Dr. Z. Karvalics László
Művelődés-és sajtótörténet
Pályáját történészként, a II. világháború utáni magyar történelemmel foglalkozó kutatásokkal kezdte. Első, művelődés- és sajtótörténeti tárgyú közleményei közül a magyar tudományos ismeretterjesztés történetének egyik meghatározó szakaszát bemutató doktori disszertációja (A TIT története 1953-1968), intézménytörténeti áttekintése („Az MTI története 1945-1948) és „A magyar tájékoztatáspolitika intézményrendszere és munkásmozgalmi elitje 1945-1948) című kismonográfiája (Trifer Kiadó, 1989) a leginkább figyelemre méltó. Számos tanulmányban mutatta be az ún. „koalíciós korszak” (1945-1948) médiatörténeti kérdéseit, s noha érdeklődése később más irányba fordult, a mai napig visszatér egy-egy téma kidolgozásához, megformálásához (Legújabban ld. 2001-ből:: A malacvilágosság ideje: félszázéves sajtótanulságok nyomában. A sajtószabadság korlátai 1944-1948 In: A hír értékei. Sükösd-Csermely (szerk.) Média Hungária Könyvek 2. 105-118.o.)
Könyv - és cenzúratörténet
A médiatörténet mellé elég korán beléptek a könyv-könyvtár-és cenzúratörténeti kutatások. Kandidátusi disszertációját eredeti, általa feltárt forrásanyagra építve a tiltott könyvek politikatörténetének úttörő áttekintését adta (Index Magyarországon 1945-1948). Később nagyívű tanulmányai készültek a könyvtárak nyilvánosságtörténetéről, a könyvégetések információmérlegéről vagy éppen a könyvtári keresőrendszerek alakváltozásáról. Ebből a kutatói praxisból nőtt ki a tudományos tevékenységének mai napig az egyik meghatározó vonulatát jelentő információtörténeti munkálkodása.
Információtörténelem
Az információs mozzanatban a különböző korok és hagyományos történeti iskolák által elhanyagolt, de jelentőségében a legfrissebb új irányzatokhoz, a történeti ökológiához vagy a „mikrotörténelemhez” mérhető „paradigmát” látva a kilencvenes évek eleje óta magyar és angol nyelvű publikációk sorával igyekezett meghonosítani és népszerűsíteni az információtörténeti gondolkodást. Hosszú ideig vezette és szervezte az ELTE BTK Információtörténeti Műhelykurzusát. A kilencvenes évek elején több tanulmányban indította el a témakör hazai recepcióját, gondozta a Világtörténelem c. folyóirat 1996/3-as tematikus számát. Műhelykonferenciák sorát szervezte, ezek anyaga sorra napvilágot lát a Gondolat Kiadói Műhellyel közösen elindított „Információtörténelem” c. sorozatban, amelynek első három kötete 2004-ben jelenik meg. Közülük az egyik a tíz éve formálódó tankönyve, a „Bevezetés az információtörténelembe”, amely a témakör első szintetikus megközelítése.
Az információ társadalomelmélete
Az információtörténeti vizsgálódások fogalmi és módszertani sarokpontja az információ-jelenség sokoldalú, erős társadalomelméleti relevanciájú megragadása. Számos közleményben igyekezett körüljárni az információ-fogalommal kapcsolatos szemléleti és szerkezeti kulcs-kérdéseket, s megkezdte kiépíteni a hagyományos shannon-weaveri, mennyiségi természetű információelmélet ismeretelméleti fogantatású, kognitív alapokon nyugvó „minőségi” párját. S noha az ezirányú szintézissel egyelőre még adós, 1995-ös első ezirányú írásától (Információ versus(?) kommunikáció Jel-Kép, 1995/2 83-96.o.) az „informácóközösségekről” írott friss tanulmányáig (Információközösségek. Kísérlet egy fogalom megragadására. In: Mobilközösség – mobilmegismerés Szerk: Nyíri Kristóf Budapest, 2002 MTA Filozófiai Kutatóintézete – Westel) már ezt a diskurzust építi.
Információs társadalom
Mindeközben szinte észrevétlenül, de nagyon is logikus módon az egyik hazai pionírja lett annak a multidiszciplináris társadalomtudományi kalandnak, amely az elmúlt tíz évben egy új tudományterület, az információs társadalom (information society studies) rendszerező felépítéséhez vezetett. 1998-ban megalapította és azóta is vezeti a BME Információs Társadalom-és Trendkutató Központját, amely a kérdéskör kutatásának hazai fellegvárává és nemzetközileg is (el)ismert kutatóműhelyévé vált. 2001-ben elindította és főszerkesztőként jegyzi az Információs Társadalom c. negyedéves elméleti folyóiratot, és az Aula, a Typotex, majd a Gondolat kiadókkal szövetkezve segítette különböző könyvsorozatok révén az információs társadalom klasszikusainak magyarországi megjelenését. Ezirányú munkásságának sarokpontjai az 1995-ben megjelent egyetemi jegyzete (Információs Társadalom: a technikától az emberig) és 2002-es „Az információs társadalom keresése” c. könyve (Aula, Bp.).
Információs pedagógia
Az információs társadalom téma önálló kutatási iránnyá duzzadt részeként kötetnyi tanulmányt és esszét írt az információs korszak pedagógiai kérdéseiről. Az iskola világa pályája kezdete óta foglalkoztatta (szerzőtársával, Gelniczky Györggyel már 1989-ben könyvnyi terjedelemben jelentette meg tantárgykísérleti modelljét - Egy integrált társadalomtudományi tantárgyi koncepció alapvonalai Bp,1989 127 p.), ám az új kutatási irányok sorát már olyan kérdések inspirálták, mint a digitális kultúra behatolása az ismeretszerzés hagyományos terébe, az információs írástudás kialakulása, vagy a gyermek megváltozó helye és lehetőség-együttese a digitális korszakban. „Lyuk a falon” címmel megjelenés előtt áll pedagógiai írásainak gyűjteménye.
Felsőoktatás, egyetemi kurzusok, oktatás-szervezés
Egyetemi oktatói pályafutását az ELTE BTK-n kezdte, ahol tudományos ösztöndíjasként két féléven át oktatta az általa összeállított eredeti tematika alapján a „Tömegkommunikáció és politika 1944-1948” című tárgyat. Az MTA-ELTE aspiránsaként a BTK-n eltöltött három év (1986-1989) után a 1989-től 2007-ig a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, 1995 óta egyetemi docensként, 2005-től az Informciós-és Tudásmenedzsment tanszék vezetőjeként. Az ELTE BTK-n 1991 és 1998 között tartott Történeti informatika (később: Információtörténelem) címmel vezetett tárgyat külső előadóként, s evvel párhuzamosan állandó programmal, 20-25 kutató részvételével szervezte az Információtörténeti Műhelykurzust. Készen áll a történészképzés fellegváraiban létrehozandó „információtörténeti kabinetek” terve és közös szakmai programja. Az ELTE BTK-ra a 2004 szeptemberi „Az információáram mintázat-változásai az európai expanzió hatására” c. kutatószeminárium vezetésével tért vissza. Az ELTE-n és a Műegyetemen kívül a Közgazdaságtudományi Egyetemen (1990 – Politikaelmélet) és a Gábor Dénes Főiskolán (1994 – Információközösségek) tartott órákat. 2007 szeptembere óta a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán a Könyvtártudományi Tanszék vezetője és korábbi tárgyainak nagy részét „továbbvitte”.
Jelenlegi egyetemi kurzusok
Információs társadalom
Információelmélet
Információtörténelem
Az információtechnológia kultúrtörténete
Korábbi egyetemi kurzusok
Bevezetés a társadalmi informatikába
Információs társadalom, információstratégiák
Internet-gazdaság, Internet-politika
Az információs rendszerek kultúrtörténetéhez
Médiaelmélet, médiatörténet, médiainformatika
Világvallások és civilizációk
Magyarország története a 20. században
Fejezetek a politikai propaganda 20.sz.-i történetéből
Kezdeményezésére és szervezésében 2003 folyamán alakult meg az az immár 13, 2004 végére több mint 20, köztük határon túli felsőoktatási intézményt is magába foglaló innovatív hálózat, amely az információs társadalom oktatásának és kutatásának „horizontális” felsőoktatási rendszerét jelenti. Az ITOK (Információs Társadalom Oktató és Kutató Csoportok) egyfajta intézményi garancia arra, hogy egészséges diverzitás fogja jellemezni az információs társadalom kutatását. A BME-OMIKK keretében sikerült megalapítania az Információs Társadalom Szakkönyvtárt (2003 november), amely az alakuló tudományterület fontos infrastrukturális pontja.
Szakmai közélet
A Magyar UNESCO-Bizottság alelnöke, az info-kommunikációs albizottság vezetője, az IFIP (International Federation of Information Processing) TC- 9 (Computers and Society) magyar képviselője (2001-2004). Az MTA Pedagógiai Bizottság „Számítógép és pedagógia” Albizottság alelnöke (2000-2005). A „Research on Information Society” (1999-2003) és az E-government c. konferenciasorozat (2005-2007) bizottsági tagja. 2004 ősze óta a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja.
Szakmai elismerései: Kar Kiváló Oktatója (1998) Széchenyi Professzori Ösztöndíj (1999-2003) „A magyar informatikáért” szakmai érem (2002). Köztársasági Érdemérem Polgári Tagozat Lovagkeresztje ”az információs társadalom nemzetközileg elismert kutatásáért” (2004). Fulbright kutatási ösztöndíj az Egyesült Államokban (2006-2007).
Szakmai egyesületi tagságok:
Association of Internet Researchers
Magyar Kommunikációtudományi Társaság (alapító tag)
Magyar Szociológiai Társaság
Tőkei Ferenc Társaság (alapító tag)
Polányi Mihály Szabadelvű Filozófiai Társaság
Magyary Zoltán E-Közigazgatástudományi Egyesület (elnökségi tag)
Magyar Történelmi Társulat
Gondozott könyvsorozatok:
Üzleti megoldások az információs társadalomban (Bagolyvár Kiadó)
Médiatörténeti füzetek
INFONIA Szakkönyvek (Aula)
Internet.hu (Aula)
Információtörténelem (Gondolat)
Az információtörténelem klasszikusai (Gondolat)
Információ és társadalom (Gondolat)
Az információs társadalom klasszikusai (Gondolat)
Folyóiratok:
Hóbagoly (ELTE BTK hallgatói lap) 1984-1985
Eszmélet (szerkesztőség: 1994-1998 tanácsadó testület 1999-)
Információs Társadalom (alapító főszerkesztő, 2001-2006)
BYTE (szerkesztő bizottsági tag, 1997- 2000)
Communio (szerk. biz. tag) (2007-)
International Journal of Knowledge and Learning (szerk.biz. tag) (2005-)
