Egyetemi tanulmányait Szegeden az Állam-és Jogtudományi Karon, majd ezt követően Budapesten az ELTE filozófia szakán végezte. Ösztöndíjasként a Bécsi, valamint a Heidelbergi Egyetemen tanult. Végzése óta SZTE BTK Filozófia Tanszékén dolgozik, jelenleg tanszékvezető egyetemi tanárként.

Kandidátusi disszertációját a schellingi lét-tan és Kierkegaard egzisztencia fogalmának vizsgálatából készítette. Előbb Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, majd Széchenyi István Ösztöndíjas volt. 2000-ben habilitált, 2005-től a Magyar Tudományos Akadémia Doktora, az MTA köztestületi tagja. Professzori kinevezését 2006-ban kapta.

Több testület tagja, illetve vezetője: volt OTKA bizottsági elnök, a Bölcsészettudományi Kar tudományos dékán-helyettese. Jelenleg a BTK Professzori Tanácsának elnöke. Tagja a Magyar Filozófiai Társaságnak, a Nietzsche Gesellschaftnak, alapító tagja a Német-Magyar Filozófiai Társaságnak. Szoros munkakapcsolatot tart fenn a dán Søren Kierkegaard Research Centre-rel, ahol többször tartott előadást, illetve szervezett közös konferenciát. Számos magyar és külföldi egyetem előadója, nemzetközi konferenciák résztvevője és kezdeményezője.

Az egyetemen jelenleg az Esztétika szakirány, valamint a szak MA képzésének vezetője, a filozófia Doktori Iskola törzstagja.

Kutatási területe a német idealizmus, Kierkegaard filozófiája, valamint művészet- és képfilozófia. Schelling és Kierkegaard számos művének magyar fordítója, a Jelenkor Kiadónál megjelenő tíz kötetre tervezett Kierkegaard magyar válogatott kiadás szerkesztője. Ugyancsak szerkesztője az Ad hominem filozófiai monográfia sorozatnak. Több önálló kötete jelent meg, így többek között a Schellingről és Kierkegaard-ról szóló monográfia. Ez utóbbi 2008-ban Fitz Díjat kapott. Könyvet írt nietzschei filozófia, valamint képfilozófiai témaköréből, Zarathustra és Viktor Eremita illetve A szépség akarata címmel. Tavaly látott napvilágot első filozófiai, szépirodalmi jellegű műve, amelyet A megfordult világ címmel Pszeudo Kierkegaard álnéven jelentetett meg.