SZTE magazin

SZTE-s kutatás: egy eszköz nem elég az életmódváltáshoz

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja az aktivitásmérők mindennapi használatát és a sportra gyakorolt hatásait vizsgálta.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Milyen módszert választanak legszívesebben eredményeik mérésére az emberek, mennyiben válnak függőjévé egy-egy eszköznek, vagy esetleg idővel elhagyják azt? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az SZTE BTK Digitális Kultúra és Elméletek Kutatócsoportja. Az eredményeket először Sebestény Csilla, a kutatás vezetője ismertette a SMART 2016 konferencián.


A szegedi egyetem kutatói azt feltételezték, hogy az aktivitásmérők használata pozitívan befolyásolja az emberek sporthoz való hozzáállását.

A kutatócsoport tagjai észrevették, Magyarországon valamilyen akadályba ütközik a viselhető eszközök piaci áttörése. A kutatás eredményei nagyban hozzájárulhatnak a különböző telekommunikációs cégek és viszonteladók munkájához azáltal, hogy egy hatékonyabb pozícionálásra ösztönöznek. Mint kiderült, a felhasználók nem azért szereznek be valamilyen alkalmazást vagy eszközt, mert szeretnének elkezdeni egy tudatosabb életmódot, valamint elkezdeni sportolni. Itt fontos megemlíteni egy megállapítást, amelyre a beszélgetések alapján jutottak: a felhasználók szinte kivétel nélkül nem látják a különbséget a mindennapi aktivitásmérők és a sports trackerek között. Minden jellegű aktivitás mérését a sporttal azonosítják, ebből adódhat az is, hogy azok kezdenek el valamilyen alkalmazást vagy eszközt használni, akik már előtte is sportoltak – írja a mediainfo.hu.

A felmérésben résztvevők mindig kiemelték, hogy egy-egy alkalmazás vagy viselhető eszköz nem igazán motiválja őket a sportolásban, inkább eredményeik mérése használják. Bebizonyosodott az is, hogy egy-egy sportközösség szerepe igen erős az online térben: az emberek nagyon fontosnak tartják a közösségek véleményét, ám nyilvánosan csak kevesek osztják meg eredményeiket. Nyilvánvalóvá vált, hogy az egyének motivációs tényezőivel probléma van, valamint, hogy a mindennapi aktivitásmérőket is teljes mértékben a sporttal azonosítják, így nem használják ki azok funkcióit. A kutatásból kiderült: nem igaz az, hogy az aktivitásmérők pozitívan befolyásolják az emberek sporthoz való hozzáállását.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01