SZTE magazin

kiemelt_szonditamas

„Az éneklés nekem nem csupán unaloműző időtöltés”: Bemutatkozik Szondi Tamás, az SZTE tehetsége

Ahhoz, hogy valaki jó énekes legyen, elég a tehetség, hogy kiváló legyen, ahhoz rengeteg gyakorlás, elhivatottság és kitartás kell – vallja Szondi Tamás az SZTE BTK hallgatója. Az Egyetemi Zenei Verseny aranyérmese musical és operett énekesnek készül, jelenleg Altorjay Tamás operaénekestől tanulja a szakma rejtelmeit. A fiatal tehetséget az éneklés mellett tanulmányairól, szegedi fellépéseiről és terveiről is kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

- Mióta foglalkozol énekléssel? Mi motivált abban, hogy elkezdj énekelni?
- Már általános iskolás koromban kórusban énekeltem, de a tényleges éneklést 8-9. osztályban kezdtem el, amikor jelentkeztem a Kecskeméti Musical Stúdióba. Ebben a csoportban 5 éven át tanultam musicaleket Jámbor Zsolt énektanár és Vargáné Pulai Edina drámatanárnő keze alatt. Zsolttól az éneklést, Edinától pedig „színészmesterséget” tanultam. A motivációm abban rejlett, hogy rendkívül jól éreztem magam már gyerekkoromban is, ha figyeltek rám, én lehettem a középpontban, és szerettem az énekes műfajokat: az operától a rock ’n’roll-ig bármit. Másodéves egyetemistaként lettem Altorjay Tamás operaénekes művész tanítványa, akitől a klasszikus ének rejtelmeit próbálom azóta is ellesni.


- Csak szólóban énekelsz, vagy zenekarban is?
- Főleg szólóban énekelek, de szerepeltem már a'cappella csapatokban is. Valamint egy kecskeméti barátommal – Lombos Áronnal – létrehoztunk egy Backstage nevű együttest, mellyel főleg megzenésített verseket és ismert örökzöldeket adunk elő két gitárral. Az idei Közéleti Kávéház verses-zenés estjén hallhatnak majd minket két verselő hölgy társaságában az érdeklődők.


- Az éneklés mellett gitározol is. A gitárt csak kíséretként használod, vagy szólóban is játszol rajta?

- A gitározás nálam csupán hobbi. Csak önmagam kíséréséhez használom. A hangszerek mindig is árnyékban maradtak – zongoráztam 2, furulyáztam 4, valamint hegedültem 5 évig, de mindig az éneklés maradt a legkedvesebb számomra.


- Számodra hobbi az éneklés, vagy ennél többet jelent? Mik a terveid a jövőre nézve?

- Az éneklés nekem nem csupán unaloműző időtöltés. Történelem-etika tanári tanulmányaim végeztével szeretnék mindenekelőtt musical és operett énekes lenni, s mondjuk – mindig őt hozom példának – Szélpál Szilveszter szegedi operaénekeshez hasonlóan pályakezdő tanárként a színházban is énekelni. Ez még rendkívül messze van, azt is el tudom képzelni, hogy az egyetem mellett énekelek a színházban, s az is lehet, hogy megváltoznak a terveim. Diplomát mindenképpen szeretnék szerezni. A musical énekesi álmaimat nem adom fel, és hiszem, ha végigkíséri az életemet a színpadi éneklés, boldogabb ember leszek, és így másokat is boldogabbá tehetek.


- Szerinted mi kell ahhoz, hogy valakiből jó énekes legyen?
- Ahhoz, hogy valaki jó énekes legyen, elég a tehetség… Hogy kiváló legyen, ahhoz rengeteg gyakorlás és elhivatottság szükséges, na és persze kitartás.


- Hogyan egyeztethető össze az éneklés és a bölcsészettudományi tanulmányok? Ad valamilyen pluszt a tanulmányokhoz az, hogy énekelsz is?

- Néha elég nehéz, néha könnyű összeegyeztetni. Amikor sok a fellépés, olyankor az egyetemi kötelezettségeimre nagyon nehéz koncentrálni, de megküzdök vele. Ha stresszes vagyok, remek kikapcsolódást jelent az éneklés. A történelmet és etikát pedig inkább a színészethez tudom kapcsolni. A színháztörténet mindig érdekelt, és nagyon sok erkölcsi dilemmát tudok előhozni színházi művek kapcsán, etika kurzuson. Ráadásul, amikor a Hair-t adtuk elő Kecskeméten, a karakteremet (Claude Bukowski) könnyebben bele tudtam helyezni a korba a történelem emelt érettségimre készülve.


- Az SZTE egyetemi zenei versenyén 2016-ban első helyezést értél el. Korábban indultál már ezen a versenyen, vagy más városi, országos megmérettetésen?
- Éveken át szerepeltem eredményesen a kecskeméti versmondók találkozóján gimnazista koromban, valamint kétszer indultam az országos Latinovits vers- és prózamondó találkozón, melyen egyszer különdíjas, később második lettem. Az egyetemi zenei versenyre – amióta az SZTE hallgatója vagyok – mindig jelentkezem. Legelőször első, azután második, idén megint első helyezést értem el. Emellett számos kisebb megmérettetésen részt vettem, de újabban egyre kevesebbre jelentkezem, mert az egyetemre és mellette az ének tanulmányaimra koncentrálok.


szonditamas
Tamás az SZTE egyetemi zenei versenyén 2016-ban első helyezést ért el könnyűzene kategóriában.


- Mit jelent számodra hogy első helyezést értél el az SZTE Kulturális Iroda által meghirdetett egyetemi zenei verseny könnyűzene kategóriájában?
- Lényegében a helyezés teljesen mindegy, mert a visszajelzés a fontos. Az, hogy most első díjat kaptam, visszajelzés, hogy helyes úton járok. Én ezeket a megmérettetéseket nem versenyként fogom fel. Persze, nyilván jól esik, hogy díjazzák a törekvéseimet, de nekem mindig az számít, hogy mennyire tetszett a közönségnek, és mindig megkérdezem a zsűritagokat, hogy miben kellene javítanom a produkciómban.


- Az éneklésen kívül van más „hobbid”?
- Szeretek focizni, bár éneklésben sikeresebb vagyok. Kecskeméten két csapatban is játszom. Egész jó eredményeket szoktunk elérni az amatőr bajnokságban és kupákon, de ez mindig is megmarad hobbinak.


- Szegeden milyen alkalmakon találkozhat veled a közönség. Ha jól tudom a színházban szilveszterkor nagy sikered volt, illetve a Magyar Kultúra Napjára is van egy izgalmas felkérésed. Ezekről mesélnél bővebben?
- Igen, most szilveszterkor léptem először a Szegedi Nemzeti Színházban közönség előtt szólistaként. A Kisszínházban két gálaesten énekeltem már együtt a bátyámmal, Szondi Péterrel, aki a színház énekese. Ég és föld a különbség, bár ez a szilveszteri is gála volt. Remélem, a nem túl távoli jövőben léphetek még közönség elé a Nemzeti Színházban. Emellett egyetemi rendezvények felkért szereplője vagyok. Szegeden legközelebb 2017. január 20-án lépek fel Marton Árpád „Szó-virágok, mondat-fák” című kiállítás megnyitóján. Marton Árpád és Benedekfi István közös, új művének egyik dalát Jézus szerepében adom elő. Mindemellett a Közéleti Kávéházban egy verses-zenés esten is hallható leszek áprilisban a Költészet Napja tájékán.


Szöveg: Gajzer Erzsébet

Fotók: Bobkó Anna


Korábban írtuk:

A vers létrehozza magát a versmondóban: Bemutatkozik Lengyel Klementina, az SZTE tehetsége

Különleges dallamok prímtamburán: Bemutatkozik Csonka Balázs az SZTE tehetsége

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01