Az előadás keretét a szegedi Weöres Sándor Általános Iskola tanulóinak a századik születésnapon, az iskola környékén közlekedő buszjáratokon hallható megemlékezése foglalja keretbe. A Faiskola című verset Bácskai Péter (3. osztályos) hangján hallhatjuk.
A bevezető részben Ilia Mihály emlékezéseit hallgatjuk meg. Őhozzá írta egyik szegedi témájú versét Weöres: „Kedves barátom, Ilia Miska…” kezdettel.
Az előadás három részre tagolódik: az elsőben Weöres Sándor olvassa örök pillanat című versét, s ennek időfelfogásához kapcsolódik az Öregek című szöveg. Előbb ezt is Weöres olvasásában hallhatjuk, majd Kodály megzenésítésének fölvételén Ferencsik János vezényli a Magyar Rádió kórusát.
Az előadás Petőfi S. János (2004) alapján összeveti az eredeti költeménynek, a megzenésített textusnak és a Weöres olvasta változatnak a fölépítését, nyelvi anyagát.
A második rész annak a nyelvi változatnak a sajátosságait elemzi, amelyen a Hungaroton fölvételén Weöres Sándor saját verseit olvassa (Weöres 1982, 1992). Ez a dunántúli regionális köznyelv sajátos változata, Weöres vernakuláris nyelvváltozata. A „lingua vernacula” latinul az édesanyától tanult nyelv, a szociolingvisztikában az angolszász kutatók alapnyelvnek is nevezik (pl. Trudgill 1998). A szöveg metrikai-ritmikai megformáltságának segít a vernakuláris változat a Robogó szekerek hangzásában, ahogyan Weöres a versét olvassa.
A Valse triste című szöveg csöngei nyelvjárási részletét, az A kő és az ember kötet 1935-ös változatát és az 1982-es Hungaroton-olvasatot hasonlítja össze az előadás; bemutatja, hogy a fölolvasásban a keringő lüktető hangzását is segítik a költő anyanyelvi változatának rövid magánhangzói. Az Egybegyűjtött írások Valse triste-változata csupán egyetlen szóalakban követi Weöres vernakuláris változatát; ennek messzire ható, az irodalmi szövegek kiadási elveit érintő következtetései is szóba kerülnek.
A költő Kuli című szövegének is szociolingvisztikai érdekessége van: a pidzsin nyelvváltozat működik benne.
A harmadik részben a Macska-induló textusának és Sebő Ferenc megzenésítésének néhány vonása következik. Ez az egyetlen Weöres-szöveg, amelyet megbízásra a költő zeneszerzőnek adott.
Befejezésként a szegedi iskolások közül Orosz Enikő (4. osztályos) olvassa a Bolygó zápor… kezdetű verset. (Magyar etűdök, 5.)
Az előadás megtekintése:
Szélessávú I. változat (méret: 256x144 sávszélesség: 89 kb/s)
Szélessávú II. változat (méret: 424x240 sávszélesség: 329 kb/s)
Szélessávú III. változat (méret: 640x360 sávszélesség: 757 kb/s)
LAN változat (méret: 852x480 sávszélesség: 1385 kb/s)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
