Az első képzési ciklus az alapképzés (A) (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences), mely szaktól függően 6–8 féléves. Az alapképzés csak egyszakos, az oklevél megszerzésével alapfokozat és egy, az adott szaknak megfelelő szakképzettség szerezhető. Az alapképzés általános ismereteket, készségeket, képességeket, valamint a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket, kompetenciákat ad. Az alapfokozat az elhelyezkedéshez jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít, egyúttal megfelelő elméleti alapozást is nyújt az adott szakterületen a tanulmányok folytatásához, a mesterfokozat megszerzéséhez.

A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére ad lehetőséget a mesterképzés (M). A mesterképzésben (magister, master; rövidítve: MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) mesterfokozat és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. Mesterképzésre az vehető fel, aki legalább alapfokozatot és szakképzettséget vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget, illetve egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevelet vagy mesterfokozatot szerzett. A képzés 2–4 féléves, kivéve a tanárképzést, amely akár 5 féléves is lehet. Az elvégzését követően lehet belépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni doktori képzésre. A tudományos ismeretek bővítésére, a tudományos fokozat megszerzésére a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben (PhD) és művészeti fokozat megszerzésére felkészítő mesterképzésben (DLA) van lehetőség.

Egyedi csoportot alkotnak az úgynevezett osztatlan mesterképzések (O), melyeken gyakorlatilag összeolvad az alap- és a mesterképzés. Osztatlan mesterképzésként indul például az új kétszakos tanárképzés. Az osztatlan mesterképzések bemeneti feltétele érettségi végzettség, a jellemzően 10–12 féléves képzések mesterfokozat és szakképzettség megszerzésével zárulnak.

A felsőoktatás részét képezi a felsőoktatási szakképzés (F) is, az ilyen képzési formában megkezdett tanulmányok beszámíthatók az alapképzésbe. Lényege, hogy felsőfokú szakképzettséget ad, újabb végzettségi szintet azonban nem. Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettséget tanúsító oklevelet lehet szerezni.

Az alap- és a mesterfokozat, illetve a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettség megszerzését követően további szakirányú szakképzettség szerezhető. Ez a szakirányú továbbképzés a már megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul.

A felvi.hu adatai szerint a Szegedi Tudományegyetem 2014. szeptemberben induló képzéseire összesen 14 663 fő jelentkezett. Nappali tagozatos alap- és osztatlan képzésekre 9885-en, mesterképzésekre 2619-en jelentkeztek. A 2015-ös felvételi eljárásban a Szegedi Tudományegyetemre összesen 20 944 hallgatót vehetnek fel alap-, osztatlan és mesterszakokra. A Tisza-parti universitas 12 kara és a Tanárképző Központ 2015 szeptemberében alap-, mester és osztatlan képzéseket, felsőoktatási és szakirányú szakképzéseket egyaránt indít, a mesterfokozattal rendelkező hallgatóknak az SZTE 19 doktori iskolája biztosít lehetőséget a tudományos fokozat megszerzésére.

A Szegedi Tudományegyetem 2015. február 7-én nyílt napra és szülői értekezletre várja a felvételizést tervezőket és szüleiket a Rektori Hivatal épületébe (Szeged, Dugonics tér 13.), ahol friss információkkal segítik a diákokat a továbbtanulásról szóló döntés meghozatalában.

Az SZTE felvételizőknek szóló honlapja: itt.