SZTE magazin

smiling-woman-looking-upright-standing-against-yellow-wall-1536619

A nevetés belső kocogás, avagy a humor és jókedv hatása a testre és a lélekre

Egy kiadós nevetés ellazítja az egész testet, az izmokat, a feszültség csökken – igazi stresszoldó fegyver. Hogy mindez hogyan hat az agyra és a lélekre, a SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ neurológusától és pszichiáterétől kérdeztük, akik egyetértettek abban, hogy a jókedv, a pozitív életszemlélet és a nevetés jótékony hatása egészségünk egyik kulcskérdése. És ez nem tréfadolog!

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Kemény dolog a házasság. A feleségem simán megcsókolja a kutyánkat, de nem hajlandó a poharamból inni.” Erre a fanyar Woody Allen-mondatra valószínűleg sokan elmosolyodnak. Ez a vicc pedig esetleg még többet tud: „Hallom, a lányod hegedülni tanul. Na, és hogy halad? – Nagyon jól. Neki köszönhetem, hogy megvehettem a szomszéd házát fél áron…” Charlie Chaplin, a némafilmek legnagyobb hatású művésze egyenesen úgy fogalmazott: „Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.” A jókedv és a kacagás hozzásegíthet egy boldogabb és kiegyensúlyozottabb élethez, a pozitív érzésekre és humorra nyitott ember ugyanis az élet kihívásaival, illetve önmaga testi-lelki nehézségeivel és betegségeivel is könnyebben tud megküzdeni. Ezért talán nem túlzó a kérés, hogy ne komoran és rosszkedvűen olvassák ezt a néhány sort valamelyik klinika ambulanciáján várakozva, esetleg egy kórházi ágyon fekve, vagy egyéb „időtöltögetésre” alkalmas helyen. Ilyen alkalmakkor, ha nem is kacagunk, de azért ne temessük el magunkban a jó hangulat reményét.


Tudományos vizsgálatok igazolták a nevetés jótékony hatását: javítja a vérnyomást, a légzést és a szervezet oxigénellátását. Ellazítja az izmokat, enyhíti a stressz érzetét, endorfin hormon termelésére serkent, amely örömérzethez vezet; élénkíti a vérkeringést és a szívműködést, csökkenti a fájdalomérzetet, illetve erősíti az immunrendszert.

Nevetni – sokféle tulajdonságunkkal ellentétben – születésünktől kezdve tudunk, már a csecsemők is mosolyognak, a legtöbbet pedig a gyerekek nevetnek, hogy a kamaszokról ne is beszéljünk. Majd, ahogy múlnak az évek, egyre kevesebbet húzódik mosolyra a szánk, idősebb korunkra pedig szinte teljesen elfelejtünk kacagni.


– A jó kedv egészséges, mert a kacagás olyan finoman masszírozza a belsőnket, hogy zsigeri kocogásnak is nevezik. Egyes elméletek szerint egy alig egyperces nevetés felér akár tízpercnyi futás jótékony hatásával. Nevetéskor megmozdulnak az arcizmok, felmegy a pulzusszám és a vérnyomás, hogy aztán visszatérjen az eredeti szintre – erősít meg dr. Janka Zoltán, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinika professor emeritusa, aki hangsúlyozza, hogy a testre és a lélekre is negatívan hat, ha valaki hosszú időn keresztül átengedi magát a negatív gondolatoknak és érzéseknek, esetleg a depressziónak. Ilyenkor ugyanis máképpen működik az egész szervezet, meggyengül az immunrendszer, és agyi változások előidézője is lehet a rossz hangulat, például a memóriaközpont teljesítménye is gyengülhet.


A Boncz-család humora

Janka Zoltán professzor a Boncz-család humorérzékéről és vicceiről keringő anekdotagyűjteményből is szemezget. Kinek ne lenne ismerős Boncz Géza (1944–2000) író és humorista azon mondása, miszerint: „A folyosón a takarítónő az őrület hatását súrolja.” Testvére pedig, a Pszichiátriai Klinika egyetemi docense, dr. Boncz István (1943-2019) szintén köztudottan jó humorérzékkel rendelkezett. A következő párbeszéd vele és egy betegével történt meg, majd úgynevezett „orvos-viccé” klasszicizálódott. „A beteg belép az ajtón, és mondja: – Doktor úr! Felvételre jöttünk, ugyanis figyelmeztetem, hogy mi többen vagyunk! – Semmi gond, arra kérem, hogy az utolsó csukja be az ajtót!” Egy másik elhíresült mondása: „Beteg nélkül a legjobb orvos is tehetetlen.”

– Ha tehetjük, figyeljünk jobban a saját kedélyállapotunkra – hangzik a jó tanács. – Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy huzamosabb ideje nem tud felülemelkedni ezen a negatív állapoton, keressen fel egy pszichológust, pszichiátert, esetleg a háziorvosát! Mindez nem csak azért fontos, mert a hosszan tartó mély depresszió az öngyilkosság egyik leggyakoribb oka, hanem azért is, mert ha tudatosítjuk a problémát, és teszünk is ellene, szépen lassan átbillenthetjük az egész szervezetünket egy pozitívabb, egészségesebb állapotba. „Az élet komédia azoknak, akik gondolkodnak, és tragédia, akik éreznek” – idézi Janka Zoltán a XVIII. századi angol írót, Horace Walpole-t. Mint mondja, a probléma megoldására fókuszáló gondolkodás a nehéz körülményeken való felülemelkedés egyik kulcsa. Megadja a lehetőséget, hogy a számunkra kellemetlen valóságot „kifordítsuk a sarkaiból”, vagyis „átkeretezzük” a világunkat, átértékeljük vele a lelkiállapotunkat és a helyzetünket: kiemeljük belőle a rosszat, majd a jó dolgokat erősítve megtaláljuk a megoldást. A humor előszobájának tekinthető derűt pedig receptre írná fel mindazoknak, akiknek a pozitív életszemlélet és a ráhangolódás terén van szükségük segítségre. – Ez egy kiváló alapállapot, a boldogsághoz közelít, annak egy finomabb formája – vázolja a jó érzések, a pozitív életszemléletek közti árnyalatokat Janka professzor.


Stan és Pan burleszk poénjain nevetett a pszichiáter

A nevetés tanulmányozásával a gelotológia (a görög „gelos”, vagyis „nevetni” szóból származik) nevű tudomány foglalkozik. A nevetés kutatása stílusosan egy jóízű nevetéssel kezdődött. A hatvanas években William Finley Fry amerikai pszichiáter a múlt század harmincas-negyvenes éveinek burleszkpárosa, Stan és Pan poénjain nagyokat kacagott, és tudományos érdeklődése a saját nevetése közben zajló testi folyamataira irányult. A kísérlet alatt az egyik vidám jeleneten szórakozott, amikor kanülön keresztül időnként vért vettek tőle. Azt tapasztalták, hogy nevetéskor megnövekszik a vérben a fehérvérsejtek egyik fajtájának, a természetes ölősejteknek a száma. Ezek pusztítják el azokat a sejteket, amelyeket valamilyen kórokozó támad meg. Kacagás során többféle immunsejt aktívvá válik, és valószínűsíthető, hogy a folyamat bizonyos mértékben valóban véd egyes betegségektől.

Dr. Szabó Nikoletta, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika adjunktusa is nagyon fontosnak tartja a jó hangulat, a nevetés szerepét az egészségünk megőrzésében. Egy olyan vizsgálatot említ, amelyben az agyterületek aktiválódását figyelték meg nevetést okozó inger, például csiklandozás hatására. A többfázisos kísérlet során arra az érdekes eredményre jutottak, hogy ugyanazok a területek aktiválódnak, ha természetes módon kacagunk, vagy ha akaratlagosan vesszük rá magunkat a nevetésre, vagyis az agy működésében nincs lényeges különbség. (A különféle nevetőterápiák, nevetőjógák segítenek elsajátítani a tudatos nevetés technikáját.) Ilyenkor jó hatású hormonok, például endorfin, dopamin és szerotonin szabadulnak fel az agyban, és hatnak pozitívan – többek között – a szív- és érrendszer működésére. Köztudott, hogy az endorfin a stressz egyik legnagyobb ellensége, minél több szabadul fel belőle a szervezetben, annál kevesebb szorongást fog az illető érezni. Ennek a hatásnak a nevetés mellett a rendszeres testmozgás is előidézője lehet. Ezek a hormonok ingerületátvivő, illetve szállító szerepet töltenek be idegrendszerünkben, és váltják ki a jó érzést bennünk, miközben egy kellemes tevékenységet végzünk. Ha stressz ér bennünket, az adrenalin szintje mellett a kortizol hormon is megemelkedik, amely ugyan aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges energiáit, azonban az immunrendszer gyengüléséhez vezet. Ha az állapot tartóssá válik, számos kedvezőtlen egészségügyi kockázatot jelent.


Az adjunktus az agy szemléltető ábráján mutatja a boldogság és örömérzés alkalmával aktiválódó részeket. – Nevetéskor az agy több területe lép működésbe: az összetett gondolkodásért, a mozgásért és az érzelmekért felelős területek. Minden érzéssel kapcsolatos információ a talamuszból, a főérző központból indul, onnan idegrostokon, pályarendszereken jut tovább egyéb területekhez. Az emlék a hippokampuszban aktiválódik, itt dől el, hogy az élmény milyen érzést vált ki belőlünk, majd tovább kapcsol a homloklebenyen át az amigdaláig – részletezi Szabó Nikoletta.


Lévay Gizella

Fotó: Illusztráció, pexels.com

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés




SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

klinika_magazin_2019_osz
SZEM_magyar_borito_2018_2SZEM_angol_borito_2018_2

SZEM_borito_HUN_2018 SZEM_2018_cover_eng