2024. december 3., kedd

Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozat

1581-1921-2021

Az Egyetemről

Centenárium

SZENT-GYÖRGYI ALBERT

Szent-Györgyi emlékezete

vers_delben

Az SZTE „Vers délben” programsorozatáról a magyar költészet napja alkalmából

„Verselő universitas” a Szegedi Tudományegyetem a tavaszi és az őszi fesztiválszezonban: Szent-Györgyi Albert szobra mellett szavalattal adnak hangot egy-egy költeménynek az SZTE polgárai és az egyetemhez kötődő verskedvelők. A COVID-19-pandémia idején aktualizált összeállításunkkal is tisztelgünk az SZTE alumnusa, József Attila emléke előtt április 11-i születésnapján, a magyar költészet napja ünnepén.

„A vers néma. Adj neki hangot. A vers a könyvben halott. Keltsd életre. Mi a szavalás? A vers föltámasztása papírsírjából. Ez a kor néma. Hangtalanul olvas, hangtalanul ír…” Kosztolányi Dezső 1928-ban megfogalmazott gondolatai szolgálnak a Szegedi Tudományegyetem „Vers délben” programsorozata mottójául. Az „SZTE Egyetemi Tavasz 2020” fesztivál, és a népszerű szavalatfolyam is elmarad a COVID-19-pandémia miatt. A Szent-Györgyi Albert szobra melletti versmondás történetének, legjeinek és videóra rögzített emlékezetes produkcióinak a felelevenítésével az SZTE mintegy kapcsolódik az online térben népszerűvé lett „Maradj otthon!” Fesztiválhoz.

Közösségteremtés és -építés

– Gyerekkorom óta versimádó vagyok, gimnáziumban én is jártam versmondó versenyekre, írtam is, többször is meghívtak a sárvári Diákírók és Diákköltők Találkozójára, és rengeteg verset olvasok, kortársakat is – emlékezett Tajti Gabriella. A Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság „kulturális iroda” vezetője a „Vers délben” elnevezésű rendezvénysorozatot a közösségteremtés és -építés céljával, az SZTE Őszi Kulturális Fesztiválhoz kapcsolódóan 2015-ben hívta életre.

(Az SZTE „Vers délben” programsorozat első évadjában, 2015 őszén elhangzott szavalatok közül néhányat videofelvétel is őriz. Az SZTE 2015-ös Őszi Kulturális Fesztiválján verset mondók produkciói közül 12 itt megtekinthető.)

– Egy hirtelen ötlettől vezérelve született meg az elhatározás, hogy ezt a programot kivigyük az SZTE rektori épülete elé, hogy bárki, aki jelentkezik, elmondhassa a kedvenc versét, vagy azt, amelyik számára éppen aktuális mondanivalóval bír – fogalmazott az SZTE NKI munkatársa. – Azt hittem, nem lesz annyira népszerű, és csak arra az egy őszi fesztivál idejére terveztünk, de már az első alkalommal annyian jelentkeztek, hogy nem fértek bele a fesztivál egy hónapjába. Így aztán a következő évben az SZTE Egyetemi Tavasz ideje alatt folytatódott a „Vers délben”, és továbbra is akkora volt az érdeklődés, hogy azóta is él ez a programsorozat…

vers_delben_1

(Az „SZTE Egyetemi Tavasz 2016” idején elhangzó versek közül 8 az SZTE Youtube csatornáján felidézhető; „SZTE Őszi Kulturális Fesztivál 2016” idején elhangzó szavalatok közül 3 itt megtekinthető.)

Üzenet, rímbe szedve

„A vers az, amit mondani kell” – Kányádi Sándor e gondolata mellett József Attila költeményei foglalják keretbe az SZTE Vers délben programsorozatát. Ugyanis az egykori szegedi egyetemista rímes soraival indult az első és zárult a legutóbbi, a 9. évad, miközben a szavalók között József Attila költeményei a legnépszerűbbek.

Az első évad nyitányát jelentő szavalattal, 2015. október 1-jén az SZTE akkori oktatási rektorhelyettese, prof. dr. Karsai Krisztina üzent József Attila: Imádság megfáradtaknak című, 1924-ben, szegedi egyetemistaként írt versével.

Abban az évadban több versmondó is József Attila költeményét előadva fogalmazta meg mondandóját. Így például József Attila: Könnyű fehér ruhában című versét és Gyermekké tettél szerelmi dalát Tajti Gabriella mondta el.

Ugyancsak az SZTE alumnusának számít Radnóti Miklós, akinek költeményei szintén gyakran elhangzottak a „Vers délben” sorozat eddigi 9 évadjában. Például 2017. április 10-én, az „SZTE XIV. Egyetemi Tavasz” fesztivált és annak „magyar költészet napi” programját Radnóti Miklós: Nem tudhatom című költeményével Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze (napjainkban igazgatója) nyitotta meg.

A kortárs szerzők versei közül is elhangzott jónéhány. Így például Borbély Szilárd: A gravitációhoz, illetve A névelőhöz című művét dr. Dömötör Máté főigazgató adta elő 2015. október 20-án.

„Szeged koszorús költője”, Simai Mihály három versét, közte a Fogj kezet ezzel a verssel, illetve a Valaki mindent elszeret című költeményt mondta el az SZTE „XX: Őszi Kulturális Fesztiválján” a Magyar Rádió munkatársaként és egyetemi rendezvények moderátoraként ismert Beslin Anita.

A „Vers délben”-sorozat legutóbbi, 2019. őszi évadjában is többször fölcsendültek József Attila sorai. Így például az SZTE Őszi Kulturális Fesztivál nyitányaként dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja József Attila: A Dunánál című költeményét szavalva hangsúlyozta: „… s rendezni végre közös dolgainkat, / ez a mi munkánk; és nem is kevés.”

Az utolsó évad, a 2019. őszi „Vers délben” záróverse is József Attila – a Csöndes estéli zsoltár.

Spontán program

– A nézettség teljesen változó: van, amikor csak öt-tíz ember gyűlik a versmondó köré, de történt már olyan is, amikor majdnem kétszáz fős volt a hallgatóság. Ez egyébként egy nagyon spontán program, nagyobb előszervezettség, reklám és technika nélkül zajlik, de a műsorfüzetekbe természetesen bekerül a fellépők neve – hangsúlyozta Tajti Gabriella. – A célunk az, hogy akik délben áthaladnak a szegedi Dugonics téren, rácsodálkozzanak arra, hogy van itt egy vers, amit meg lehet hallgatni, hogy aztán tovább sétálva elgondolkodhassanak a szövegen.

A „Vers délben” eddigi 9 évadja alatt közel 200 alkalommal hangzott rímekbe foglalt gondolatsor az SZTE központi épülete bejáratánál, a Szent-Györgyi-szobor mellett.

– Amíg lesznek jelentkezők, ilyen formában folytatjuk a „Vers délbent”, nem akarjuk megreformálni, szeretnénk, ha minél egyszerűbb és kötetlenebb maradna. Nem az a lényeg, hogy minél professzionálisabb legyen az előadás, hanem hogy az adott versmondó – legyen akár amatőr vagy hivatásos színész, egyetemi vagy városi polgár – megoszthassa másokkal is azt a verset, ami aktuálisan közel áll hozzá – érvelt a szavalatsorozat ötletgazdája. – A nézőkből is kialakult egy törzsközönség, akik már várják és érdeklőnek a rendezvény iránt.

Különleges produkciók

Ajándékként meglepetés-produkciók is születtek a „Vers délben” eddigi 9 sorozatában.

Az „összművészeti” stílus már az első évadban is megjelent. Megzenésítve adta elő Szilágyi Domokos: Ha nem vagy itt című versét Varga Norbert, az SZTE Szegedi Egyetemi Színház művészeti vezetője. 2015. október 27-én a Szegedi Egyetemi Énekkar „dalolva szavalt”. A Szegedi Egyetemi Színház közösségéből Géczi Gergő és Fazekas Máté – Fodor Ákos-haikukat gitározott a 20. Őszi Kulturális Fesztivál produkciójaként – derül ki a szeged.hu 9 „Vers délben”-produkciót bemutató összeállításából.

A „13. Egyetemi Tavasz” „Vers délben” programján, 2016. május 9-én József Attila: József Attila című költeményét kilenc nyelven szavalták. A költő szegedi egyetemistaként, 1924-ben írta versét. E költeményt a mai szegedi egyetemi polgárok közül dr. Pusztai-Varga Ildikó – SZTE GTK Nemzetközi kapcsolatok programmenedzser – magyar, angol és finn nyelven; az SZTE GTK nemzetközi hallgatói közül az Azerbajdzsánból érkezett Seylan Musayeva azerbajdzsáni és török nyelven; a Kazahsztánból jött Ademi Orazaly kazak és orosz nyelven, míg a Tunéziából érkezett Boutheina Korchani arab és francia nyelven mondta el.

Legeket keresve kiderült: az SZTE szavalatsorozatában a legtöbbször előadott költemény József Attila: Születésnapomra című verse.

Például: a „XXII. Őszi Kulturális Fesztivál” „Vers délben” sorozatát 2017. október 2-án a Huckleberry Guys zenekar azzal nyitotta meg, hogy – az akkor az SZTE munkatársaként is dolgozó – Balogh Gyula, továbbá Prekop Győző és Balogh Ede adta elő József Attila: Születésnapomra című versét.

A „XIV. Egyetemi Tavasz” „Vers délben” programján, 2017. április 11-én Tóth Péter Lóránt, Radnóti-díjas „versvándor” részleteket mutatott be a költő Curriculum Vitae-jéből, s adta elő József Attila: Születésnapomra című versét.

Kínaiul és magyarul hangzott el az eddigi utolsó évadban, 2019. május 8-án az SZTE Konfuciusz Intézet munkatársai előadásában József Attila: Születésnapomra című költeményének a szegedi egyetemhez többszörösen is kötődő rím-sorozata, s lett igazi meglepetés és „… ajándék…”

Rekorder szabadtéri szavalók

Több mint 120 versmondó állt az SZTE központi épülete bejáratánál, a Szent-Györgyi-szobor mellé szavalni a „Vers délben” eddigi 9 sorozatában. A szavalók közötti rekorderek közül a programsorozat ötletgazdája, a minden évadban verset mondó Tajti Gabriella – többek között – Hervay Gizella, Dsida Jenő, József Attila, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc és Kányádi Sándor versei közül válogatott már.

Rekorder, mert a szavalásra vállalkozó egyetemi oktatók közül a legtöbbször, 9 alkalommal lépett közönség elé dr. Kosztolányi József matematikus, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézet egyetemi docense.

– A szakmám ellenére élénk az irodalmi, kulturális érdeklődésem. Ezt többen is tudják, többek között Tajti Gabriella is, és amikor kitalálta a „Vers délben” rendezvényt, versmondóként rám is gondolt – idézte föl a kezdeteket az SZTE TTIK oktatója. – Amellett, hogy imádom a matematikát, ezzel foglalkozom, ezt tanítom, a színház a másik, nem hivatásos, de jelentős része az életemnek. Szabad téren verset mondani – ha a zajokat kizárjuk – olyan, mint amikor az ember fürdőruhát cserél kabin nélkül. Ilyenkor az intimitás kikerül az utcára, de ugyanúgy bele kell merülni a versbe, mint zárt térben.

vers_delben_2

József Attilát, Ady Endrét, Radnótit említette elsőként a matematikus versmondó, a régebbi korokból pedig Berzsenyit, mikor kedvenc költőiről kérdeztük.

– Szeretek verset mondani és olvasni is, az általam kedvelt költők köre nagyon tág. Azt gondolom, hogy a kortárs magyar irodalom, ezen belül a kortárs költészet zseniálisan jó – a csodálatos nyelv mellett csodálatos a költészetünk is. Verset mindig olvasok, és mindig megfog valami: mindig van egy verseskötet az éjjeliszekrényemen. Most épp Parti Nagy Lajos Létbüfé című kötetét olvasgatom. Nem tudnék azonban egyetlen kedvencet kiemelni, sem verset, sem költőt – ismerte el az időnként színművészként is föllépő egyetemi oktató. – Ennek ellenére vannak számomra kedves versek.

A „Vers délben” alkalmával 2015. október 9-én két Ady-költeményt mondott el Kosztolányi tanár úr, mintegy egymásba fűzte: Ady Endre: Párisban járt az ősz, illetve Héja-nász az avaron című költeményt. E klasszikusok az ősz és az elmúlás okán mindig előkerülnek.

– A választásomat olykor évfordulók is befolyásolják. Például amikor Balla Zsófia 70 éves volt, az ő egyik versét mondtam el – emlékezett a 2019. május 7-i produkciójára Kosztolányi József, aki Balla Zsófia: A fogadás című költeményét olvasta föl. – Vannak hangulatok is, amik egy-egy vershez kötnek. Egy nyáron volt szerencsém találkozni és beszélgetni Rakovszky Zsuzsával, így a 2019. évi SZTE Őszi Kulturális Fesztivál egyik „Vers délbenje” alkalmával, amikor helyettesítenem kellett egy másik versmondót, az ő egyik szövegére esett a választásom.

A tanár minden versmondás alkalmával kibújik Kosztolányi Józsefből: nemcsak elmondja vagy fölolvassa a verset, hanem egy kicsit beszél a szerzőről és a műről is a jelenlévőknek.

– Kedvcsináló jellege is van ezeknek az alkalmaknak, hiszen ami nekem tetszik, azt szeretném megosztani másokkal is – zárta mondandóját az SZTE TTIK Bolyai Intézet egyetemi docense, a „Vers délben” oktatói rektordere.

Öt előadással a Vers délben hallgatói versmondó rekordere Péter Lea. Az SZTE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar pszichológia mesterszakos hallgatója egyetemistaként Szegedre kerülve ismerkedett a város kulturális eseményeivel.

vers_delben_3

– Másodévesként jelentkeztem először az SZTE vers- és prózamondó versenyére, ahol megismerkedtem Tajti Gabriellával. Ő további programokat ajánlott, többek között a „Vers délbent”. A verseny nagy élmény volt számomra, egyrészt, mert új közönség előtt mutatkozhattam be, új embereket ismertem meg, itt is megmérettem a tudásomat, és összességében nagyon pozitív tapasztalatokat szereztem. Úgy döntöttem, hogy amíg csak lehet, szeretném kivenni a részem az egyetemi kulturális programokból, és a következő alkalommal már jelentkeztem is a „Vers délben”-re, és azóta vissza-visszatérőnek számítok e programon és a versenyeken is – mesélte az egyetemista, aki a 2018. évi egyetemi versmondó versenyt is megnyerte.

A szabadtéri szavalás nem új Péter Lea számára. Az SZTE hallgatója ugyanis vers- és prózamondóként rendszeresen részt vesz a Monostori András által szervezett Idegenvezetések utcai túrákon.

– Az SZTE „Vers délben” alkalmain jó megtapasztalni, hogy akik egyszer láttak szavalni, másodszor és harmadszor is visszajöttek meghallgatni – összegzett a diáklány.

Az egykori szegedi egyetemista, Radnóti Miklós a kedvence a mai szegedi egyetemista versmondónak. Péter Lea 2019-ben verses összeállításával tisztelgett a 75 évvel ezelőtt tragikus körülmények között elhunyt költő emléke előtt .

– A kortárs verseket nagyon kedvelem, Tóth Krisztina és Terék Anna a kedvencem. A repertoárom mindig bővül, amikor újabb és újabb verseket olvasok, hiszen mindig találok olyat, amire vagy akire rákattanok – mondta a szegedi egyetemisták rekorder versmondója. – Kedvenc versem nincs. Izgalmas, hogy mindig mást és mást adhatok elő. Klasszikus és kortárs szerzők műveit egyaránt szívesen interpretálom, így mindkét oldalról meg tudom mutatni magam, és mindig az aktuális élethelyzetemnek megfelelően választok verset, olyat, amiről azt érzem, hogy jól összefoglalja, amit éppen érzek.

Mert Kányádi Sándorral szólva: „A vers az, amit mondani kell.”

SZTEinfo – Ferencz-Fehér Dorottya. Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

A fenti összeállítás szerkesztett változata megjelent a Szegedi Egyetem magazin lapcsaládhoz tartozó Alma Mater Magazin 2019-2020. évi 1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZTEmagazin aloldaláról, vagy lapozgatható formában itt is.