- A tudománynak innovatív értékeket kell teremtenie, és nevelni a fiatal utánpótlást – mondta a Magyar Tudomány Ünnepe szegedi megnyitóján Fülöp Ferenc akadémikus, a Szegedi Akadémiai Bizottság elnöke. Kiemelte, idén jelentős mértékű pályadíjakat oszthat ki a bizottság, köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem 1 millió forintos támogatásának.

„A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma” – idézte Széchenyi István gondolatait Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Hozzátette, a harmadik évezred számos új gazdasági és társadalmi kihívás elé állítja nem csak az egyes országokat, hanem sok esetben az egész emberiséget, és e kihívásokkal való szembenézésben az elsődleges szerep a tudományra hárul. A jövő azoké a nemzeteké, amelyek folyamatosan képesek maradandó értékeket alkotni, mi magyarok pedig mindig is élen jártunk ebben – fogalmazott.

Rovó László kiemelte, hogy ennek a munkának a legfőbb záloga a kiművelt emberfő, aki csak olyan országban létezhet, ahol az oktatási intézmények a lehető legmagasabb színvonalúak, ugyanakkor folyamatosan törekednek a megújulásra, a szakmai fejlődésre. Ezen intézmények közé tartozik a Szegedi Tudományegyetem is, amely, amellett, hogy biztosítja Szeged és vonzáskörzetének napi szintű betegellátását, sok ezernyi hallgató oktatását végzi. Az intézményben folyó kiváló kutatási és innovációs tevékenység pedig, nem csak a régió, hanem hazánk, sőt a nagyvilág tudományos életének meghatározó szereplőjévé teszi az SZTE-t. Az egyetem vezetője hozzátette, a magyar és nemzetközi tudományos életben való aktív és felelős részvételüket nagymértékben segíti a Magyar Tudományos Akadémiával, illetve annak szegedi bizottságával való jó kapcsolatuk.

A rendezvényen készült képek itt elérhetőek.

Török Ádám az MTA főtitkára arról beszélt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának egy új helyzetben kell megtalálnia feladatkörét és funkcióját. Az Akadémia közfeladata, hogy fórumot teremtsen a tudomány népszerűsítésének, ismeretterjesztő programokat szervezzen. Kiemelte: Szeged az európai tudomány fellegvárává válik köszönhetően a Szegedi Akadémiai Bizottság, a QS világrangsor szerinti legjobb magyar felsőoktatási intézmény, a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Biológiai Központ és az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont eredményeinek.

Molekuláris Ujjlenyomat Vizsgáló Központ jön létre az SZTE közreműködésével

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat szegedi megnyitóján Krausz Ferenc, az MTA külső tagja, a Max-Planck Társaság Kvantumoptikai Intézet igazgatója „A mikrokozmosz leggyorsabb folyamatai: Az alapkutatástól a rák elleni küzdelemig” című előadásában elmagyarázta, hogyan figyel meg az ember lézertechnológiával attoszekundum gyorsaságú folyamatokat, és hogyan nyit meg a technológia innovatív lehetőségeket az orvostudományban.

– Az attoszekundomos mértéstechnikával – amely a szegedi ELI-ALPS működésének alapját is képezi –első ízben sikerült az elektronok mozgását valós időben megfigyelni. A méréstechnikával sikerült a fény rezgéseit megmérni, és ezzel a vér molekuláris összetételének elváltozásai is mérhetők, mégpedig úgy, hogy egy nagyon rövid infravörös fényimpulzussal a vér molekuláit rezgésbe hozzuk. A fényimpulzus áthaladása után a vérmolekulák még rezgő állapotban vannak és infravörös fényt bocsátanak ki, ennek a fénynek a rezgéseit pedig az attoszekundomos technikával mérni tudjuk – magyarázta a fizikus. Hozzátette, minden molekula más rezgést bocsát ki, így ha ezeket mérni tudják, akkor a vér alapvető molekuláris összetételében lévő elváltozásokat is, azaz a vér globális ujjlenyomatát.

A müncheni intézetben végzett első kísérleti eredmények több mint 80%-os pontossággal detektálták a tüdőrákos második és harmadik stádiumban lévő betegséget a vér lézeres átvilágításának segítségével. A kutatásokat később prosztata-, mell- és hólyagdaganat típusukra is kiterjesztették, ezeken a területeken is ígéretesek az eredmények. – Ezeken felbuzdulva jöttünk Szegedre, és igyekszünk felépíteni egy olyan klinikai hálózatot, amelynek segítségével egy egészen új szintre emelhetjük a klinikai mintagyűjtést, ami alapvetően szükséges ahhoz, hogy ez a módszer egy napon gyakorlatban bevethető legyen. Első lépésként biobankot hozunk létre a Szegedi Tudományegyetem szerepvállalásával. Terveink szerint 2020-ra elkészül a biobank és megkezdődik a mintagyűjtés – tette hozzá a professzor.

Díjazták az innovatív tudományos munkákat

A november 5-i megnyitó ünnepségen adták át a Dél-alföldi Innovációs Díjakat. A díj alapítását 2010 tavaszán határozta el az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának elnöksége, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád Megye Kereskedelmi és Iparkamaráival, valamint a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökség Közhasznú Egyesületével együttműködve. A díj célja, a dél-alföldi régióban a vállalkozások, valamint a feltalálók által a három megye területén létrejött szellemi alkotások elismerése, és az innovációs tevékenység, illetve a technológiai transzfer támogatása. A szakmai kuratórium a pályázatok elbírálásánál fontos szempontként vette figyelembe a későbbi foglalkoztatottság-növelést a régióban.

Gazdasági társaság kategóriában Dél-alföldi Innovációs Díjban részesült a Scolia Technologies Kft. pályázata, amely olyan intelligens képfeldolgozáson alapuló automatikus pontszámoló rendszer, ami nem korlátozza a fémnyilas darts játék eredeti formáját, és kiváló gyakorlási felkészülési lehetőséget nyújt profi és amatőr versenyzők részére. Oklevél elismerésben részesült a BIOLA Biokozmetikai Kft., valamint a Bakos és Társa Bt. pályázata. Természetes személy kategóriában I. díjban részesült Hal Melinda „Új pszichológiai mérőeszköz bevezetése és a szimbólumterápia innovatív megoldásai az egészségügyi rendszerben” című pályázata. A nyertes pályázat tárgya új pszichoterápiás protokoll eljárás, amely hatékonyabb, gyorsabb terápiás eredményt és tünetcsökkenést eredményez a krónikus fejfájással küzdő betegpopulációban. Oklevél elismerésben részesült Nyers László „Divatba jött a környezettudatosság” című pályázata.

Az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága és a Tudomány Támogatásáért a Dél-Alföldön Alapítvány a határon innen és túli régióban folyó tudományos kutatómunka ösztönzése céljából a Szegedi Tudományegyetem közreműködésével pályázatott hirdetett Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékben, valamint Vajdaság, Temes és Arad megyékben élő kutatók számára. Pályázni a SZAB szak- és munkabizottságai által művelt tudományterületeken, új eredményeket tartalmazó, még meg nem jelentetett, vagy már publikált tanulmánnyal lehetett. A 2019. évi felhívásra összesen 37 pályamunka érkezett. A Szegedi Tudományegyetem közreműködésének, és más egyéb szervezetek támogatásainak köszönhetően minden I., II. és III. helyezett pénzjutalomban részesült.

Természettudományok területen első helyezést ért el Kozma Viktória, Langó Bernadett és Racskó Bence. A II. díjat Kedves Alfonz és Kolcsár Vanessza Judit, a III. díjat Csikós Nándor és Kószó Dávid vehették át. Oklevélben részesült Ádám Anna Adél, Dukic Barbara, Kovács Terézia, Szabó Anna és Zsiros Vanda. Élettudományok területen I. díjat Dr. Gieszinger Péter és Dr. Nagy Géza Róbert vehetett át. Cseh Edina Katalin és Dr. Kulmány Ágnes Erika második, Dr. Csákány Lóránt és Dr. Lőrinczi Bálint harmadik helyezést ért el. Oklevelet Dr. Kovács Janka, Dr. Oláh Orsolya és Nánási Nikolett kapott. Társadalomtudományok területen Floutier Jérémy és Kelemen Dóra vehette át az első helyezettnek járó elismerést. A II. díjat Juhász Judit és Tóth Marcell, a III. díjat Dr. Schultz Márton, Kerpics Judit és Kósa Maja érdemelte ki. Oklevélben részesült Kovács Anita, Mészáros Anikó, Mihályiné Vincze Dalma, Ruppert Zsófia, Sebestyén Edmond és Tőke Márton. Művészetek területen Fodor Barbara II. díjat, Cserbik Rita oklevelet vehetett át.

A Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat szegedi rendezvényei itt elérhetőek.

SZTEinfo-Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna