SZTE magazin

SZEM_kiemelt

Könyv és egyetemi kurzus: 100 kémiai lecke, tévhitek nélkül

Az „SZTE utcára viszi a tudományt” mottó jegyében a 87. Ünnepi Könyvhéten a Száz kémiai mítosz – Tévhitek, félreértések, magyarázatok című könyv szegedi szerzőivel, Kovács Lajossal (SZTE Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézet) és Csupor Dezsővel (SZTE Gyógyszerésztudományi Kar, Farmakognóziai Intézet) Újszászi Ilona beszélgetett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Hogyan tudja meg az ember, ha egyik pillanatról a másikra „Kiemelkedő akadémiai mű” minősítéssel rendelkező könyv szerzőjének vallhatja magát? Kovács Lajostól, a Száz kémiai mítosz – Tévhitek, félreértések, magyarázatok című könyv ötletgazdájától megtudhattuk: e-mailben értesítette az amerikai elismerésről az angol nyelvű kiadás szerkesztője. Ő pedig, amilyen hamar csak tudta, szerzőtársaival – Csupor Dezsővel, Lente Gáborral és Gunda Tamással – osztotta meg az örömhírt.

 

Magyar kutatók amerikai sikere

A díj több szempontból is jelentős – egyrészt elmondható, hogy nem osztogatják minden sarkon. Az Amerikai Egyesült Államokban a becslések szerint évente körülbelül 25.000 akadémiai mű jelenik meg, amelyből csupán átlagosan 600 kerül be a „kiemelkedő akadémiai mű” kategóriába. E csoportba csupán 3 kémiai témájú könyvet választottak be. Ezek egyikét ismerhették meg az olvasók a 87. Ünnepi Könyvhét szegedi programjában. Értékes az elismerés abból a szempontból is, hogy a minősítés egyfajta iránymutatónak tekinthető, amely segít eldönteni az amerikai könyvtárosoknak, hogy mely könyvek, kiadványok érdemesek a beszerzésre.


SZEM_konyvajanlo

A Száz kémiai mítosz című könyv nemcsak külföldön, de Magyarországon is sikeres lett: 2015-ig több, mint ötezer példány fogyott a műből.

 

Csupor Dezső – akit a Ködpiszkáló blog szerzőjeként is ismerhetünk – szerint a hétköznapi emberhez egyszerre van közel, mégis távol a tudomány: amellett, hogy napi szinten használunk olyan dolgokat, amelyek bonyolultsága gyakran meghaladja a képességeinket, az ezekről való tájékozódás mára kimerül abban, hogy kérdésünket beütjük egy internetes keresőbe, és az első találat alapján „okosodunk” – amivel számtalan tévképzetet ültethetünk el a fejünkben.

 

A Száz kémiai mítosz című könyv egyik eredménye, hogy egy hasonló témájú egyetemi kurzus is indult az SZTE-n. A szerzők emellett fontosnak tartják hangsúlyozni a könyv által nyújtott tudást, amely egyfajta „kritikus, de nem kemofób” gondolkodásmódot igyekszik támogatni.

 

A kulisszák mögötti „számmisztika”

Megtudhattuk, hogy az Amerikában sikerkönyvvé lett mű szerzőgárdáját két magyarországi felsőoktatási intézmény – a Szegedi Tudományegyetem és a Debreceni Egyetem – adta.

 

Könyvötletével az SZTE oktatója, Kovács Lajos két debreceni kollégáját, valamint a szegedi egyetemről Csupor Dezsőt kereste fel, majd miután mindannyian jóváhagyták az ötletet, elindulhatott a brainstorming: ki milyen témához ért, ki az írásból mit vállal.

 

A mű eredetileg csupán 60 tévhitet tartalmazott volna, de lassacskán, egyfajta szerves fejlődéssel e szám felduzzadt: nem korlátozták a szerzőket, és bő háttéranyagot is hozzáadtak a könyvhöz, az olvasó támogatására. Így jutottak el a jelenleg is a könyv címében szereplő kerek számig. Az angol nyelvű kiadásban, a magyartól eltérően, a címben számmal írták ki a mítoszok nagyságrendjét: 100 Chemical Myths - Misconceptions, Misunderstandings. Ez a „trükk” a hagyományos, betűrenden alapuló listázások miatt praktikusnak is bizonyult – tudhattunk meg egy kulisszatitkot.


SZEM2konyvajanlo

 

Csupor Dezsőnek nehéz egy kedvenc fejezetet kiválasztania a könyvből, de a leggyakrabban talán a vízről szóló téma köszön vissza számára. Kovács Lajos legjobban azokat a részeket szereti a könyvből, amelynek több vonatkozása van, vagy nagy horderejű a társadalmi hatása – ilyen például a „Katasztrófák, mérgek, vegyszerek” című fejezetben tárgyalt vörösiszap-katasztrófa.

 

Ugyanakkor elmondható: a szárazabbnak vélhető tudományosabb témák mellett, hogy a könyv gazdag kultúrtörténeti háttérrel, idézetekkel, dalszövegekkel is kiegészül – így találkozhat a gyanútlan olvasó két lapozás között akár Zorán dalának egyik sorával is.

 

 

Érdemes-e félni?

A könyv témája miatt szinte adja magát a kérdés: kell-e félnünk a vegyi anyagoktól? A szerzők szerint egyszerűen csak tudnunk kell a helyükön kezelni azokat, hiszen nincsen feketén-fehéren jó vagy rossz vegyszer. Példaképpen fel lehetne hozni a szén-dioxidot, amelyet sokan nagyon kedvelünk, amennyiben egy meleg nyári napon, egy hideg pohár üdítőben találkozunk vele, de egész másképp értékelnénk a vele való kapcsolatunkat egy zárt borospince levegőjének esetében.

 

Kovács Lajos, önmagát „botcsinálta pszichológusként” aposztrofálva úgy véli, az ilyen félelmek a biztonságérzetünkhöz járulnak hozzá, hiszen ezeknek a félelmeknek beazonosítható tárgyuk van – szemben egy tárgytalan, megfoghatatlan szorongással. Csupor Dezső hozzáteszi, hogy ez a félelem nem csupán az ember természetéből adódik, de gyakran üzleti érdekből is terjesztik, hogy segítségével egy másik termék irányába terelhessenek bennünket.

 

A szerzőknek tanácsuk is van a fogyasztók számára: érdeklődjenek, és ha az ösztöneik valami rosszat súgnak, keressenek egy hiteles forrást, egy szakértőt – valakit, aki megbízhatóbb a Facebook hírfolyamában keringő weboldalaknál.

 

 

A siker titka és egy ajánlás

Minek köszönhető a siker a szerzők szerint? Csupor Dezső megjegyzi: amellett, hogy régen jelent meg ilyen típusú könyv Magyarországon, az írók ügyeltek rá, hogy a mű az átlagolvasó számára is érdekesen legyen tálalva. Abban mindkét szerző egyetértett, hogy az emberek manapság nehezen veszik rá magukat egy nagyobb lélegzetű mű elolvasására – és ezt szerencsére nem is igényli a könyv, ugyanis inkább több, viszonylag rövid terjedelmű írással találkozhatunk benne.

 

Minden könyvbemutató végére kívánkozik a kérdés: kinek ajánlanák szerzői a művet? Csupor Dezső úgy véli, a természettudományok iránt némileg érdeklődő, és egy középiskolás szintű kémiai műveltséggel rendelkező olvasó sokat meríthet belőle. Kovács Lajos hozzáteszi: a könyv legjobb helyen a kíváncsi, világra nyitott, azaz a gondolkodó ember kezében van.

SZTEinfo – Balogh Réka

Fotók: Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019klinika_magazin_2019_osz