„… Hiába fürösztöd önmagadban. / Csak másban moshatod meg arcodat…” – írja József Attila a Nem én kiáltok… című költeményében. E gondolat alapján válogatott levélgyűjteményét Mások tükrében címmel adta közre Szabó Tibor filozófus, az SZTE professor emeritusa.
– Az ember csak úgy tudja igazán magát megítélni, ha látja, mások miként ítélik meg őt – fogalmazott Szabó Tibor – József Attila gondolatára is utalva – mikor a 89. Ünnepi Könyvhéten „az SZTE utcára viszi a tudományt” mottóval szervezett egyik program előtt a SZEK – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó gondozásában megjelent Mások tükrében… című levélgyűjteményéről kérdeztük.
Postai borítékból kiemelt levelek jelzik, hazai és külföldi szerzők, tudós kollégák "beszélnek" arról, miként lehet fölvenni és fönntartani a kapcsolatot a filozófiatörténet jeles alakjait és izgalmas kérdéseit nagyító alá helyező Szabó Tiborral. A Mások tükrében című kötetben levelek segítségével „beszélget” kutató a kutatóval a filozófia és az emberi sors nagy kérdéseiről.
– A levelezés, az episztola műfaja mindig is a tudományos és szakmai kommunikáció fontos eszköze volt – emlékeztetett Szabó Tibor. Szerinte az internet világában átalakult ez a műfaj: az e-mail nem „elektronikus levél”, inkább „drótposta”, ami csak üzenet küldésére alkalmas.
A szegedi egyetemről induló professzor egész pályaíve megrajzolható a levelekkel. A Szabó Tibor által kinyitott levelesládájából kiemelt borítékok tartalma az olasz-francia szakos egyetemi hallgató útkereséseit, a kutatói utazás főbb állomásait, a tudós küzdelmeit és fejlődését is megmutatják. Pontos leltárát kapjuk a fontosabb külföldi ösztöndíjaknak és találkozásoknak, az egyre bővülő kapcsolatháló főbb csomópontjainak.
– Melyik a legérdekesebb levél? – kérdezett vissza Szabó Tibor. – Ha az egészre nézek, akkor kordokumentumokat látok: leveleket, amelyek fölvillantják a kutatók közötti polémiákat, az adott évtizedben „divatos” tudományos problémákat és szerzőket. Ha a személyeket nézem, akkor "érdekesség", hogy példul a kiváló olasz filozófus, Nicola Badaloni 12 oldalas levelet írt nekem. Hosszú levelezést folytattam például, Luciano Amodio milánói tudóssal, az elkötelezett Lukács- és Rosa Luxemburg-kutatóval. Van néhány levelem a kanadai Kenneth McRobbie-tól, aki egy oxfordi lapban közölt hosszabb elemző írást a Szegedi Lukács Körről, címlapfotóval. Érdekesnek találtam a japán kutató, a magyar nyelvet is elsajátító és Szegedre többször is ellátogató Maruyama Keiichi munkásságával való megismerkedést – lapozott friss kötetébe, amelybe elsősorban olasz és francia, de számos angol, spanyol és portugál nyelvterületről postázott levelet is beválogatott. A magyarországi kutatók közül ide került – többek között – Hermann István, Vajda Mihály, Tőkei Ferenc, Kelemen János írása, illetve személyes jellegű sorokat olvashatunk például Eszterházy Pétertől és Ilia Mihálytól is.
Antonio Gramsci és Lukács György filozófiai koncepciójával sokat foglalkozott Szabó Tibor. De hosszan időzött Jean-Paul Sartre és Nicola Abbagnano egzisztencialista filozófiájánál, majd eljutott Dante munkásságának a vizsgálatáig. A változó tudományos érdeklődési kör egyedi egyetemi pályát eredményezett: Szabó Tibor olasz nyelvtudományból szerzett egyetemi doktorátust, majd a filozófiatudomány kandidátusa lett, Széchenyi-professzor volt politikatudományból, irodalomtudományból habilitált, tanított a szegedi, a debreceni, majd ismét a szegedi egyetemen.
A 89. Ünnepi Könyvhéten a SZEK – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó gondozásában megjelent több kötetet is bemutattak a könyvünnep egyik egyetemi helyszínén, a JATE Klub teraszán. A Szegedi Tudományegyetem kiadói műhelyéből kikerült Szabó Tibor kötetéről a szerzővel a filozófus Kaposi Márton beszélgetett.
„Elvhűség és rugalmasság: ezt tanultam a szüleimtől, a neves filozófusoktól és az irodalmároktól. Így éltem én, melyről ennél részletesebben készülök írni ’Több világban utazni’ – Életutam címmel” – ígéri Szabó Tibor a Mások tükrében című köteten belül, saját pályaíve vázlatát lezárva.
Újszászi Ilona
Fotó: Ú. I.
További információ:
89. Ünnepi Könyvhét – Szabados Ágnes a boldogság kulcsáról, az olvasásról
89. Ünnepi Könyvhét – az SZTE irodalomtörténésze is kérdezett „a zEtna tüzérzékeny köteteiről”
89. Ünnepi Könyvhét – Nagy Gábor Dániel a társadalmi tőke és a vallás kapcsolatrendszeréről
89. Ünnepi Könyvhét – Boldizsár Ildikó mesekutató a történetek hatalmáról
89. Ünnepi Könyvhét – Jancsák Csaba: Reform-hullámvasúton a tanárképzés
89. Ünnepi Könyvhét Szegeden: a programok több mint fele SZTE-s kötődésű
A 89. Ünnepi Könyvhét szegedi programjai: a professor emeritustól a gyerekig