„A Tudományos Akadémiának nem célja az oktatáspolitikába beleszólni, de az oktatás tartalmi kérdéseivel foglalkoznia kell” – idézi Lovász László, az MTA elnökének szavait az mta.hu.

Évi 200 millió forint

Az mta.hu megírja: az „Akadémia négy éven keresztül olyan kutatásokat támogat, amelyek komplex tanítási módszereket alapoznak meg. A pályázati keret összege évente 200 millió forint.

A programban résztvevő tudományos műhelyek vállalják az eredményes megvalósításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek megteremtését, a szükséges feladatok felmérését és ezek alapján a szakmai fejlesztés koncepciójának kidolgozását – segédletek megírását, az újonnan kidolgozott, illetve továbbfejlesztett szakmódszertani program kísérleti helyeken történő bevezetését, valamint a gyakorlati megvalósítás hatékonyságának és eredményességének vizsgálatát. A nyerteseknek olyan munkacsoportot kell létrehozniuk, amelybe a közoktatásban tanító, gyakorló pedagógust is bevonnak.”

Tudományosan megalapozott válaszok

A Magyar Tudományos Akadémia honlapja részletesen beszámol a szakmódszertani kutatócsoportok alapítására és működtetésük támogatására meghirdetett pályázat ünnepélyes eredményhirdetéséről.

E program eredményeként „az oktatás szakmódszertani kérdéseire tudományosan megalapozott válaszokat adnak a kutatók, akik az általuk kidolgozott elméletet aktív pedagógusok közreműködésével a gyakorlatban is kipróbálják”.

A 19 támogatásra érdemes kutatócsoport közül 6, azaz a nyertes pályázatok közel harmada az SZTE valamely karának, illetve valamely dolgozójának vezetésével valósul meg. E programokat is ismerteti az mta.hu.

A 6 szegedi nyertes program

„Burián Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet tanszékvezető egyetemi docense olyan mikrobiológiai gyakorlatokat és projekteket dolgoz ki, amelyek elősegítik a középiskolai biológiai ismeretek elmélyítését, elméleti és gyakorlati alkalmazását. A gyakorlatok célja, hogy kialakítsa általuk az új ismeretek önálló megszerzésének képességét, gyakorlati jártasságot biztosítson a laboratóriumi vizsgálatokban, megtanítsa értelmezni a kísérletek során kapott eredményeket, és tudatos kérdésfeltevésre ösztönözze a diákokat.

Farsang Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének egyetemi docense a földrajz oktatásának módszertani megújításához szeretne hozzájárulni egy problémaorientált oktatási lehetőségeket és digitális technológiai újításokat kínáló eszközfejlesztés megalapozásával. Egyebek mellett Magyarország földrajzához kapcsolódó interaktív feladatlapokat és tanári kézikönyveket is készít majd kutatócsoportjával.

Gévainé Janurik Mártának, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Kar főiskolai docensének célja az iskolai ének-zene oktatás módszertani megújítása. Ezt képesség- és motivációkutatásokkal kívánja megalapozni. Kiemelten fontosnak tartja az ének-zene órák módszertani kultúrájának gazdagítását a 21. századi információs technológia nyújtotta lehetőségekkel. Széles körben alkalmazható, hatékony és minél egyszerűbb eszközökkel szeretné örömtelivé tenni az énekórákat, így biztosítva a diákok számára az esztétikai nevelés és a sokoldalú képességfejlődés lehetőségét.

Gingl Zoltán, az MTA doktora, a Szegedi Egyetem Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Műszaki Informatikai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára az informatikai, műszaki és természettudományos ismeretek modern és hatékony oktatásának fejlesztése érdekében dolgozik majd kutatócsoportjával. Terveik között szerepel egy több tantárgyat is érintő tananyagrendszer kidolgozása. Ezt a diákok számára leginkább befogadható elektronikus formában készítik el, és kihasználják a közösségi oldalak biztosította előnyöket is.

Jancsák Csabának, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék főiskolai docensének kutatási programja azt célozza, hogy a történelemtanításban a jelenleginél hangsúlyosabban jelenjenek meg a személyes narratívák, az oral history módszere és a videointerjúk műfaja. Ennek érdekében kutatócsoportja helyzetfeltáró kutatást, a módszertani fejlesztés tudományos igényű megalapozását, tananyagfejlesztést, kísérleti megvalósítást és szakmetodikai, illetve nevelésszociológiai hatásvizsgálatot végez majd.

Korom Erzsébet, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet egyetemi docense a természettudományos gondolkodás fejlesztéséhez szeretne hozzájárulni oktatási segédanyagok kidolgozásával a közoktatás és a tanárképzés számára. Munkája jelentőségét főként az adja, hogy Magyarországon a természettudományos gondolkodás elemeinek feltárása, fejlődése és fejleszthetősége kevésbé kutatott téma. Nem áll rendelkezésre olyan koncepció, amely a gondolkodásfejlesztés tervszerű, tudatos megvalósítását segítené.”

Forrás: mta.hu

Fotó: mta.hu /Szigeti Tamás