Neuropathologia

A neuropatológia a modern orvostudományban

A neuropatológia a patológián belül jól körülhatárolt és egyedi sajátosságokkal rendelkező szakterület az emberi agy, az emberi mentalis szerv kóros viszonyaival foglalkozó tudomány. Határterületei kiterjedtek és jelentősek. A neuropatológia súlya és jelentősége nő.

A neuropatológia tárgya az idegrendszer és vázizom betegségei. A neuropatológia történelmileg a patológia és a klinikai idegtudományok határterületén alakult ki. A patológia vizsgálómódszereit alkalmazva ad választ az idegtudományok diagnosztikus kérdéseire és járul hozzá, gyakran kezdeményező és kérdésfelvető módon, az idegtudományi kutatás fejlődéséhez. A társszakmák mind összetettebb diagnosztikus igénye és a neuropatológus szerepének növekedése a terápiás vonatkozású döntések meghozatalában a specializáció folyamatát felgyorsította. A neuropatológiai központok az idegtudományi és patológiai intézetek együttműködésével jöttek létre, döntően az elmúlt három évtizedben a fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban.

 

A neuropatológia módszertana

A vizsgálati minták

1) A posztmortem vizsgálat számos neurológiai, pszichiátriai és gyermekgyógyászati kórkép egyetlen definitív diagnosztikus eszköze. Kiemelendők a neurodegeneratív kórképek, fejlődési rendellenességek.

2) Agybiopsziák neuropatológiai analízise. Elsősorban a neuroonkológiai kórképek diagnosztikus módszere. Ritkábban neurodegeneratív kórképek, vaszkuláris, gyulladásos, fertőző betegségek kórismézésében is nélkülözhetetlen.

3) Neuromuszkuláris szövetminták (izom- és idegbiopsziák) leletezése speciális módszerek alkalmazását is igénylő, a betegek kezelését gyakran döntően meghatározó eredményeket adó neuropatológiai vizsgálat.

 

A minták feldolgozása

Ez a hagyományos (’rutin’) szövettani és hisztotechnikai módszerek mellett speciális technikák alkalmazását igényli. Példaként említendő a nagyméretű agyi minták beágyazása, az ideg- és izombiopsziák viszonylag gyakori elektronmikroszkópos analízise, a molekuláris diagnosztikus módszerek neuropatológiában is kiterjedt alkalmazása.

 

Leletezés, konzultáció

A leletezés a társszakmák adott részterületre specializálódott képviselői alkotta multidiszciplináris ’team’ részeként valósul meg. A konzultatív tevékenység neuropatológiai vonatkozású esetekben fontos és gyakori, mind a patológus kollégákkal, mind az idegtudományi szakmák orvosaival. A korszerű forenzikus neuropatológia az Igazságügyi Orvostani Intézettel együttműködésben valósulhat meg.

 

Minőségbiztosítás

A patológiai vélemény a klinikai minőségbiztosítás fontos része; ez természetesen a neuropatológia esetében is igaz. A szöveti alapú diagnózis, beleértve a molekuláris patológiai és genetikai vizsgálati eredményeket is, az egyéb diagnosztikus módszerek pontosságának egyik mérője (miként ez, a komplementeritás alapján, gyakran fordítva is igaz). A műtéti technikák, mintavételi módszerek minőségbiztosításának is egyik eszköze a (neuro)patológiai vizsgálat.

 

Alkalmazott- és alapkutatás

Alkalmazott kutatás: Idegtudományi klinikai vizsgálatokban gyakran központi szerepe van a neuropatológiának. Ennek fontos aspektusai a szervek illetve szövetek pontos morfológiai diagnózisának meghatározása; klinikopatológiai korrelatív vizsgálatok végzése; ’agybank’ illetve biobank működtetése és fejlesztése; kutatási együttműködésekhez a megfelelő minták kiválasztása és a kérdésfelvetéstől függő további karakterizálása é vizsgálata; a terápiás módszerek hatékonyságának elemzése.

Az alapkutatás felé ’hidat’ képez a neuropatológia. A sejt- és szöveti szintű kóros (és normális) folyamatok vizsgálatában kezdetektől s ma is fontos szerepet játszik a neuropatológia. A különböző állati és sejtszintű betegségmodellekben nyert új ismeretek validálásának fontos és a tudományos publikáció impaktját jelentősen növelő módja a humán anyagok neuropatológiai analízise.

Mindkét területen az élő betegből eltávolított – leggyakrabban neuroonkológiai jellegű – illetve a post-mortem minták egyaránt fontosak.

 

Feladatok

Betegellátás

A neuropatológia nélkülözhetetlen számos klinikai idegtudományi szakma napi működéséhez. Kiemeljük az idegsebészeti minták (elsősorban agytumorok), neuromuszkuláris biopsziás minták morfológiai, molekuláris és genetikai analízisét. E mellett az idegrendszeri betegségben elhunytak autopsziás vizsgálatában is fontos a neuropatológus szerepe.

 

Oktatás

A neuropatológia összekötő kapocs számos idegtudományi diszciplína között és szervesen illeszkedik a patológiai intézet profiljába. Ennek megfelelően oktatási feladatai egyrészt interdiszciplináris idegtudományi vonatkozásokat foglalnak magukba, mind az idegtudományi alapkutatások mind a klinikai idegtudomány területéről. Másrészt, a Patológiai Intézet oktatási feladatainak neuropatológiai vonatkozásait vállalja fel. Az oktatás vertikálisan a szakasszisztensek, egyetemi hallgatók, szakorvosjelöltek és szakorvosok képzését és továbbképzését szolgálják.

 

Kutatás

A neuropatológiai klinikai kutatás új betegségek, altípusok leírását, tette lehetővé, valamint az ismert kórképek pontosabb megismeréséhez járultak nagyban hozzá, elsősorban a patogenezis és patomechanizmus feltárásával. Napjainkban a lehetséges és verifikált biomarkerek szöveti szintű analízisében kulcsszerepet játszik a neuropatológia, többek között az egyéb vizsgálómódszerek (itt kiemelendők a képalkotók) eredményeinek, megfigyeléseinek neuropatológiai korrelatív vizsgálataival. Az elmúlt években számos új szöveti alapú genomikai, proteomikai, metabolomikai vizsgálatban, kutatásban játszott fontos szerepet a kutatás iránt elkötelezett neuropatológus. Ezen vizsgálatokhoz fontos háttér a szerv-, szövet- és génbank, melynek további fejlesztése folyik egyetemünkön.

 

Neuropatológus szakorvos

Dr. Hortobágyi Tibor

 

Mottó

"Az ember halhatatlan lélek,

s annak legfőbb széke, az emberi agy

jelöli ki a kultúra ösvényét,

s csak az bírja a nemzeteket a lehető civilizációs fokra

és semmi egyéb."

Széchenyi István