Szegénység, éhínség, járványok, migráció, menekültek, terrorizmus. Csak néhány példa napjaink globális kihívásai közül, amelyek a fejlődő (afrikai, latin-amerikai és ázsiai) országok elmaradottságából fakadnak, de a világ népességét érintik, veszélyeztetik. A fejlett országok és a nemzetközi szervezetek ebből kifolyólag is – hol közösen, hol egyéni akciókkal – igyekeznek a fejlődő országokon segíteni. Az 1960-as évek óta folyó segélyezés az elmúlt egy évtizedben egyre inkább a „hálót a halásznak” elv mentén zajlik: azaz a fejlett országok oly módon próbálják a fejlődő országokat segíteni, hogy a pénzügyi támogatástól való függőségük csökkenjen.
Egy ilyen lehetőség a fejlődő országok innovációs teljesítményének fejlesztése. Több nemzetközi kezdeményezés is ösztönzi a technológiai együttműködést, és az Európai Unió is hangsúlyozza a fejlesztési célú politikák koherenciáját. Tehát nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb a nyomás, hogy a donorországok innovációs segélyeket is nyújtsanak a fejlődő országoknak. Ezek alapján előadásomban kitérek az alábbiakra:
Bemutatom, hogy a fejlődő országok hol helyezkednek el a globális értékláncban, exportjuk alacsony vagy magas hozzáadott értékű termékekből áll-e. Kitérek a közepes jövedelmű országok csapdáját is, mely szerint több ország nem tud fejlődni (magasabb jövedelmi kategóriába kerülni) a technológiai fejletlenség következtében.
Az ENSZ keretek között elfogadott Millenniumi Fejlesztési Célok, valamint a Fenntartható Fejlesztési Célok is tartalmazzák a fejlett és a fejlődő országok közötti technológiai együttműködés fontosságát. Az Európai Unió is már 2005-ben rögzítette azt, hogy össze kell hangolni az innovációpolitika és a nemzetközi segélypolitika céljait, tevékenységeit a minél hatékonyabb segélyezés érdekében. A fejlett országok mint donorok ezek eredményeként is egyre több figyelmet fordítanak az innovációs segély nyújtására. Az előadásban definiáljuk az innovációs segélyt, kitérünk a közvetlen és közvetett innovációs segély fogalmára is.
Milyen trendek figyelhetők meg az innovációs segély kapcsán?
115 fejlődő ország bevonásával készült leíró – egyszerű – statisztikai eredmények a főbb trendekre vonatkozóan. E trendek alapján is meg lehet állapítani néhány visszásságot, amelyekre az előadás során is felhívom a figyelmet. Kitérünk Kína esetére is: nagy exportőr ország és jelentős mértékű fejlődésen ment át, napjainkban segélyeket is nyújt más fejlődő országoknak, mégis hogy lehet az, hogy Kína a 20 legnagyobb innovációs segélyben részesülő országok között található
Megvizsgáljuk, hogy az innovációs segélyek elosztását érintő visszásságok mennyiben magyarázhatók a fejlődő országok innovációs teljesítményével.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-ÚNKP-16-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült”