Vázlat a magyar honfoglalás és államalapítás kori temetők legújabb kutatási eredményeiről

A Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata rávilágít arra, hogy milyen változatos, sokszínű csoportok különíthetők el az ország területén a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult.

A Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata rávilágít arra, hogy milyen változatos, sokszínű csoportok különíthetők el az ország területén a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Az újabb kutatások, a természettudományos vizsgálati módszerek térnyerése nyomán ma már egy-egy kisebb térség lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10-11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. Lehetővé válik az is, hogy a korszak kutatása ismét bekapcsolódjon a nemzetközi tudományosság folyamataiba. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10-11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba. Az előadás ezeknek az új kutatási eredményeknek a bemutatására vállalkozik.