Az innováció és az üzleti kommunikáció jegyében zajlott május 28. és 31. között az SZTE Innovációs Hét. A négynapos rendezvény programjai között tudományos előadások és gyakorlati workshopok is szerepeltek. A meghívott szakemberek olyan problémákra és kihívásokra világítottak rá, amelyekkel az innovációs folyamatokban érintett kutatóknak és vállalkozásoknak egyaránt szembesülniük kell.

Képgaléria a rendezvényről

A programsorozat kiemelt eseménye a május 30-i SZTE Innovációs Nap, melyen négy kategóriában adták át az SZTE Innovációs Díjakat. A szegedi egyetem 2016 óta osztja ki az innovációs elismeréseket azzal a céllal, hogy az egyetem azon kutatóit és hallgatóit támogassa, akik az egyetemhez kötődő kutatómunkájuk során olyan tudományos eredményt, innovatív megoldást dolgoztak ki, amely szellemi alkotásnak minősül és üzleti szempontból hasznosítható lehet.

A leginnovatívabb TDK munka kategóriában Balogh Benjamint díjazták Lézerszkenner és megvilágított objektumok hozzárendelési heurisztikái című munkájáért. Az SZTE hallgatójának kutatása az egyéni és csapatsportágak edzéstechnikai fejlesztésében, versenyhelyzetek szimulációjában használható fel. Balogh Benjamin innovatív munkája során egy olyan kéttükrös galvanometrikus lézerszkennerek vezérlésére képes grafikus programot fejlesztett, amely több mozgó objektum egyidejű megvilágítására alkalmas.

A leginnovatívabb PhD munkáért járó elismerést Janóné Dr. Ungor Ditta Anita nyerte el Arany nanorészecskék és nanoklaszterek szintézise, szerkezetvizsgálata és szenzorikai alkalmazásaik című pályamunkájával. A díjazott hallgató zöldkémiai úton állított elő AMP felhasználásával arany nanoklasztereket, a fejlesztett rendszer fluoreszcenciakioltáson alapú detektálással alkalmas ivóvíz minták vasion tartalmának szelektív kimutatására. Emellett olyan immunfehérjével stabilizált arany nanoklasztereket állított elő, melynek segítségével vér- és testfolyadék mintákból L-kinurenin optikai detektálására alkalmas „cseppentéses” szenzort készített neurodegeneratív rendellenesség kimutatására. Kutatása szenzorika felhasználások és klinikai gyorsteszt fejlesztések során hasznosítható.

A leginnovatívabb kutatómunka a természettudományok és élettudományok területén díjban Prof. Dr. Kálmán János és kutatótársai, Dr. Datki Zsolt és Dr. Pákáski Magdolna részesültek LacrimAD: egy új, gyors, non-invazív és költséghatékony Alzheimer-kór diagnosztikai eljárás könnymintából című munkájukkal. Az eljárás alkalmazása egyszerűségével, gyorsaságával, könnyű hozzáférhetőségével, fájdalommentességével és költséghatékonyságával könnyebbé teheti az orvosi diagnosztikus munkát és kiválthat más költséges vagy fájdalmas vizsgálatokat, így például a lumbálpunkciót, az agyi PET vizsgálatokat, vagy vérvizsgálatokat. A tudományos eredmény – többek között – önálló L-AD diagnosztikus kit készítésében hasznosítható.

A bölcsésztudományok és társadalomtudományok területén a leginnovatívabb kutatómunka díjat Z. Karvalics László kapta a TSI/ES stratégiai településfejlesztési módszertan című pályázatával. A 10 lépésből álló TSI/ES módszertant annak érdekében dolgozta ki, hogy megfelelő szakértői támogatással a hazai városi és települési stratégiai tervezés elterjedt háttérrendszerévé válhasson. A módszertan az okos város technológiák és turizmus, az egészségipar és humán technológia területén ugyanúgy hasznosítható, mint az élményiparban.

Az SZTE Innovációs Napon a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke és egyetemi vezetők beszéltek az innováció fontosságáról, annak mozgatórugóiról és a helyi gazdasághoz fűződő viszonyáról.

Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs helyzetét mutatta be a hazai K+F+I rendszeren keresztül Dr. Birkner Zoltán, az NKFI Hivatal elnöke. Elmondta: hazánkban a K+F ráfordítás 2003 óta folyamatosan nő mind GDP arányosan, mind abszolút összegben. Ennek oka a 2003-ban létrehozott innovációs alap, a növekvő mértékű uniós támogatások és a multinacionális cégek növekvő K+F tevékenysége. Hozzátette: az Innovációs és Technológiai Minisztérium víziója az, hogy Magyarország 2030-ra Európa első olyan öt országába tartozzon, ahol jó élni. Előadásából megtudtuk azt is, hogy az országos innovációs fórum tapasztalatai alapján új, piacvezérelt pályázati konstrukciókat dolgozott ki az NKFI Hivatal, amelyek megjelentetése folyamatos az év folyamán. Újra elérhető lesz az utóbbi évek legsikeresebb programja, az ipar-egyetem együttműködés pályázat és már meghirdetésre került az egyetemi innovációs ökoszisztémát támogató felhívás. Új elemként pedig nyílt innovációt támogató pályázatokat ír ki a Hivatal.

Prof. Dr. Kónya Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem tudományos rektorhelyettese az SZTE innovációs ökoszisztémában betöltött szerepéről beszélt. Kiemelte: az intézményben az uniós direktívákhoz kapcsolódóan 5 kiválósági tématerületet határoztak meg, amelyek a következők: gyógyszerkutatás; anyagtudományi fejlesztés (anyagtudomány és nanotechnológia); smart rendszerek; terápiás célú fejlesztés (transzlációs biomedicina); fotonika és lézerkutatás.

Az SZTE innovációs tevékenységének sikerességét mutatja a 40 benyújtott és megadott szabadalom, a 4 SZTE tanúsító védjegy, a 100-nál is több ipari partner, a több mint 15 hasznosítási szerződés és az, hogy évente több mint 50 K+F+I szerződést köt az intézmény. Az SZTE, mint kiváló kutatóegyetem részt vett az Egyetemi Technológia- és Tudástranszfer Fórum megalakításában, amely a részt vevő intézményekben zajló innovációs folyamatok és tudástranszfer-tevékenységek fejlesztését, a kutatási eredmények hatékony hasznosítását és az ipari együttműködések erősítését tűzte ki célul. A hazai és nemzetközi együttműködésekben való részvétel mellett, az SZTE saját programokkal is fejleszti innovációs tevékenységét. 2018-ban elindította a Virtus Vállalkozáskatalizátor programot, amelynek elsődleges célja a vállalkozói szemlélet és a vállalkozói kedv népszerűsítése az egyetemisták és a kutatók körében. A Virtus programon belül működő Demola Szeged pedig közvetlenül az iparból érkező problémaötletek, kihívások megoldásába vonja be a tehetséges hallgatókat – tudtuk meg az SZTE rektorhelyettesének előadásából.

Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja az egyetem kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységét támogató fejlesztésekről számolt be. Az SZTE K+F tevékenységének bázisát a 2200 egyetemi oktató és a 21.000 hallgató biztosítja. Az egyetem tudományos és innovációs fejlesztései két pólusra oszthatók: a műszaki, technológiai fejlesztéseket a Science Park Szeged projekt, az élet- és orvostudományi fejlesztéseket az Élettudományi Tömb kialakítása jelenti. – A kiválóságot és a tehetséget nemcsak az orvos- és műszaki tudományok területén, hanem minden diszciplínában fel kell karolni, és támogatni kell. Az SZTE tehetséggondozó- és ösztöndíjprogramjai, valamint a középiskolásokat támogató Szegedi Mentor Akadémia a kiváló képességű diákok támogatását célozza, ezzel is fokozva az SZTE kiválóságát. A kormányzati támogatásból megvalósuló infrastrukturális fejlesztések – így például az Állam- és Jogtudományi Kar, a Zeneművészeti Kar modernizálása, a Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyak Sebészeti Klinika bővítése, a Fejközpont és az Infektológiai Klinika kialakítása, vagy a sport infrastruktúra fejlesztése – mind az oktatás és a kutatás igényeit szolgálják, támogatva az egyetemi kiválóságot – fogalmazott az SZTE kancellárja.

A Science Park Szeged fejlesztéseit és a térségi gazdaságfejlesztésben betöltött szerepét ismertette Prof. Dr. Szabó Gábor, az SZTE innovációs rektori megbízottja. Elmondta: a projektben összekapcsolódik az SZTE műszaki képzésfejlesztése az intézmény kutatási és innovációs tevékenységével. Az ELI lézeres kutatóközpont köré épülő Science Park Szeged hazánkban egyedülálló módon segíti elő a kutatási és fejlesztési erőforrások koncentrációját. A 85 hektáros terület 20 hektáros részén kap helyet az SZTE Járműipari Kompetencia Központ, amelyben – többek között – speciális motorfékpadon a belső égésű motorokat, azok károsanyag-kibocsátását vizsgálják majd. A kompetencia központ ugyanakkor a műszaki oktatás fejlesztésében, így például a villamosmérnök képzésben is jelentős szerepet kap. Egy régi épület felújításával kerül kialakításra a Látogató Központ és Informatikai Múzeum épülete, melynek többek között egyik fő küldetése, hogy helyet adjon az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány gondozásában levő gyűjteménynek. 65 hektár területet alakítanak ki üzleti célú hasznosításra, ahová hazai és nemzetközi high-tech cégeket várnak.

A Science Parkban kap helyet a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (Hungarian Centre of Excellence for Molecular Medicine – HCEMM) is. A szegedi központtal létrejövő, kiválóság-alapú kutató- és szolgáltató központ fő tevékenysége népbetegségek okainak, gyógyításának, diagnosztikájának és prevenciójának kutatása. A kiválósági központ létrehozásának költségvetése 2024-ig 15 milliárd forint, amely az eddigi legmagasabb összegű, magyar koordinációban elnyert Horizont 2020 támogatásból, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kormányhatározat alapján nyújtott hozzájárulásokból, pályázati forrásokból és a részt vevő intézmények – Szegedi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Biológiai Központ, European Molecular Biology Laboratory (EMBL) – saját felajánlásaiból áll össze – tájékoztatott Prof. Dr. Bíró Tamás, a HCEMM Nonprofit Kft. ügyvezetője. A nemzetközi projekt első hat kutatócsoportja a szív-, érrendszeri- és anyagcsere-betegségek, a gyulladásos és immunbetegségek, valamint a daganatos megbetegedések területén kezdte meg munkáját májusban. A kutatócsoportok a jelentős anyagi támogatás mellett az EMBL partnerségi programjában is részt vesznek – tudtuk meg.

A május 30-i Innovációs Nap délutáni részében kutatói és hallgatói Pitching Dayt rendeztek. Az SZTE Virtus Pitching Day célja, hogy az egyetem aktív kutatási tevékenységgel rendelkező kutatói és kreatív hallgatói mélyebb betekintést nyerjenek a startupok világába, valamint lehetőséget biztosít az ötletgazdáknak a projektjük bemutatására, potenciális befektetők meggyőzésére, kapcsolatépítésre illetve a projekttel kapcsolatos visszajelzések gyűjtésére. A kutatói és hallgatói Pitching Day-ről bővebben itt olvashat.

Az SZTE Innovációs Hét programsorozatot május 31-én a Business Incubator Novi Sad bemutatkozása zárta, mely az új és feltörekvő vállalatokat termékeik és szolgáltatásaik piaci értékesítésében, valamint megfelelő üzleti modelljük kialakításában segíti.

SZTEinfo- Gajzer Erzsébet

Fotó: Bobkó Anna