Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

Prof. Dr. Görög Márta 1998-ban szerzett köztársasági ösztöndíjasként summa cum laude minősítéssel jogi diplomát a József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Még ebben az évben kezdte meg doktorandusz hallgatói tanulmányait a kar Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi Tanszékén (a jelenlegi Civilisztikai Tudományok Intézetének jogelődjén). 2001-ben szerzett tanársegédi kinevezése óta a kar főállású oktatója. 2006-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori értekezését, 2014-ben ugyanezen eredménnyel az egyetem habilitált doktora. 2016 szeptembere óta a kar Civilisztikai Tudományok Intézetének intézetvezetője, az intézet egyetemi tanára. Kutatásai széles területet érintenek: személyiségi jog, szellemi tulajdonjog, know-how/üzleti titok, orvosi jog, kötelmi jog, öröklési jog. Magánjogi orientációjának köszönhetően német nyelvterületen vett részt kutató ösztöndíjakon, így különösen Tübingenben, Göttingenben, Grazban, Potsdamban. Luxembourgban vendégprofesszorként kutatott és oktatott. 2003 óta tölt be az egyetem különböző területein vezető pozíciót: hét éven keresztül az egyetem hallgatói és közkapcsolati, később marketing és kommunikációs igazgatója, hat éven keresztül a Kutatás-fejlesztési és innovációs Igazgatóság jogi szakértője, a hallgatói szolgáltatásokat nyújtó egyetemi központi egységek (SZTE Karrier Iroda, SZTE Életvezetési és Tanácsadó Központ, SZTE Tehetségpont, illetve az SZTE Alma Mater) alapjainak lerakója, koncepciójának kialakítója. MTA Bolyai János Kutató Ösztöndíj, Bolyai Emléklap, a polgári jog területén végzett tudományos munkája, valamint iskolateremtő oktatói tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt, illetve az Igazságügyi Miniszter által kiemelkedő életmű elismeréseként adományozott Moór Gyula díj birtokosa. Három cikluson keresztül a Magánjogot Oktatók Egyesületének elnöke, jelenlegi elnökségi tagja, hetedik éve az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság tudományos titkára, elnökségi tagja, az MTA SZAB Jogtudományi Szakbizottság Gazdasági Jogi Bizottságának elnöke, a Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezetének elnöke, a Magyar Jogász Egylet elnökségi tagja, a Magyar Akkreditációs Bizottság Jogi Bizottságának társelnöke, a Magyar Rektori Konferencia Jogi Bizottságának tagja, szakmai folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja, a szegedi jogi kar dékánja. Magánéletben két nagy leánygyermek édesanyja.

Az orvosi jogviszony, annak egyes jellemző jegyei, valamint az orvosi kártérítési felelősség paradigma-váltáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben, években. Az orvosi jogviszony ma már kifejezetten magánjogi jogviszonyként nyer értelmezést. Az egységesnek mondható felfogás szerint a beteg és az egészségügyi intézmény között polgári jogi kötelmi jogviszony, tipikusan egészségügyi szolgáltatás nyújtására vonatkozó, nem nevesített kezelési szerződés jön létre. Az egészségügyi intézmény jellemzően arra vállal kötelezettséget, hogy a páciens által várt eredmény – a beteg egészsége, fizikai állapota javulása és gyógyítása – érdekében úgy jár el, ahogy az az egészségügyi intézménytől (orvostól) általában elvárható, az objektív eredményesség kockázata azonban nem terheli. Tekintettel a létrejött szerződéses kötelemre, annak megsértése a szerződésszegésért való – kontraktuális – felelősségi rezsim alkalmazását tenné szükségessé, ugyanakkor az egészségügyi törvény a szerződésen kívüli – deliktuális – felelősséget rendeli rá. Ezt az ellentmondást ugyanakkor az ún. „gyógyulási esély elvesztése” kapcsán vizsgált felelősségi rezsimek előadás szerinti vizsgálata enyhíti.