Publikációk

I. Önálló könyv

1. A selyemgubó és a "bonczoló kés". (A továbbiakban: SGBK) Bp. Osiris-Pompeji, 2000. 272 p.

2. A sas és az apró madarak. (Balassi Bálint költői nyelvének utóélete a XVII. század első harmadában) Humanizmus és reformáció 30. (Sorozatszerk.: Jankovics József.) Budapest, Balassi, 2008.

II. Forráskiadás és szerkesztés

II. a. Forráskiadás

1. "Vitéz-e avagy ájtatos?" I. Batthyány Ádám sajátkezű bűnlajstroma s "némely fontos kicsiség". Közreadja: Szilasi László. Szeged, 1989. 63 p.

2. A körmendi Batthyány-levéltár reformációra vonatkozó oklevelei. I. 1527-1625. Iványi Béla anyaggyűjtése. (Adattár XVI-XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Sorozatszerkesző: Keserű Bálint. 29/1. kötet. Iratok a hazai reformáció korából I.) Előszó: Mályusz Elemér. Sajtó alá rendezte: Szilasi László. (Munkatársak: Beke Éva, Molnár Klára). JATE, Szeged, 1990. XXIII, 345 p.

II. a. Szerkesztés, lektorálás

1. A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században. A Szegeden 2003-ban megrendezett régi magyar irodalmi konferencia előadásai. Szerkesztette: Ötvös Péter, Pap Balázs, Szilasi László, Vadai István. Szeged, 2005.

2. Ó szelence. Magyar barokk szöveggyűjtemény. (Orlovszky Gézával közösen.) http://szelence.com, 2007.

III. Tanulmány

III. 1. Régi magyar irodalom

1. Még egyszer a Pataki Névtelenről (történeti poétika és dekonstrukció, névtelenség és dialogicitás) Irodalomtörténeti Közlemények 1992. 5-6. 646-675.

2. Argumenta mortis (Érvek és ellenérvek a hősi halálra: becsület és méltóság a régi magyar elbeszélő költészetben és emlékiratokban) Irodalomtörténeti Közlemények 1997. 3-4. 217-234.

3. "szabott módunk" (Szövegosztályok Bornemisza Péter: Ördögi kísértetek című művében) In Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Sorozatszerkesztő: Keserű Bálint) Szerk.: Balázs Mihály - Font Zsuzsa - Keserű Gizella - Ötvös Péter. Szeged, 1997. 561-571.

4. Kecskeméti Gábor: Prédikáció, retorika, irodalomtörténet. Irodalomtörténeti Közlemények 2000. 1-2. 240-250.

5. A nyúl és a sólyom. Trópusok és funkcióik: Madách Gáspár Balassa János éneke sólymocskájárul című versének példája. Literatura 2000. 3. 258-269.

6. A történeti poétika története (1982-2000). BUKSZ 2001 ősz, 258-264.

7. Bevezetés a régi magyarországi irodalom filológiájába. Szerk.: Hargittay Emil. Bp., Universitas, 2003. 240-252.

8. Az arc, a lovas és a templom. (tropológiai elemzés). In Ötvös Péter – Szilasi László - Vadai István: Balassi Bálint: Hymni tres ad Sacrosanctam Trinitatem (Három himnusz a legszentebb Háromsághoz). Tiszatáj, 2004. október, 25-43. (35-43.)

9. „Innen jöttünk”. Régi magyar irodalmi szöveggyűjteményeinkről. ItK, 2005. 1. 114-123.

10. Júlia mosolya. (Balassi Bálint szerelmi költészetének tropológiája mint utóélet és előzmény: néhány figuratív példa [Bezzeg, nagy bolondság…, Már szintén az idő…, Eurialus és Lucretia]) In A magyar költészet műfajai és formatípusai a 17. században. A Szegeden 2003-ban megrendezett régi magyar irodalmi konferencia előadásai. Szerkesztette: Ötvös Péter, Pap Balázs, Szilasi László, Vadai István. Szeged, 2005. 411-419.

11. Argumentatív tropológia és tropologikus argumentáció Balassinál. Az Adj már csendességet… példája. (Retorikai elemzés). Hungarológiai Közlemények, 2005. 1. 63-75.

12. „Egyike is kétség” (Az irodalmi Ábrahám-komplexumról). ActHistLittHung XXIX. (Ötvös Péter Festschrift, Szeged, 2006.) 239-250.

13. Balassi Bálint költészetének utóélete a 17. század elején. (1632: Solvirogram Pannonius Istenes énekek-kiadása.) In A magyar irodalom történetei I. A kezdetektől 1800-ig. (Főszerk.: Szegedy-Maszák Mihály. Kötetszerk.: Jankovits László és Orlovszky Géza.) Bp., Gondolat, 2007. 422-437.

14. Elocutio-tilalom és interpretatio-parancs (Az eszközök korábbi sorsa: történetmondás és képes beszéd XVI. századi közepi magyar nyelvű vallásos históriákban). In Retorika és narráció. Szerk.: Hajdu Péter. és Ritoók Zsigmond. Budapest-Szeged, Gondolat-Pompeji, 2007. 25-42.

15. A Fajtalan énekek tartalomjegyzéke. In „Mielz valt mesure que ne fait estultie”. A hatvanéves Horváth Iván tiszteletére. Szerk.: Bartók István – Hegedűs Béla – Seláf Levente – Szegedy-Maszák Mihály – Szentpétery Márton – Veres András. Bp., 2008. 353-359.

16. Az ítélet sürgetése. A panasz retorikája: szemrehányás és bevádolás XVI. századi panasz-versekben. In Szolgálatomat ajánlom a 60 éves Jankovics Józsefnek. (Szerk.: Császtvay Tünde – Nyerges Judit) Bp., Balassi – MTA ITI, 2009. 417-426.

17. Cervantes-i mintázatok a Balassi-membránon. (Kőszeghy Péter: Magyar Alkibiadész. Bp., Balassi, 2008.) Élet és irodalom, 2009. május 22., 27.

18. (Balázs-Hajdu Péterrel és Ötvös Péterrel közösen) Anüté. Élőt gyászversben dicsőíteni: egy irritálóan rejtélyes Greiffenberg szövegről. Acta Universitatis Szegediensis, Acta Historiae Litterarum Hungaricarum, Tomus XXX., Balázs Mihály köszöntése, Szeged, 2011., 18-33.

19. Egy Kolross-vers 17. század eleji magyar fordításai (A Kazinczy-paradigma ősformája: az Oppenheimi énekeskönyv). In A zsoltár a régi magyar irodalomban. (A Csurgón 2007. május 24-27-én tartott konferencia előadásai) Szerk.: Petrőczi Éva – Szabó András. Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem – L’Harmattan Kiadó, 2011. 133-147.

III. 2. Klasszikus magyar irodalom

1. „Ha láthatná, se láthatná” Vakok Velencéje – az emléktárgy (Tömörkény István: A tengeri város) Literatura, 2008. 4. 458-468.
2. = Elbeszélés a 19. és 20. század fordulóján. Narratív párbeszédek. Bp., L’ Harmattan, 2011. 152-164.

3. A ragályos laudatio reménye. (Arany János: Szondi két apródja, 1856). In Szondi két apródja. A Szécsényben 2008. szeptember 26-28-án rendezett Szondi két apródja-konferencia szerkesztett és bővített anyaga. Szerk.: Fűzfa Balázs. (A 12 legszebb magyar vers 3. Sorozatszerkesztő: Fűzfa Balázs.) Savaria University Press, Szombathely, 2009. 117-122.

4. Tömörkénynél még megvolt: a részvét és az irónia elfeledett lehetőségei a szegedi parasztábrázolásban (Tömörkény István: Megöltek egy legényt, 1893). In Befejezetlen könyv. Szerk.: Thomka Beáta. Pécs, Kijárat, 2012. 31-42.