Kilenc éve gitározik, három évig tanult dobolni, egy évig zongorázni, furulyázni és az egyéb pengetős hangszerek logikáján is eligazodik. Az SZTE Egyetemi Zenei Verseny többszörös díjazottja mégis azt vallja, játszani igazából egy hangszeren sem tud. Az SZTE-hez több szálon kötődő Kelda zenekar gitáros énekesével Kelcz Dáviddal beszélgettünk.
A Kelda zenekar tagjai akusztikus felállásban – hegedű, klasszikus gitár, nagybőgő, ütőhangszerek – szólaltatják meg dalaikat, amelyeket kulturális jellegű akusztikus könnyű zenének titulálnak. Lemezbemutató koncertjüket 2016. május 3-án 20 órától az IH Rendezvényközpontban tartják. A dalok szövegét az énekes-gitáros, Kelcz Dávid költeményei adják, így egyfajta irodalmi jelleget is felfedezhetünk a produkciójukban.
Kiváló zenei tehetség
- A zenélés vágya nagyon korán megmutatkozott, általános iskola második osztályában tudtam, hogy szeretnék zenét tanulni. Akkor a szüleim furulyára írattak be, de igen hamar rájöttem, hogy az nem az én hangszerem. Nyolcadikban vetődött fel konkrétan a gitározás ötlete, a ballagási pénzemet gitárra költöttem. Az általános iskola után autodidakta módon kezdtem el tanulni, az idősebb gitáros társaktól kaptam segítséget, instrukciókat – mesélt a kezdetekről Kelcz Dávid, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar történelem-média szakos hallgatója. Hozzátette: a folyamatos és intenzív gitározás a szegedi egyetemi tanulmányokkal egyidőben kezdődött, párhuzamosan a Juhász Gyula Pedagógusképző Karon folytatott médiatechnológus szakkal. Ezt követően került az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola egy éves, klasszikus zenész szakmai képzésére.
- Három évig tanultam dobolni, egy évig zongorázni, de az egyéb pengetős hangszerek logikáján is eligazodom. Én csak hangszertulajdonos vagyok, játszani igazából egy hangszeren sem tudok – vallja szerényen a zenész kiválóság, aki művészetéért 2015-ben az Egyetemi Zenei Verseny könnyűzene kategória első díja mellett az SZTE Sófi Alapítvány kuratóriumi díját is elnyerte. Dávid az SZTE Tehetségpont Kiválósági Lista ezüst fokozatú tagja, ösztöndíjasa.
Elmondása szerint: zenésznek lenni külön életforma, hiszen a gyakorlás és a zenekarozás rengeteg idejét elveszi. A gitáros tehetség, ha épp nem tanul, gyakorol, vagy dolgozik, akkor szabadidejét barátnőjével tölti. Szeret főzni, legjobban pörköltet.
Kulturális jellegű akusztikus könnyűzene
- A zenekarral saját „versszakokba írt mondanivalóimat” zenésítjük meg. Fontos, hogy mi nem verseket zenésítünk meg – olyan értelemben, hogy nem Petőfit vagy József Attilát dolgozunk fel, mint sokan mások. Dalaink megszületésének módja mindig változó: sok esetben egy zenei motívumra később írok egy hangulati szöveget, van olyan, hogy szinte egyszerre születik meg a vers és a zenei motívum, de az is lehet, hogy hamarabb van meg a versötlet és ehhez párosítom a muzsikát. Ezt otthon felveszem, elküldöm a többieknek, ők megírják a saját szólamaikat, majd összeülünk próbára. A zenekarban mindenki maga írja a saját szólamát, ami a zenénkben hallható, az minden hangszeres saját produkciója –fogalmazott a szegedi egyetemista.
Magányos keringő az SZTE Rektori Hivatalában
A zenekar Magányos keringő című dalához a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatalának dísztermében forgatta a videoklipet. A klipben egy frakkba öltözött férfi járja keringőjét álmai párjával, míg fel nem ébred a magány valóságában. A videoklip első helyezést ért el a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület „Év Campus Videója 2014” pályázaton. A videoklip itt megtekithető.
A zenekar életének másik jelentős állomása 2015. novembere volt, amikor megjelent Gondolathajó című albumuk. – A lemezre a megalakulás óta írott dalok kerültek fel. Azóta újabb ötletek, gondolatok jöttek, ezért az első időszak lezárásaként készítettük el a lemezt. Eddig merengősebb hangvételű dalok születtek, az újak érezhetően másabbak, jobb kedélyűek – mondta a gitáros tehetség.
- Terveink között szerepel a zenekarral minél több helyre eljutni, olyan régiókban is koncertezni, ahol eddig nem jártunk. Magyarországon kívül a Vajdaságba és Erdélybe is tervezünk koncertet. A zenekar célja, hogy a magyar nyelvű közösségek kulturális életének elsőszámú produkciójává váljon, s hogy a Kelda név szinonimája legyen a magas zenei minőség, a profizmus és az igényesség kifejezéseknek. Hosszabb távon pedig egy újabb lemez elkészítése a cél – mesélt a tervekről Dávid, akinek egyéni terve a média irányú mesterdiploma megszerzése.
Gajzer Erzsébet
Fotó: Bobkó Anna