A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (MTA CSFK) és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) közös projektjének célja olyan új, ismeretlen vagy kevéssé ismert természetű asztrofizikai jelenségek felfedezése és kutatása, amelyek a Földön megszokottól nagyon eltérő körülmények között keletkeznek. Ilyenek lehetnek például a nagy energiájú csillagrobbanások (szupernóvák), a gammakitörések, az összeolvadó neutroncsillagok vagy fekete lyukak és más, hasonlóan extrém folyamatok – írja az mta.hu.

Az ilyen jelenségek fizikájának alaposabb feltárása a nemzetközi asztrofizikus közösség egyik legfontosabb tevékenysége. Ebbe kapcsolódik be az MTA CSFK és az SZTE csillagász-asztrofizikus kutatóiból álló csapata. A legizgalmasabb csillagászati jelenségek vizsgálatára a konzorcium külön erre a célra dedikált, új, automata üzemű robottávcső-rendszert fejleszt ki és helyez üzembe magyarországi csillagvizsgálókban: két, egyenként 80 cm tükörátmérőjű csillagászati távcsövet telepítenek az MTA CSFK Piszkéstetői Obszervatóriumába, illetve az SZTE Bajai Obszervatóriumába.

A két távcsövet folyadékhűtésű elektronikus (CCD-) kamerával, valamint speciális csillagászati színszűrőkkel szerelik fel, majd interneten keresztül összekapcsolva képessé teszik őket az automatikus mérésvezérlésre és adatgyűjtésre. Ezzel nemcsak hazánkban, hanem regionális szinten is egyedülálló csillagászati mérőrendszer válik elérhetővé a kutatók számára. A mérőrendszer teljes egészében a tervek szerint 2018 végére készül el.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont és a Szegedi Tudományegyetem által alkotott konzorcium „Tranziens Asztrofizikai Objektumok” nevű négyéves futamidejű projektje (GINOP-2.3.2-15-2016-00033) 687 369 737 Ft összegű támogatást nyert a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által meghirdetett „Stratégiai kutatási-fejlesztési műhelyek kiválósága” című pályázati felhívásban.