Előadónkról

 
Prof. Dr. Dékány Imre akadémikus,
tanszékvezető egyetemi tanár
SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Kolloidkémiai Tanszék
Dékány Imre professzor a Szegedi Tudományegyetem oktatója 1970 óta. Szegeden született 1946-ban, és tanulmányait a József Attila Tudományegyetemen végezte vegyész szakon. 1972-ben doktorált, majd 8 évvel később kandidátusi fokozatot szerzett, 1989 óta az MTA doktora, 2001 óta az MTA levelező tagja, majd 2007-ben az MTA rendes tagjává választották. 1970-től folyamatosan a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán a Kolloidkémiai Tanszéken dolgozik, és 17 év óta vezeti a tanszéket.
 
Kutatásai során elsősorban szilárd-gáz, szilárd-folyadék határfelületek termodinamikájával foglalkozott, de érdeklődése az elmúlt tíz évben intenzíven a nanoszerkezetű anyagok kutatása felé fordult. Egyetemi főkollégiumokat tart a kolloidkémia, a határfelületi jelenségek és a makromolekulák tulajdonságai témakörökben. 2000 óta a Kémia Doktori Iskola vezetője, 2003 óta az egyetem tudományos és nemzetközi kapcsolatok rektorhelyettese. Kutatómunkája során eddig 12 fő szerzett Ph- fokozatot, és jelenleg 5 doktorandusz tanítványa van. Tudományos és iskolateremtő munkásságát Szilárd Leó professzori ösztöndíjjal és Szent-Györgyi Albert-díjjal ismerték el. Kutatási eredményeit szívesen alkalmazza a gyakorlatban, több hazai és nemzetközi szinten bejegyzett szabadalommal rendelkezik. Kutatásai nemzetközi szinten is ismertek, így öt nemzetközi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja és egy nemzetközi folyóirat kelet-európai szerkesztője. Külföldi kutatómunkáját elsősorban Németországban, illetve később az Egyesült Államokban végezte. Jelenleg a leuveni Katolikus Egyetemmel és a brémai Fraunhofer Intézettel folytat szerződésekben rögzített tudományos együttműködést. Az innovációs tevékenysége hazai cégekkel is (így a MOL Rt.-vel és a General Electric Hungary Zrt.-vel) folyamatos, és ezekben a projektekben PhD-hallgatókkal végzi az alkalmazott kutatási munkát. Publikációs tevékenységét több mint 300 dolgozat és 2250 független hivatkozás jellemzi.