SZTE magazin

Kálmán János professzor demenciáról szóló filmjeleneteket elemzett az Index újságírójával

Többek között a Szerelmünk lapjai című filmen keresztül mutatja be az index.hu újságírója az időskori szellemi hanyatlással járó betegségeket, amelyek nemcsak az ezekben szenvedők, hanem a családjuk, közvetlen környezetük életét is gyökeresen megváltoztatják. Professzor Dr. Kálmán János, a Szegedi Egyetem Pszichiátriai Klinikájának igazgatója segítségével olyan híres mozifilmek jeleneteit elemezték, amelyek néha humorral, máskor szívszorító őszinteséggel dolgozzák fel a témát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kálmán János professzor a filmek kapcsán azt mondta: orvosi szempontból korrekt és reális, ahogy a filmrészletek bemutatják a demencia poklát és bonyodalmait.


Az első film az Anyám és más futóbolondok. A rendező, Fekete Ibolya a saját édesanyja történetét dolgozta fel. A csaknem egy egész évszázadot megélő anya huszonhétszer költözik életében. Két világháborút, 1956-ot és számos más eseményt vészel át, élete vége felé közeledve azonban a saját lányát sem ismeri meg.


- Előrehaladott, súlyos állapotot mutat be a jelenet, nagyon reálisan – mondta a filmrészlet kapcsán Kálmán professzor. - A tünetek közül az ún. miszidentifikáció, vagyis téves felismerés jelenik meg: a néni saját maga és más személyek vonatkozásában nem tud tájékozódni, nem ismeri fel a lányát, illetve másokat ismer fel a lányában. Ez a súlyos demencia szindrómánál gyakori tünet, és nagyon fájdalmas a szeretett személyek számára, hogy annyi közös emlék után azt sem tudja a hozzátartozójuk, kik ők.

Hozzátette: az idős nőnek időbeli orientációs problémái is vannak, azt hiszi, hogy a második világháború idején él, a múlt, jelen, az én és más személyek identitása gyakran összekeveredik, és ez is alapját képezheti üldöztetéses, vonatkoztatásos téves eszméknek, szorongásnak. A téves személyfelismerési jelenségek gyakran társulnak üldöztetéses gondolatokkal, a betegek néha azt gondolják, hogy az illető egy betolakodó, és ez félelmet vált ki belőlük. Ezek a tünetek különösen a súlyos demencia szindrómában jelentkeznek, és sokszor tűrhetetlenné teszik a család életét.


A témakörben talán legismertebb film, Szerelmünk lapjai (eredeti cím: The Notebook) Nicholas Sparks azonos című regénye alapján készült. Egy idős pár férfi tagja beköltözik demenciában szenvedő felesége, Allie mellé a nyugdíjasotthonba, és bár a nő nem is ismeri fel, felolvas neki. A könyv a saját történetük, amelyet a nő írt a betegsége miatt, és néha, egy kis időre visszatérnek az emlékei.


- A filmrészletek alapján a demenciában szenvedő nő nagyon iskolázott, jól szocializált hölgy, ez pedig védő tényezőnek minősül. Az ő demenciája nagyon súlyos stádiumnak felel meg, sokkal rosszabb a helyzet, mint ahogy viselkedik. Magas iskolázottsága, és ebből adódó gondolkodási és viselkedési rutinjai jól elfedhetik a súlyos demencia tüneteit a felszínes vizsgálódó szakember, vagy a laikus szemlélő számára. Percemberről van szó, ami azt jelenti, hogy az információt nem tudja megjegyezni, ugyanazt a kérdést gyakran 10-szer, 20-szor ismétli meg – magyarázta Kálmán János.

A harmadik film Magaret Thatcher egykori brit miniszterelnökről szól, aki 2013-ban hunyt el, élete utolsó szakaszában vaszkuláris demenciában szenvedett. A Vaslady (The Iron Lady) című filmben elhunyt férjét is látni véli, reggelit készít neki.

Kálmán professzor rámutat: a demencia súlyosabb stádiumában a hallucináció mellett az elkóborlás is előforduló tünet.


- A beteg elindul valahová egy ötlet által vezérelve, de ez az ötlet később kiesik, utána nem tudja, hogy hol van, megijed, izgulni, szorongani kezd, még jobban sietni kezd, még jobban eltéved. Katasztrófareakciónak megfelelő viselkedés alakul ki, a beteg nem érti a helyzetet maga körül, ugyanakkor valósan is életet veszélyeztető helyzetbe kerülhet (közlekedési veszélyhelyzetek, és az eltévedésből, elkóborlásból adódó veszélyek).

Úgy véli, Magyarországon általában ebben a stádiumban fordul orvoshoz a család. Ez nagyon késő, főleg, hogy a jelenleg rendelkezésre álló, a betegség lefolyását csak lassítani képes, de oki kezelést nem nyújtó terápiák ilyenkor már kevésbé hatékonyak. Sokkal hatásosabb, ha a demencia korai stádiumaiban kérünk segítséget. A gyógyszerek 1-3 évvel le tudják lassítani a demencia folyamatát, nem mindegy, hogy mikor kezdik el szedni a betegek a készítményeket. Más országokban, ahol a társadalom „demenciatudatosabb”, sokkal korábbi időpontra tolódik a felismerés. Éppen ezért nagyon fontos a megelőző felkészülés, az időzített tájékoztatás, a hozzátartozók és gondozók edukációja, a hozzátartozói csoportok és a korai felismerést segítő programok létrehozása, mint pl. a Sea Hero Quest mobiljáték.

 

Az index.hu teljes cikke itt olvasható.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01