– Különösen megtisztelőnek tartjuk, hogy a Szegedi Tudományegyetem partner abban, hogy megajándékozhassuk a jubileumi koncertünkkel az Egyetemi Tavasz fesztivál közönségét – hangsúlyozza a Kaláka együttes vezetője,Gryllus Dániel. – Az utóbbi tíz évben ugyanis nem léptünk föl magyarországi egyetemen, úgy emlékszem. A megalakulásunkat követő időszakban, vagyis a hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években, mint fiatal együttes, rendszeresen játszottunk egyetemi rendezvényeken. Például Szegeden az akkori Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. De ugyanígy Egerben, Szombathelyen vagy Nyíregyházán, Debrecenben is bekerültünk a főiskolai, egyetemi körforgásba. Ezek a helyszínek az utóbbi években kimaradtak az életünkből. Talán azért, mert az egyetemi kulturális életben a hallgatókhoz közelebbi életkorú művészeket hívnak, illetve saját korosztályukból választódnak ki a meghívott zenészek. És azt hiszem, ez így természetes.

– Ötven év terméséből, több mint ezerszáz dal, tíz költő versei közül válogatva alakult ki a „Kaláka 50 – Hét határon át” koncertsorozat másfél órás programja, amelyet kétszer hét határmenti városban mutatnak be. Így arra is emlékeztetnek, hogy például a Délvidéken 1973-ban, Erdélyben 1980-ban járt először a Kaláka?

– Így is hangsúlyt adunk annak a gondolatnak, amit Kányádi Sándor úgy fogalmazott meg, hogy „… onnan nézve, ahonnan én származom, ti vagytok határon túl”. Vagyis nincs hét-nyolc féle magyarság, hanem egy magyarság van, amelynek csápjai kinyúlnak Ausztráliától Argentínáig, de ugyanazt a kultúrát és nyelvet találjuk meg, s ugyanazt a Kalákát hallgatják – fogalmaz Gryllus Dániel. – Petőfi Sándortól Kiss Annáig tíz költő tíz versét mutatjuk be, majd egy-két új nótát és gyerekdalokat is játszunk. Mindegyik koncertre más vendéget hívunk, így aztán mindegyik koncert eltér a korábbitól és a következőtől. Például az alapító tagunk, Mikó István Sopronban, aztán Palya Bea Miskolcon lépett velünk közönség elé. Szegeden Szirtes Edina Mókust, Keszthelyen Sebestyén Mártát, Pécsett a Szélkiáltó együttest kérjük közös koncertezésre. E sorozatot, az ünnepi szezont egy új lemezzel zárjuk.

– A gyerekvers miért kap kitüntetett helyet a koncert-sorozatban?

– Nincs külön gyerekvers és felnőttvers, csak jó vers van – valljuk Kányádi Sándor szavaival. Így gondoljuk ezt a dalokról is. Néhányan persze azt hiszik, hogy „szóvicceket kell gyártani” gyerekversként. Szó sincs erről! A gyerekek a vers ritmusát, lüktetését, a játékosságát figyelik, a vers tartalmát másképpen, nem úgy értik, mint egy felnőtt. Ez fordítva is igaz: egy felnőtt számára is élvezetes és értékes például Bőrönd Ödön, Tamkó Sirató Károly megzenésített verse…

– Milyen közönségre számítanak Szegeden?

– A mi közönségünk – ugyancsak Kányádi Sándorral szólva –: „…a karon ülőtől a botra támaszkodóig…” terjed. Gyerekkorukban a mai egyetemisták egy része bizonyára hallgatott Kaláka-dalokat. Lehetséges, mert tapasztaltuk már, hogy a szülei ellen lázadozó, az ország aktuális politikai problémafölvetése ellenpontjaként saját stílusát kialakító ifjú, immár felnőttként, ismét rátalál a Kaláka által Arany Jánostól, József Attilától, Radnóti Miklóstól, vagy éppen Kányádi Sándortól kiemelt üzenetre. És persze olyan emberek történeteiről is hallottunk, akik felnőtt korukban ismerték meg a dalainkat, megzenésített verseinket. A közönségünk nagyon sokszínű. Köztük van, akit például Villon balladái, vagy akit a Petőfi költemény, vagy éppen a gyerekversek vonzzanak hozzánk. Reméljük, a jubileumi koncertünkön együtt lesz mindenki, aki a Kaláka vonzáskörébe tartozva megtalálja itt az élményt és a lelki táplálékát!

– Jubileumát azzal is emlékezetessé teszi a Kaláka, hogy például Kányádi Sándor és Kiss Anna költészete előtt külön koncerten tiszteleg. De az együttes a diaszpórában élők számára is elviszi dalait, s ezzel a magyar líra nagyjait. A versírók közül József Attila kitüntetett szerepű-e Kalákáéknál?

– Arany János nélkül nincs Kaláka koncert, bár a jubileumi sorozatunkat Arany 201 címmel a Pesti Vigadóbeli programmal már lezártuk 2018 márciusában. József Attilának valóban nagyon sok versét megzenésítettük, ezek egy részéből önálló lemezt adtunk ki. A Hangzó Helikon sorozatban például Jeszenyin, Villon, Szabó Lőrinc, Kiss Anna megzenésített verseivel is jelentkeztünk. Fontos számunkra József Attila, különösen Szegeden – nemrégiben gimnazistáknak mutattuk be József Attila-műsorunkat az Agorában –, és a magyar költészet napján – idén például Csepelen, Somorján énekeltük József Attila verseit –, a születésnapján.

– Nem a stílusa, hanem a műfaja jellemzi a Kalákát – szokták mondani. Hogyan születik meg a dallam a vershez? Mi az a többlet, ami miatt még felejthetetlenebb lesz így a költő, a zenész és az előadóművész alkotása?

– Minden versnek és dalnak külön története van. Nem egy kaptafára készülnek a nóták: sokféle stílust és hatást építünk be a dalokba. Például József Attila Születésnapomra című verse egy francia sanzon dallamán szólal meg, amelyben a játékosság és a keserűség keveredik. Hasonló a 70-es években született régi nótánk, a Tudod, hogy nincs bocsánat… A táncos lüktetésű dallam ellenpontozza József Attila bonyolult és összetett mondanivalóját. De távol-keleti ihletésű zenét tartottunk illendőnek az Indiában, hol éjjel a vadak …című verséhez. Máskor magyar népzenei ihletésű a dallam… Mert azt a stílust igyekszünk kibontani a zenével, amilyen gondolatokat bennünk ébreszt a vers.

– Adventtel kezdődött a turné, húsvét után érkezik a Szegedi Tudományegyetem fesztiváljára…

– …A nagyhéten, a húsvét előtti héten nem szoktunk koncertezni. Így alakult – néz vissza Gryllus Dániel. – Minden hónap utolsó szombatján koncertezünk a Marczibányi Téri Művelődési Központban, de ha ez nagyszombatra esett, akkor elhalasztottuk a fellépést… Húsvét után viszont aktivizálódunk, Szegedre érkezünk…

*

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, Beregszászon már turnézott a Kaláka 2019. januárjában. Ugyanis a „Kaláka 50 – Hét határon át” koncertsorozat Magyarország 7 szomszédos országát is érinti: az ottani és a hazai határmenti városban is föllép a jubiláló együttes. Így került párba Lendva és Zalaegerszeg, Felsőőr és Sopron, Kassa és Miskolc, Beregszász és Mátészalka, Nagyvárad és Debrecen, Zenta és Szeged, Drávaszög és Pécs.

A népdalokat és a megzenésített verseket előadó Kaláka különleges jubileumi évada 2018 novemberében kezdődött és 2019. novemberében – az 1969. november 26-i megalakulásra emlékezve – zárul. Szegedre az Egyetemi Tavasz fesztivál vendégeként 2019. április 24-én, szerdán 19 órától az SZTE rektori épület (Dugonics tér 13.) dísztermében lép fel a zenekar, melynek tagjai: Gryllus Vilmos (cselló, gitár, koboz, doromb), Gryllus Dániel (furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató), Becze Gábor (nagybőgő), Radványi Balázs (mandolin, 12 húros gitár, ukulele, brácsa, kalimba).

Belépőjegy elővételben az SZTE NKI Kulturális Irodában (Szeged, Dugonics tér 13.) és a helyszínen (2200 forint, SZTE diákigazolvánnyal 1900 forint) vásárolható.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Montázs: Bobkó Anna, fotók: Kaláka