A tehetséges fiatal már a mesterképzés óta a magyarországi hungarikumok jelentőségét kutatja. A gasztroturizmus iránt érdeklődő hallgató eddigi eredményeit elismerően fogadta a szakma, több konferencián is bemutatta már a kutatását.

Tóth Bettina a Szegedi Tudományegyetemen, földrajz szakon szerezte diplomáját terület-és településfejlesztés szakirányon. Jelenleg 2. évfolyamos PhD hallgató a Gazdaság-és Társadalomföldrajz Tanszéken. Az alapképzésen a helyi erőforrásokon alapuló vidékfejlesztési rendszer gyakorlati működésével foglalkozott, a mesterképzésen pedig a helyi és nemzeti értékeket, illetve hungarikumokat vizsgálta terület-és turizmusfejlesztési szempontból. Most, a doktori kutatásában összekapcsolja a két irányt, így a helyi értékek, azon belül is a helyi termékek turizmusban való felhasználási lehetőségeit vizsgálja. Különösen a gasztroturizmus iránt érdeklődik, így vizsgálatának tárgya, hogy az éttermek milyen szerepet tölthetnek be egy vidéki térség turisztikai kínálatában, hogyan tudnak segíteni a magyar hagyományos ételek megőrzésében, illetve milyen alapanyagokból dolgoznak, van-e együttműködésük a helyi termelőkkel.

– A kutatásomban a hungarikumokat vizsgáltam az Y és Z generációk körében országos szinten. Ez a két generáció képezi jelenleg a fiatalságot, akik most, vagy nem rég kezdtek önálló fogyasztási döntéseket hozni. Megvizsgáltam, hogy a fiatalok mennyire ismerik a hungarikumokat, illetve milyen szerepük van a Magyarországhoz köthető identitásukban. A kutatásban részt vevő 558 fiatal 80%-a úgy gondolja, hogy a Magyarországhoz való kötődésükben szerepük van a hungarikumoknak. A kutatásom másik oldala volt a hungarikum cím imázsformáló hatásának vizsgálata. Itt lényegében a hungarikum ételek, termékek (pl. Pick szalámi) és helyek (pl. Hollókő) voltak a fókuszban. Megnéztem, hogy a kutatásban résztvevők hogyan gondolkodnak a hungarikum termékekről a fogyasztói döntéseik során. A kutatásban résztvevők 85%-a szokott hungarikum termékeket fogyasztani, melynek oka egyértelműen a jó minőség, és 90%-uk még külföldi ismerősének is ajánlaná ezeket a termékeket. Megvizsgáltam a hungarikumok turisztikai hasznosíthatóságát is. A hungarikum helyek – megfelelő marketing mellett – népszerűek lehetnek a turisták számára, de még a hungarikum termékek is, ha valamilyen rendezvényt szerveznek, melynek a fókuszába helyezik azokat. A fesztiválok egyre népszerűbbek napjainkban, sok látogatót vonzanak, illetve a középpontba helyezett termék népszerűsítésében, és a szervező település turisztikai kínálatának bővítésében is segítenek. Jelenleg sok olyan fesztivál van, amiket hungarikumok köré szerveznek, ilyen például a Csabai Kolbászfesztivál vagy a Bajai Halfőző Fesztivál – mesélte Tóth Bettina.

– A térségi stratégiák segítenek a helyi döntéshozók számára összefoglalni a térség helyzetét, és ez alapján meghatározni a térség jövőbeli fejlesztési irányait. Különösen hasznosak, mert segítenek abban, hogy a fejlesztési célok és a majdani projektek egymáshoz kapcsolódjanak, szinergikus fejlesztés és ne pontszerű, egymással kapcsolatban nem álló beavatkozások menjenek végbe. A kutatásom is hasznosnak bizonyul ezen stratégiák kialakításához. Az eredményeim megmutatták, hogy a fiatalok érdeklődnek a nemzeti-, és helyi értékek megismerése iránt. Véleményem szerint ha egy település rendelkezik helyi értékkel, főként helyhez kötött étellel, érdemes lehet arra rendezvényt szervezni, hiszen a gasztrorendezvényeknek számtalan hozadéka lehet, melyek segíthetnek egy település fejlődésében, hogy bekapcsolódjanak a turizmusba, összehozzák a helyi lakosokat és pozitív imázst építsenek magukról. Természetesen nem lehet minden településen gasztrofesztivált szervezni, hiszen akkor a túl nagy kínálat miatt csökkenne az értékük – tette hozzá.

– A kutatásom az Új Nemzeti Kiválósági Program (ÚNKP) támogatásával valósult meg. Ebből tudtam fizetni a konferenciák regisztrációs díját, ahol bemutathattam az eredményeimet. Emellett vennem kellett néhány új eszközt a laptopomhoz, amivel megkönnyíthettem az eredmények kiértékelését. Könyveket és folyóiratokat szereztem be, melyeket fel tudtam használni az elméleti rész elkészítéséhez. A diplomamunkámhoz készítettem interjúkat is, melyeknek szintén voltak anyagi vonzatai. Most a jelenlegi kutatásom is ÚNKP támogatásból folyik, mely összeget szintén hasonló célokra szeretnék fordítani. A kutatásom első lépése az adatbázisépítés. A mintaterületeimen lévő, összesen körülbelül 650 települést egyesével vizsgálom meg, hogy mennyi étterem üzemel azokon. Majd ezeket az éttermeket fogom megkeresni egy megalapozó kérdőíves vizsgálatra, illetve interjúkat szeretnék készíteni az éttermek vezetőivel is. Az adatbázisépítés elég nagy munka, ebben néhány hallgató segítségét szeretném kérni, amit honorálni is fogok – folytatta a tehetséges fiatal.

– Nagyon nagy öröm volt számomra, hogy először megnyertem az ösztöndíjat. Hatalmas elismerésnek tartottam, hogy a kutatási elképzeléseimben láttak potenciált a bírálók, illetve az addigi elért eredményeim alapján úgy ítélték, képes vagyok véghezvinni egy nagyobb léptékű kutatást is. Ez egyben motivációt is adott, hogy van jelentősége annak, amivel foglalkozom. Most PhD hallgatóként csak titkon reménykedtem, hogy megnyerem az ösztöndíjat, mert PhD-sként már sokkal nagyobb a verseny, hiszen mindenkinek sok eredménye és lényegében határozott kutatási elképzelése van. Egyáltalán nem számítottam rá, hogy megkapom az ösztöndíjat. Épp nyaralni voltam Görögországban, mikor megjött a jó hírről szóló e-mail, úgyhogy a hír fokozta az utazási élményem. Úgy gondolom, hogy kiválósági ösztöndíjasnak lenni nagy elismerés és megerősít, hogy a témámmal érdemes foglalkozni. Ugyanakkor nagy felelősség, mert továbbra is bizonyítanom kell, hogy tényleg érdemes vagyok arra, hogy kétszeres ösztöndíjas legyek – tette hozzá Tóth Bettina.

Szöveg: Kocsis Bernadett