Kecsenovity Egon anyagmérnök alapszakon végzett az SZTE-n, majd vegyészként tanult tovább, így – saját elmondása szerint – két különböző, mérnöki és természettudományos nézőpontból tudja ugyanazt a problémát szemlélni. A vajdasági fiatal mottója: a lehetőségeket meg kell ragadni, mivel azokból eredmények születnek, az eredményekből pedig újabb lehetőségek.

Programozható, olcsó robot oktatási célra

Egon egyik hobbija a programozás, a robotépítés. De mi is kell egy robot megépítéséhez? Elektronikai szaktudás és programozási ismeretek. – 2013-ban a vizsgaidőszak alatt jutott eszembe, hogy milyen jó lenne otthonra egy robot. Középiskolában tanultam ugyan programozást, de elektronikai ismeretekkel nem rendelkeztem, így az internetről, szakkönyvekből tanultam. Robotot könnyű építeni, ha sok pénze van az embernek, én viszont egyetemistaként szerettem volna minél kevesebb pénzből kihozni. Végül 5000 Forint lett az összköltség és elkészült KITT-E 1.0.-ás verziója – emlékezett vissza Egon.

- A modell az oktatásban kiválóan alkalmazható, mivel segíti az elektronikai ismeretek elsajátítását és a mikrovezérlők programozásának megismertetését. Emellett fejleszti a diákok kreativitást, az összeépítésnél a kézügyességet. A robot eredetileg akadálykerülésre van beállítva, de akár táncolásra is programozható. A sokszínűség miatt játékosan lehet velük tanulni – összegezte.

Egon akadálykerülő robotja 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem innovációs versenyén második helyezést ért el. Azóta folyamatosan fejleszti, ma már a harmadik verzió is kész, amit a lehető legkisebb méretűre tervezett.

Kutatási téma: nanocsövek és a szén-dioxid újrafelhasználhatósága

A kétszeres köztársasági ösztöndíjas fiatal kutatómunkája kooperációban zajlik az SZTE TTIK két tanszéke között. Az Alkalmazott Környezeti és Kémia Tanszéken szén nanocsövek növesztését, szintézisét kutatja 2011 óta. A Fizikai- Kémiai Tanszéken pedig a nanocsövek gyakorlati alkalmazásának lehetséges módjait keresi, a szén-dioxid újrafelhasználhatóságát vizsgálja már több mint másfél éve.

- A fizikai-kémiai kutatócsoportban olyan anyagokat fejlesztünk, amelyek a globális felmelegedést okozó szén-dioxidból, úgynevezett tüzelőanyagokat, például metanolt, metánt és újra felhasználható anyagokat állítanak elő. Lényegében a szén-dioxidot, mint nyersanyagot alakítjuk át elektrokémiával, vagy fotoelektrokémiával, vagyis a napfény energiájával. A két tanszéken végzett munkám összekapcsolódik: az Alkalmazott Környezeti és Kémia Tanszéken elkészített szén nanocsöveketés szén nanoszerkezeteket különböző félvezetőkkel vegyítem és ezen kompozitok szén-dioxidra gyakorolt hatását vizsgálom – magyarázta.

Egon a robotkészítésben szerzett tapasztalatait a kutatómunka során is hasznosítja. - A laborban bizonyos feladatokat manuálisan kell elvégezni, ezért olyan műszereket és segédeszközöket készítettem, amelyek megkönnyítik a munkát. Így például speciális fújó gépet és gyárilag nem beszerezhető fénymegszakítót is terveztem már. Ezek a robotok amellett, hogy egyszerűsítik a munkát, növelik a reprodukálhatóságot, ami egy kutatás során elengedhetetlen.

Innovatív hőlégmotoros napkollektor rendszer

Egon nemcsak a laborban, hanem a mindennapi életben felmerülő problémákra is igyekszik innovatív megoldásokat találni. Így készült el az a hőlégmotoros napkollektor rendszer is, ami a 20. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen harmadik helyezést ért el 2011-ben. A működő modellt Egon, egyedüli magyarként, az 54. London International Youth Science Forumon nemcsak poszteren, hanem több száz hallgató előtt is bemutatta.

- Az egyik ismerősömnél új napkollektor rendszert szereltek be és kíváncsiságból megnéztem hogyan működik. A berendezés csövei a napsugárzást használva melegítik fel a vizet a ház tetején és egy árammal üzemeltetett pumpa keringeti a meleg és hideg vizet, azért, hogy a meleget használni tudjuk a lakásban. A Vajdaságban régebben gyakoriak voltak az áramszünetek, ezért elgondolkodtam, hogyan lehetne kiiktatni az áramot a rendszerből. A Stirling-motor alkalmazása kézenfekvő volt, mivel ez a berendezés a hőenergiát egy lépésben mechanikai energiává alakítja. Ez a napkollektor esetében úgy működik, hogy a háztetőn lévő meleg vízből egy Stirling-motor segítségével mechanikai energiát nyerünk ki, ami meghajtja a vizet keringető pumpát. Így nincs szükség elektromos szivattyúra. A modell csak napenergiát használ, amelyet nagy hatásfokkal alakít át. A rendszer várhatóan gazdaságilag is kifizetődő, mert egy egyszerű Stirling-motor olcsó anyagokból is megépíthető. A hőlégmotoros napkollektor rendszer olyan helyeken lehet létfontosságú, ahol gyakran van áramszünet, vagy ahol az elektromos áram hiánya miatt nem építhető ki általános napkollektor rendszer.

Kicsi Klájd és a nagyvilág

Egon régi hobbija a filmkészítés. Középiskolás korában a vajdasági Bolyai Filmműhelyben sajátította el a filmezés alapjait, megismerkedett a vágással és az operatőri munkával is. – Már akkor az animációk világa érdekelt a legjobban, így az egyik iskolatársammal, Zsolnai Ákossal elkészítettünk egy valós világban játszódó gyurma-animációt. Így született meg a Kicsi Klájd és a nagyvilág című kisfilm. A gyurmababa történetének epizódjai hatalmas sikereket értek el a Vajdaságban és Magyarországon is, rengeteg fesztiválon jártak, számos díjat nyertek. A figura animálást Egon végezte, de az egész műhely kivette részét a filmkészítésből. Azóta a Bolyai Filmműhelyből kiöregedett diákokkal megalapították a Mayfly Filmklubbot, amelyben közösen folytatják a munkát: a Kicsi Klájd harmadik részének forgatókönyve már kész, de a forgatás még várat magára – tudtuk meg. Egon a filmezés terén szerzett ismereteit a kutatásában is kamatoztatja, hiszen egy-egy tudományos eredmény bemutatását látványos animációkkal egészíti ki, a labor kísérletekről pedig rövid filmeket készít.

A gyurmababa történetének második része itt megtekinthető:

Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna