SZTE televízió

udvari_beata

Innováció és nemzetközi segélyezés: az innovációs segély szükségessége és visszásságai

Szegénység, éhínség, járványok, migráció, menekültek, terrorizmus. Csak néhány példa napjaink globális kihívásai közül, amelyek a fejlődő (afrikai, latin-amerikai és ázsiai) országok elmaradottságából fakadnak, de a világ népességét érintik, veszélyeztetik. A fejlett országok és a nemzetközi szervezetek ebből kifolyólag is – hol közösen, hol egyéni akciókkal – igyekeznek a fejlődő országokon segíteni. Az 1960-as évek óta folyó segélyezés az elmúlt egy évtizedben egyre inkább a „hálót a halásznak” elv mentén zajlik: azaz a fejlett országok oly módon próbálják a fejlődő országokat segíteni, hogy a pénzügyi támogatástól való függőségük csökkenjen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

 



Egy ilyen lehetőség a fejlődő országok innovációs teljesítményének fejlesztése. Több nemzetközi kezdeményezés is ösztönzi a technológiai együttműködést, és az Európai Unió is hangsúlyozza a fejlesztési célú politikák koherenciáját. Tehát nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb a nyomás, hogy a donorországok innovációs segélyeket is nyújtsanak a fejlődő országoknak. Ezek alapján előadásomban kitérek az alábbiakra:


A fejlődő országok számára miért szükséges az innováció? A közepes jövedelmű országok csapdája és az alacsony hozzáadott értékű termékek exportja.

Bemutatom, hogy a fejlődő országok hol helyezkednek el a globális értékláncban, exportjuk alacsony vagy magas hozzáadott értékű termékekből áll-e. Kitérek a közepes jövedelmű országok csapdáját is, mely szerint több ország nem tud fejlődni (magasabb jövedelmi kategóriába kerülni) a technológiai fejletlenség következtében.


Az innovációs segély megjelenése. Hogyan lehet definiálni? Milyen tételeket kell számításba venni?

Az ENSZ keretek között elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok, valamint a Fenntartható Fejlesztési Célok is tartalmazzák a fejlett és a fejlődő országok közötti technológiai együttműködés fontosságát. Az Európai Unió is már 2005-ben rögzítette azt, hogy össze kell hangolni az innovációpolitika és a nemzetközi segélypolitika céljait, tevékenységeit a minél hatékonyabb segélyezés érdekében. A fejlett országok mint donorok ezek eredményeként is egyre több figyelmet fordítanak az innovációs segély nyújtására. Az előadásban definiáljuk az innovációs segélyt, kitérünk a közvetlen és közvetett innovációs segély fogalmára is.


Milyen trendek figyelhetők meg az innovációs segély kapcsán?

115 fejlődő ország bevonásával készült leíró – egyszerű – statisztikai eredmények a főbb trendekre vonatkozóan. E trendek alapján is meg lehet állapítani néhány visszásságot, amelyekre az előadás során is felhívom a figyelmet. Kitérünk Kína esetére is: nagy exportőr ország és jelentős mértékű fejlődésen ment át, napjainkban segélyeket is nyújt más fejlődő országoknak, mégis hogy lehet az, hogy Kína a 20 legnagyobb innovációs segélyben részesülő országok között található


A donorországok figyelembe veszik-e az innovációs teljesítményt az innovációs segély elosztása során?

Megvizsgáljuk, hogy az innovációs segélyek elosztását érintő visszásságok mennyiben magyarázhatók a fejlődő országok innovációs teljesítményével.



emmi-logo„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-ÚNKP-16-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”



Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2020. szeptember 28.

IMG_8435-001

Rövid videóban mutatják be a Szegedi Tudományegyetem tanévnyitó ünnepségét. Az esemény rektori és kancellári köszöntővel kezdődött, gólyaesküvel folytatódott és a hallgatóknak szóló pozitív üzenetes konfettiesővel zárult.

SZTEmagazin

2024. február 09.

A TeWaTi lézeres kutatócsoport laborja az SZTE Fizikai Intézet Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén. Fotó: Kovács-Jerney Ádám

Idén már jelentkezni lehet a Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézetének újonnan induló fizikus-mérnöki alapszakjára. Az új alapszak a magyar felsőoktatási palettán úttörő módon mérnöki szemléletű fizikusokat képez majd, folytatásaként pedig már engedélyezés előtt áll a fotonikai mérnöki mesterszak terve is. A fizikus-mérnöki alapszak céljairól, felépítéséről az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékén beszélgettünk Dr. Bozóki Zoltán tanszékvezető egyetemi tanárral, Dr. Kovács Attila adjunktussal, a Fizikai Intézet oktatásért felelős intézetvezető-helyettesével és a képzés mérnöki tartalmának tervezésében részt vevő Podolcsákné Dr. Ailer Piroska tudományos főmunkatárssal, gépészmérnökkel, repülőmérnökkel, az SZTE IKIKK Fotonika, Lézerfizika és Feltörekvő Technológiák Kompetenciaközpont szakmai vezetőjével.