Az egyes élelmiszerek fogyasztásának biztonságosságát befolyásolhatják fizikai vagy kémiai tényezők is: például, ha a termékbe került egy üvegszilánk, vagy termékbetöltés előtt mosogatószer maradt az üvegben. A problémák több mint 50%-a mikrobiológiai eredetű.
Napjainkban az emberek nagy része nem a saját maga által termelt élelmiszereket fogyasztja, hanem boltokban, piacon vásárolja azokat. Természetesen elvárjuk, hogy ezen termékeknek a fogyasztása ne járjon semmiféle veszéllyel. A mikrobiológiai élelmiszerbiztonság jelentősége megnőtt, és az ezzel kapcsolatos szabályozás is egyre szigorúbb.
Számos tényező van, amely meghatározza, hogy egy élelmiszeripari termék fogyasztása biztonságos-e, vagy sem. Nem mindegy, hogy a termék átesett-e mikrobaszám-csökkentő eljáráson (pl. hőkezelésen), hogy milyen hőmérsékleten, illetve milyen feltételek között tárolták. A szakembereknek garantálniuk kell, hogy a vásárló biztonsággal elfogyaszthatja az adott terméket. Ehhez azonban a megfelelő fogyasztói magatartás hozzájárulása is alapvető: a vásárlást követően lényeges felmelegedést elkerülve, megfelelő tárolási körülményeket kell biztosítani a fogyasztásig, betartani a fogyasztást megelőző hőkezelési elvárásokat és nem túllépni a megadott fogyaszthatósági időt.
Az élelmiszerek biztonságosságának megállapításához klasszikus és modern módszereket egyaránt használnak napjainkban. Egy baktérium tipikus mérete a mm 1 ezred részével jellemezhető. Adott mikrobákra szelektív módon elszaporítjuk ezeket (ha vannak) és szemmel látható eredmények alapján következtetünk vissza az eredeti állapotra. A mikrobiológiai élelmiszerbiztonság megkülönbözteti a csekélyszámban is rizikót jelentő kórokozókat. Ezek jelenléte fogyasztásra kerülő élelmiszerben lehet tilos, vagy erősen korlátozott (pl. Salmonella esetén, a terméken előírással kötelező hőkezelésre). Vannak mikrobák, amelyeknél tapasztalatilag igazolt, hogy a népesség legnagyobb részének, élelmiszer-grammonként adott számú mikroba előfordulása nem jelent semmilyen problémát. Ezek, rendeletben meghatározott mértékben előfordulhatnak élelmiszerekben, a minőség-megtartási idő végéig szóló érvénnyel. Validált, modernebb módszerek gyorsítják, pontosabbá, érzékenyebbé és gyakran gazdaságosabbá teszik a mikrobiológiai és kémiai élelmiszeranalitikát.
A genetikailag módosított szervezetek nagyon szigorú szabályozás alá esnek a magyar jogrendben. Bekerülhetnek az élelmiszerláncba. Néhány vonatkozásban, saját tapasztalatok alapján (is) említünk példákat pro és kontra.
Elsősorban nagyobb haszon reményében történnek élelmiszerhamisítások [pl. sertés/mangalica, sertés/„műmarha”, tehéntej/kecsketej, (akác)méz/invert-cukor, stb.]. Ez sokszor rabló-pandúr „játék”, kölcsönös visszacsatolással a hamisítás, illetve ellenőrzés technikáira, módszereire.
Az előadás megtekintése:
Szélessávú I. változat (méret: 256x144 sávszélesség: 89 kb/s)
Szélessávú II. változat (méret: 424x240 sávszélesség: 329 kb/s)
Szélessávú III. változat (méret: 640x360 sávszélesség: 757 kb/s)
LAN változat (méret: 852x480 sávszélesség: 1385 kb/s)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
