Egy 39 éves szegedi férfi 2018 nyarán stroke-ot kapott. Az egykori válogatott sportolónak azóta sokat javult az állapota, életmódot váltott, a példájával azonban szeretne figyelmeztetni, hogy a túlhajszolt, stresszes életmódra, a napi tizenkét órás munkára a szervezet előbb finoman – fejfájással –, majd pedig brutálisan – agyérinfarktussal – válaszol, helyesebben mondva: tiltakozik. Ha nem figyelünk, az életünkkel játszunk!
Korbai Előd 2018 nyáron stroke-ot kapott. Otthon este rosszul lett, beszállították az SZTE SZAKK Sürgősségi és Betegellátó Önálló Osztályra (SBO), ahol megállapították, hogy friss agyérinfarktusa van, ami gyakorlatilag az egész jobb agyféltekét érintette. – A fő nyaki ütőér elzáródott, abból egy vérrög leszakadva a vérkeringéssel tovább jutott, és még további agyi ereket is elzárt a jobb oldalon. Emiatt teljesen lebénult a bal oldala – tudtuk meg dr. Szabó Nikolettától, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika adjunktusától, Előd kezelőorvosától. Mint mondta, az azonnali vérrögoldó kezelés és az azt követő, több hónapos rehabilitációs munka eredményeként Előd már visszatérhetett a családjához, és szerencsére dolgozni is tud.
Hogyan kezdődött? – Semmi előzménye nem volt – kezdi a 39 éves, tetoválással foglalkozó férfi, aki azért mondja el a történetét, hogy mások számára is tanulságként szolgálhasson: miért kaphat valaki ilyen fiatalon ennyire súlyos betegséget. Az antialkoholista, egykori magyar válogatott sportolót (húsz évig versenyszerűen űzte a küzdősportokat) meglepte, hogy ez megtörténhetett vele. – Egy este a fürdőszobában összeestem, és elájultam. Amikor a párom kihívta a mentőt, már leesett a szám. Ezt én nem éreztem, próbáltam megfordulni, de nem bírtam, a bal oldalam le volt bénulva. Átdobtam a kezemet a másik oldalra, így tudtam megfordulni – részletezi Korbai Előd az agyinfarktus estéjét. Elmondása szerint az első négy-öt napban nem volt magánál, csak foszlányokra emlékszik. Két hétig feküdt a Stroke Őrzőben, majd átkerült a rehabilitációs osztályra. – Elődnél a nem domináns agyfélteke sérült – veszi át a szót dr. Szabó Nikoletta, aki elárulta: most már az akut szakaszon szerencsére túljutottak, és a komplex rehabilitációs kezelésnek köszönhetően nagyjából kilencven százalékban visszatértek az egyes képességek. Gyógytornászok segítségével fejlesztették a lecsökkent koordinációs képességeket, a klinika speciális konditermében pedig a motoros mozgásokat javították. Előd a stroke-ot követően nehezen járt, szellemileg jelentősen lelassult, és bizonyos készségeket – mint például a rajzolást, ami nélkülözhetetlen a tetováláshoz – újra kellett tanulnia. Ezen kívül voltak első hallásra talán furcsának tűnő tünetek is. – Tudtam, hogy mit szeretnék megcsinálni, mégsem sikerült. Ilyen volt, amikor akaratom ellenére nekimentem az ajtófélfának; amikor vizet szerettem volna önteni a pohárba, de nem ment a mozdulat, vagy mikor mosogatás után mindig nyitva hagytam a csapot – fogalmazott Előd. Előfordult, hogy a kórházi látogatás után két perccel már hívta a feleségét, hogy hol van, mikor jön be ismét, mert olyan érzése volt, hogy már eltelt egy egész nap.
Mi vezethetett a stroke kialakulásához? Korbai Előd generációjának tipikus agyonhajszolt és stresszes életformáját élte. Elárulta, hogy reggelente öt és hat óra között csörgött az ébresztő, többnyire nem reggelizett, majd egész nap megfeszített módon és tempóban dolgozott: reggel kilenctől a tetováló szalonban, majd késő délutántól egy hamburgerezőben segített este tízig vagy akár tizenegyig. Egy éven keresztül minden nap. – Széthajtottam magam, sokat idegeskedtem és stresszeltem – fogalmaz a férfi. Éjfél előtt soha nem feküdt le aludni. A Neurológiai Klinika adjunktusa hozzáteszi, hogy szerencsére ilyen fiatal életkorban nagyon ritkán fordul elő stroke. Minden esetben nagyon fontos a megelőzés hangsúlyozása, Elődnél pedig a továbbiakban a vérnyomást is rendszeresen ellenőrizni kell, a koleszterinszegény étkezés és a káros szenvedélyek elhagyása szintén javasolt, a rendszeres orvosi kontroll és szűrővizsgálatokra járás pedig kötelező. Előd fiatal, ezért az agya tudott alkalmazkodni a megváltozott helyzethez, és mindez sokkal jobb gyógyulást eredményez nála. Ha ugyanez a stroke egy hatvan év feletti beteggel történik meg, sokkal súlyosabb következményekkel kéne most szembenézni: végleg béna maradna az illető bal oldala, de sajnos nagy valószínűséggel halállal is végződhetett volna az agyérinfarktus.
Jó hír, hogy Korbai Előd állapota egyre biztatóbb – mint ahogy beszámol róla –, szép lassan egyre több képessége „épül vissza”. És bár tudja, hogy most már semmi sem lesz olyan, mint egykoron volt – a fizikai és szellemi terhelést sem bírja már úgy –, nagyon bizakodó. Reméli, hogy egy év múlva még több eredményről tud majd beszámolni.
*
A stroke előtt: Korbai Előd a stroke-ot megelőző évben nagyon sokat, tizenkét órát dolgozott naponta. Hetente többször fájt a feje. Egy doboz cigarettát elszívott, hét-nyolc kávét megivott mindennap, ami a pulzust megemeli, fokozza az idegességet és a stresszérzetet. Rendszertelenül és egészségtelenül étkezett.
A stroke után: a fizikai és szellemi teherbíró képessége megállásra kényszerítette. Naponta három-négy órát tud már csak dolgozni, ezt követően pedig le kell pihennie. A cigarettát végleg letette, hetente kétszer-háromszor eljár kocogni. Egészségesen táplálkozik, koleszterinszegény étrendet követ, sok zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt.
*
Mi kínozta meg a legjobban? Az óra-rajz.
Amikor azt kérték tőle, rajzolja le egy óra számlapját úgy, hogy az egy óra öt percet mutasson, és nem tudta. Magát az órát sikerült, de a pontos időt már nem. Fel se tudta fogni, hogy amit készített, nem tökéletes.
Miért nem tudta az órán a pontos időt jelezni?
Dr. Szabó Nikoletta adjunktus elmagyarázta, hogy Előd a jobb agyfélteke sérülése miatt nem vette észre a tér bal oldalát, így csak az óralap egyik oldalára tömörült az összes szám, amit berajzolt. Ez a képesség idővel korrigálható.
További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2019 számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.
Szöveg: Lévay Gizella
Fotók: Bobkó Anna
További cikkek az SZTE Klinika Magazinja 2019/őszi számából:
Tudományos blöff a szervezet lúgosítása
A nevetés belső kocogás, avagy a humor és jókedv hatása a testre és a lélekre
A kardiológus és a színésznő titkos szívügyei
Az „okos sport” gyógyszer: Mozgással az anyagcserezavaros betegségek megelőzéséért
A „kirakatnéző betegség” veszélyei
Színpompás érvédők – a flavonoidok