Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

Mire gondol egy cipész, egy aneszteziológus, egy duguláselhárító, egy dramaturg és egy szexuálpszichológus, ha meghallja azt a szót, hogy vers? Előadásom során a vers fogalmának különféle értelmezési lehetőségeit kívánom körüljárni, a köztudatban klasszikusnak számító, illetve a köztudatban klasszikusnak nem számító versekkel, versszerűségekkel, versimitációkkal is illusztrálva, milyen sokféle formában jelentkezik a nagy és kisbetűs költészet, és mi mindent értünk, nem értünk vagy érthetnénk vers alatt. Végezetül, ha már kiderítettük, hogy mi mindent és mi mindent nem, akkor arról is érdemes pár szót ejteni, hogy közvetíteni, tanítani mindezt hogyan és minek?

Mire gondol egy cipész, egy aneszteziológus, egy duguláselhárító, egy dramaturg és egy szexuálpszichológus, ha meghallja azt a szót, hogy vers? Előadásom során a vers fogalmának különféle értelmezési lehetőségeit kívánom körüljárni, a köztudatban klasszikusnak számító, illetve a köztudatban klasszikusnak nem számító versekkel, versszerűségekkel, versimitációkkal is illusztrálva, milyen sokféle formában jelentkezik a nagy és kisbetűs költészet, és mi mindent értünk, nem értünk vagy érthetnénk vers alatt.

Végezetül, ha már kiderítettük, hogy mi mindent és mi mindent nem, akkor arról is érdemes pár szót ejteni, hogy közvetíteni, tanítani mindezt hogyan és minek?

Kollár Árpád: Költő, műfordító, irodalomszervező, 1980-ban született Zentán, jelenleg Szegeden él. A Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület igazgatója, a Tiszatáj folyóirat online irodalmi rovatának szerkesztője. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatta magyar és szociológia szakon. Doktori tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Modern Magyar Irodalom Alapprogramján végezte. Három verseskötete látott napvilágot: Például a madzag (FISZ, 2005) és Nem Szarajevóban (FISZ, 2010), Milyen madár (Csimota Kiadó, 2014). Legutóbb A Völgy, írta Tárkony című gyermekeknek és felnőtteknek is szóló prózakötettel jelentkezett (Csimota kiadó 2016). Verseit francia, német, spanyol, angol, orosz, szerb, bolgár, horvát, szlovén, román, török és lengyel és litván nyelvekre fordították le. Főként szerb és horvát költészetet, prózát fordít. Eddig két önálló fordításkötete jelent meg, Miljenko Jergović Ruta Tannenbaum című regénye és Olja Savičević Ivančević Lehet, hogy novella című novelláskötete. József Attila-díjban, Sziveri-díjban, Faludy-díjban, Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjban és NKA alkotói ösztöndíjban részesült. Milyen madár című kötetével elnyerte Az év legjobb gyerekkönyvírója címet 2015-ben, mely 2016-ban felkerült az IBBY által jegyzett Honorur list-jére a világ legjobb gyerekkönyvei közé. Ugyanebben az évben bekerült az Európai Unió által támogatott New Voices from Europe program 10 legjobb európai szerzője közé.