– Mi keltette fel az érdeklődését a batáta iránt?

– Elsősorban az, hogy nem egy szokványos növény a batáta. Magyarországon nem sok helyen foglalkoznak a termesztésével. Konzulensemmel a batátának az alföldi kötött talajhoz való alkalmazkodását vizsgáljuk, elsősorban a termésátlag tükrében – összegezte kutatása és az Új Nemzeti Kiválóság Programon nyertes pályázata lényegét Herczeg Evelyn. Az SZTE hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Karára a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumból érkezett alapszakos egyetemista elárulta: korábban is hallott már a batátáról, de az édesburgonya értékeit egyetemi tanulmányai idején ismerte meg.

– Hogy kerül egy szubtrópusi növény, a batáta az Alföldre?

– Egy szegedi televíziós szakember, Váraljai Dénes egy távol-keleti útjáról hozta magával a batátát. A 90-es évek elején a batáta hazai termesztésébe be is kapcsolódott, majd Ásotthalmon kezdte termesztési kísérleteit – családi gazdaságuk a jelenlegi Bivalyos Tanya Kft.-ben folytatja a munkát. Ásotthalom az utóbbi években, a Bivalyos Tanya Kft. szervező és integráló tevékenysége nyomán, a hazai batátatermesztés központjává vált, több tucat termelő foglalkozik a növénnyel, megalapítva a Batáta Baráti Kört is – adott távlatot mentoráltja kutatási témájának Szarvas Adrienn tanársegéd.

– Mi az SZTE MGK célja a batátával?

– Termékbővítő növény lehet a magyar piacon a batáta. Ehhez meg kell ismernünk, hogy Magyarországon milyen termesztéstechnológiát alkalmazhatunk a leghatékonyabban – fogalmazott az SZTE mezőgazdasági mérnök szakos hallgatója.

– Bárhol megterem a batáta mifelénk?

– Nem – rögzítette az SZTE MGK tanársegédje. – Mivel ez egy trópusi, szubtrópusi eredetű növény. Az édesburgonya a legtöbb talajon megterem, de ez nem jelenti azt, hogy mindenhol ugyanolyan eredményt érhetünk el vele. Mivel gyökérnövényről beszélünk, a termelés szempontjából kiemelt fontosságú a talaj szerkezete. A deszki agyagos talajon beállított kísérletünkben bakhátas és bakhát nélküli formában is termesztettük a batátát. Különböző tápagyag dózist alkalmaztunk. Azt is néztük, hogy a hajtásról vagy a dugványról származó növények-e az életképesebbek és termőképesebbek. Ezeket a kísérleteket és összehasonlításokat a múlt évben is elvégeztük. Tavalyi tapasztalatunk, hogy a bakhát nélküli termesztés adta a nagyobb termésmennyiséget. Idén a „papírforma”, vagyis a szakirodalomban is javasolt bakhátas termesztés bizonyult eredményesebbnek.

– Mindezek alapján mit javasolnak a gazdáknak?

– Azt, hogy tovább kell folytatnunk a kísérletek beállítását ahhoz, hogy egy helyes agrotechnikát tudjunk kialakítani a számukra. A saját PhD-dolgozatom témája szintén az édesburgonya – árulta el az SZTE MGK Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet tanársegédje.

– Mire jó a batáta? Miért érdemes termeszteni?

– A batáta, más néven édesburgonya egészségesebb, mint a hagyományos burgonya és sokkal jobb áron értékesíthető – vette vissza a szót az ÚNKP-ösztöndíjat elnyert hódmezővásárhelyi egyetemi hallgató.

– A glikémiás indexe, azaz a vércukortermelő képessége közepes, így a cukorbetegséggel küszködők is bátran fogyaszthatják a batátát – egészítette ki az érvrendszert a tanársegéd.

– Egy alapszakos egyetemistának mennyi ideje van olyan színvonalú kutatásra, amit az ÚNKP ösztöndíja is támogat?

– A tanárnő már két éve foglalkozik a batáta termesztés-technológiájának vizsgálatával. Én az csatlakoztam hozzá, és a 2017es évet dolgozza fel a kutatás, amivel az ösztöndíjra pályáztunk. Ezt természetesen még nincs kész, a pályázatra is csak a kutatás tervét kellet felvázolni, innentől egy év áll rendelkezésünkre, hogy feldolgozzuk az adatokat és befejezzük a kutatómunkának e szakaszát. Egyébként az SZTE MGK hallgatóinak a többsége alapszakos, 2018 februárjától adott a lehetőség itt mesterszak elvégzésre. Ha lezárom az alapszakot, szeretnék továbbtanulni, még pontosan nem tudom, milyen mesterszakot válasszak, de nagyon érdekel a növényorvosi képzés is. Mivel növényorvosi végzettséggel segíthetek a gazdáknak az adott kórokozó és kártevő felismerésében és ezáltal egy helyes növényvédelmi stratégiát is ki tudok dolgozni a számukra – magyarázta Herczeg Evelyn. – De a későbbiekben folytatni szeretném a batátával kapcsolatos kutatásokat is.

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

Korábban írtuk az Új Nemzeti Kiválósági Program SZTE-ösztöndíjasairól:

A szépirodalom vidékiség problémakörét vizsgálja az SZTE ÚNKP-ösztöndíjas hallgatója, Szántai Márk

Újvidékről jött az SZTE doktori iskolájába Kartali Tünde

Ifjú kiválóságait ünnepelte a Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE ÚNKP híreit – köztük a szegedi egyetem 6 ösztöndíjas hallgatójával készült interjút – itt olvashatja.

A 2016/2017. I. félévére beérkezett ÚNKP pályázatok bírálati eredményéről itt olvashat.