesítményének és kiválóságának állapotát a versenytársainkhoz képest. Többek között erre is építve világos stratégiát sikerült megalapozni, amelynek fókuszában a tudományos kapacitásunk tudatos minőségi javítása és mennyiségi növelése áll kutatócsoport-központú szemléletben.

Az elmúlt rektori ciklus több olyan programjának irányításában is részt vettem, amelyek iparkodtak ezeket a célokat megvalósítani: a Molekuláris Medicina Kiválósági és az Interdiszciplináris Kiválósági Központok megalapozása, elindítása. Mindkét projekt azon munkálkodik, hogy Szegedet jobban beágyazzuk a nemzetközi kutatási térbe, idevonzzunk sikeres külföldi kutatócsoportokat, tehetséges kutatókat, és ezáltal is javítsuk a kiválóságot.

SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna

További részletek a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Szegedi Egyetem Magazin 2018/1 számában.

További cikkek a Szegedi Egyetem Magazin 2018/1. számából:

Datki Zsolt: a hobbim realisztikus romantika

Márton Anita: A siker kulcsa a kitartás és az akarat

A beteg ember reménye is, hogy kordában tartható a káosz

Cambridge-ben jártak az SZGYTV győztesei

Mérföldkövek - Őrségváltás a Szegedi Tudományegyetemen

A könyvtár digitális írástudásunkat fejleszti

American Corner nyílt Szegeden