Budapest településmorfológiája

A magyar városok közül kiemelkedik Budapest, az egyetlen metropolisz, amely egyértelműen zászlóshajó – egyesek szerint vízfej – a magyar településhálózatban. Kiemelt jelentőségét nem csupán 1,7 milliós lakossága adja, hanem nemzetközi ismertsége, sokrétű és fejlett központi funkciói is, melyek révén vonzása túlterjed Magyarországon, így méltán nevezhető a kelet-közép-európai térség egyik központjának.

A magyar fővárossal számos kutatás foglakozott az elmúlt évtizedekben, az építészettől a történettudományon át a földrajztudományig. Ám a számtalan tanulmány ellenére mindeddig nem készült a Budapest településmorfológiáját feltáró és bemutató olyan vizsgálat, amely a város egészét kutatja egységes szempontok alapján. Ez volt az egyik tényező, ami inspirálta a kutatásunkat. A másik motiváló tényező a három évtizede bekövetkezett politikai és gazdasági rendszerváltozás által indukált változások, ezeknek a települések arculatára és szerkezetére gyakorolt hatásainak feltárása és bemutatása volt. Ezek a változások leggyorsabban és legmarkánsabban a városokban, mindenekelőtt Budapesten fejtették ki a hatásukat, de az eddigi tanulmányok ezeket csak bizonyos szempontok alapján, vagy egy-egy témakörre vonatkozóan mutatták be.

Az előadás célja tehát az, hogy bemutassa, milyen okok állnak a főváros arculatának és szerkezetének változásai mögött, milyen Budapest beépítése, milyen funkcionális részekre tagolható a város (a közigazgatási határokon belül), ezek milyen sajátosságokkal bírnak harminc évvel a rendszerváltozás után. Ahhoz, hogy mindezt feltárjuk, az előadás elején részletesen elemezzük Budapest történeti, alaprajzi fejlődését is.