A szegedi egyetemről indult, az ELTE Biokémiai Tanszékét vezető Bíró Endre laboratóriuma asszisztenseként dolgozó Dusha Béla előbb autodidakta módon képezte magát, majd Sevcsik Jenő, a neves fotógráfus és szakíró magántanítványa lett. A fővárosból a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) megalakulásakor, 1971-ben érkezett a Tisza-parti városba.

– Állam az államban – így jellemezte a Szegedi Biológiai Központot Dusha Béla. – Az akadémiai intézményként költségvetésében is nagy függetlenséget élvezett az SZBK – tette hozzá. – Fiatalok és lelkesek voltunk. Az ott eltöltött húsz évben megszokott precizitás, a kialakult kapcsolatháló hatással volt az életpályámra.

Ing színesben és fekete-fehérben

A tudatos tudományszervezés mintapéldája az SZBK alapítása. A körültekintően kiválasztott, ambíciózus és fiatal kutatógárdába könnyen beilleszkedtek a szegedi, akkori nevén József Attila Tudományegyetem tehetséges hallgatói és doktoranduszai, mint Karikó Katalin.

Egyetemistaként került az SZBK kötelékében dolgozó Farkas Tibor biokémikushoz, aki lipidekkel foglalkozott. Ott ismerte meg Kondorosi Évát és Duda Ernőt, mikor a génterápiával foglalkozó két kutató DNS-t akart liposzómába csomagolni.

– Katira, mint jelenségre a magassága és karcsúsága miatt jól emlékszem. A közvetlenség már akkor is jellemezte. A régi filmtekercsek, negatívok között válogatva szinte az első között akadt a kezembe a róla készített igazolványkép – mutatta Dusha Béla az eddig nem ismert felvételt Karikó Katalinról.

A fekete-fehér portrét elküldte a Covid-19 pandémia idején világhíressé lett kutatónak. A „postafordultával” érkezett e-mail csatolmánya egy négy évtizedes színes fénykép volt, amelyiket egy családtag készített Karikó Katalinról és szüleiről a kisújszállási házuk kertjében, a szőlőlugas előtt.

– Kati hívta föl a figyelmemet arra, hogy a fekete-fehér igazolványképen és a színes családi csoportképen ugyanazt a piros ingblúzt viseli – folytatódott a múltidézés.

Az SZBK első 20 évének ihlető közege

Az SZBK az első évtizede végére elnyerte a tekintélyes „molekuláris biológiai kutatóközpont” státuszt. A tudományos környezet, az SZBK ihlető közegéről mindent elárul, hogy a kutatók munkáját fotózással segítő Dusha Béla is letett az asztalra egy szabadalmat.

– Az analóg technika időszakában az úgynevezett erősítési eljárással egy tizednyi röntgensugárzás is elegendő lett volna a diagnózis felállításához szükséges felvételhez – magyarázta az akkori „szellemi társával”, Duda Ernővel, az SZTE mai emeritus professzorával kidolgozott módszer lényegét. A levédett ötletből végül nem lett termék.

A jobbára a növényeken és állatokon végzett kísérletek fázisait dokumentáló fotókon kívül az SZBK kutatói közösségének az életébe is bepillantást engednek Dusha Béla fotói.

– A munkaköri leírásomnak nem volt része, így nem köteleztek arra, hogy időről időre végigfotózzam az SZBK összes laborját. Utólag rettenetesen bánom, hogy nem fényképeztem le az SZBK falai között 1971 és 1991 között megforduló neves kutatókat, Nobel-díjasokat – korholta önmagát a fotográfus. Kivétel a véletlenül megörökített Salvador Luria, aki a vírusok genetikájának és szaporodásának a kutatásért még 1969-ben Nobel-díjat kapott.

A biológiatudomány hazai fellegváráról készült Dusha-fotók egy része a 2021-re, az SZBK 50. születésnapjára fölújított kutatóintézet belső tereit díszítik.

Esküvői fotókon a pillanat lényege

Az SZBK egyetlen fotósa megörökítette például a legendássá lett, mai kifejezéssel éve „közösségépítő” farsangi mulatságokat, február utolsó szombatjának show-műsorait. Az ilyen munkahelyi baráti légkörben magától értetődő volt, hogy például Karikó Katalin és Francia Béla az esküvőjükre fotózni Dusha Bélát hívta.

– Akkoriban a műtermi fotózás része volt az esküvői procedúrának. Nekem nem lehetett műtermem, hiszen 52 négyzetméteres lakásban éltünk a feleségemmel és négy gyerekünkkel. De nem csak ez az oka annak, hogy már akkor is az elkapott pillanatok lényegét szerettem megörökíteni. Ehhez ideális alanynak bizonyult Kati és Béla – két jókedélyű fiatal, akik szeretik egymást. Szó szerint csak nyomni kellett a gombot a fényképezőgépen, a megmaradt fotók ezt tükrözik – mutatta mosolyogva Dusha Béla a Karikó – Francia pár esküvőjén készült képsorozatát.

Polgári esküvőt tartottak a szegedi városházán.

– Kedves kép került a kezembe a napokban – folytatta. – Az ifjú pár mögött áll, mosolyogva Kati édesanyja és édesapja… Most is hasonlóképpen örülnének, ha megérhették volna Kati világra szóló sikereit.

A demokrácia szigete

A Kádár-kori Magyarországon, Szegeden a demokrácia szigetének számított az SZBK.

A modern újszegedi épület minden emeletén kialakított teázó helyiség egyfajta fórummá vált.

– A délutáni teázás szokásával Szent-Györgyi Albert, a szegedi egyetem Nobel-díjas tudósa által meghonosított hagyományt követtük az SZBK Genetikai Intézetében is. A jó hangulatú beszélgetések jobbára a tudományról szóltak, de más témák is fölvetődtek. A demokrácia abban is megnyilvánult, hogy ha az SZBK valamelyik teázójába belépett a főigazgató, nem kellett „fölpattanni” tisztelegve – emlékezett Dusha Béla. – Például a rangban, tudásban előttünk járó Alföldi Lajos akadémikust én, az SZBK indulásakor 22 éves laboratóriumi fotós is tegezhettem, ami számomra csodának számított az egyetemen tapasztalt hierarchikus viszonyok után.

Ha a teázóban már foglalt volt minden szék és fotel, a később érkező „nagyember” fogta magát, s leült a szőnyegre. Így tett Rollin Hotchkiss is, aki egy alkalommal a sarokba húzódott. Ekkor készült az SZBK külső tanácsadójaként működő, a DNS mint genetikai anyag szerepének a meghatározásában közreműködő, népszerű amerikai biokémikusról a Dusha-fotó.

Teaházban a disszidálásról

– Egy ötliteres Erlenmeyer lombikban várt minket a tea, Márfai Józsefnek, a táptalajkészítés mesterének köszönhetően. Mindenki öntött magának, s rituálisan elszürcsölgettük a teát – nyáron jéggel hűtve, télen forrón.

A Tomasz Jenő „RNS-laborjában” nukleotidokkal foglalkozó Karikó Katalin a 30. születésnapján, 1985. január 17-én tudta meg, hogy az SZBK megszünteti a csoportot, ahol addig dolgozott és a és a státuszát is.

– Máig előttem a kép, ahogy Karikó Kati bejelentette a Genetikai Intézet teázójában, hogy Amerikába mennek. Vele volt a férje, Francia Béla is. Mindezt nem éltük meg tragikusan, mert az SZBK-kutatók életének természetes része lehetett már akkor is a külföldi tanulmányút és munka – hangsúlyozta Dusha Béla. – Volt, aki többször el-, aztán hazautazott, de olyan is akadt, aki „kint” maradt, mint például a növénygenetikus Maliga Pál vagy Szalay Aladár.

Disszidensnek nevezte a kor azokat, akik engedéllyel utaztak külföldre, de nem tértek haza.

Karikó Katalin rendszeresen hazalátogatott Magyarországra, kisújszállási családlátogatásra és szegedi egyetemi csoporttalálkozókra. A Covid-19 világjárvány idején világhíressé lett tudóst, az új koronavírus okozta betegség leküzdésére fejlesztett mRNS-alapú oltóanyagot a felfedezéseivel megalapozó kutatót Szeged, egyetemi alma materének városa is ünnepelte. Az utcán megállították, a járókelők is köszöntötték. Például egy alkalommal Batke Tünde piros-fehér-zöld színben pompázó kötött sállal lepte meg. E különös szegedi trikolórral a nyakában látható Karikó Katalin azon a Dusha-portrén, amelyhez az alkotó hozzátette: „Karikó Katalin teljes szívében és lelkében magyar”.

„A ma pillanata a jövő emléke”

– Megrendítő emlékem a Straub F. Brunó, az SZBK első főigazgatójáról és – az Elnöki Tanács elnökeként – a Kádár-kor utolsó államfőjéről őrzött kép. Fénykorában méhrajként gyűltek köré a tudósok és a politikusok, de idős korára eltűnt körüle a „hódolók hada”. Egy alkalommal megfigyeltem: órákon át egyedül üldögélt az SZBK hatalmas halljában. Kerestem a lehetőséget, hogy miként szólítsam meg. A 80. születésnapja alkalmából elkészült fotóalbum átadójakor készült fotót vettem magamhoz, hogy dedikálja nekem. E fénykép hátuljára mit írt? – kérdezte Dusha Béla, majd válaszolt. – Egyetlen olyan mondatot, amibe benne foglaltatik egy idős korára feledésre ítélt és elhanyagolt tudós minden fájdalma: „Köszönöm a hűségét! Straub F. Brunó…”

Az emberábrázolás a tapasztalt fotográfus korszaka. Dusha Béla húsz év után, 1991-ben lépett ki az SZBK kötelékéből, lett önálló úton járó vállalkozó. Fotóalbumok, naptárak, színes kiadványok, képeslapok készítőjeként mutatta meg Szeged szépségét és az itt élő alkotók emberségét.

– Engedni kell, hogy befogadd a másikat, mert így mutatja meg a szeretetre éhes arcát, ami átsüt a fényképeken – vélekedett a fotográfus, aki időnként vissza-visszatalált az elmúlt negyven évben megismert kutatókhoz, így Karikó Katalinhoz is. – Voksoltam, amikor a lánya, a kétszeres olimpiai bajnok Francia Zsuzsannát az év sportolójának jelölték… Elküldtem Katinak az egyik pipacsos fotómat is. Mikor kiderült, hogy ezt a fényképet választotta a tudását archiváló számítógépe képernyővédőjének, hát ezt a pillanatot is megörökítettem – árulta el Dusha Béla, aki vallja: „A ma pillanata a jövő emléke”.

„Tisztelgés a tudósnak”

„A fényképezést is lehet olyan szinten művelni, mint a tudományt” – érvelt az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnökévé lett Fülöp Ferenc, amikor fölkérte Dusha Bélát a SZAB Fotóművészeti Munkabizottság megalapítására. A fotográfus bekapcsolódott az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar OKJ-s képzésébe. Szeged városát 7 fotóalbumban mutatta be, dolgozott a Szegedi Szabadtári Játékok és a Szegedi Kortárs Balett társulata a fotósaként. 2016-ban elnyerte a Szegedért Alapítvány művészeti kuratórium Gregor József díját.

A 2021 májusában Szegedre, az alma matere városába visszatérő Karikó Katalinról készült fényépek válogatását küldte el Dusha Béla a „Magyarország 365” pályázatra.

– Azokkal a fényképekkel neveztem, amelyek kifejezik, hogy Kati telve van emberszeretettel, tiszteli az időseket. Kati közvetlensége nagyfokú hazaszeretettel párosul – sorolta.

Karikó Katalin szinte minden róla készült fényképen mosolyog. Milyennek látta a régi ismerős őt, amikor visszatért abba a közegbe, ahonnan elindult?

– A „Tisztelgés a tudósnak” sorozatomba emeltem azt a fényképet is, amikor Kati megölelti Alföldi Lajos akadémikust, aki az SZBK főigazgatója volt 1985-ben… – mutatta a fényképet. A gesztusban ott a messzire jutott kutató megbocsátása is az őt „elengedő” főigazgató iránt, de a tanítvány hálája is a mestereket szimbolizáló akadémikus iránt.

Karikó Katalin az SZBK főbejáratához az előző találkozón kapott virágcsokorral érkezett. Kati mosolyogva széttárta a karját: „Itt vagyok…”

Objektívjén át látta és láttatta Dusha Béla azt is, hogy a Szegedi Tudományegyetem 2021. szeptember 4-i tanévnyitón díszdoktori oklevelet kapott Karikó Katalin, aki könnyeivel küszködve fogadta a tapsvihart, amivel a gólyákhoz intézett beszédét köszönte az őt ünneplő közönség.

A folytatás? Az mRNS sokszorosan kitüntetett kutatója, a világszerte elismert tudós, Karikó Katalin 2021 végén az SZTE kutatóprofesszoraként tért vissza alma matere közösségébe.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Dusha Béla

Karikó Katalinnal, a Szegedi Tudományegyetem kutatóprofesszorával, díszdoktorával és alumnájával kapcsolatos további, frissülő információk elérhetőek az SZTE weboldalán, hírportálján, illetve az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapján.