– Motoros túrára indultunk 2015 őszén azokkal a bostoni MIT-en dolgozó és a Harvard magyar kutatóival, akik Szent-Györgyi Albert sírjánál tisztelegtek a Nobel-díjas tudós emléke előtt. Az Amerikai Egyesült Államokban, az Atlanti-óceán partján lévő Woods Hole köztemetőjében előbb megtisztítottuk a rárakodott mohától a síremléket, majd feltűnt a Szent-Györgyi név alatt a felirat: „Csodálattal és hálával”. Ekkor határoztuk el, hogy a sírfeliratra utaló címmel Szent-Györgyi Albert életről dokumentumfilmet készítünk – mesélte a 2017. október 16-i szegedi forgatás szünetében Vojtkó Ferenc rendező. A Médiacentrum Debrecen Kft. szerkesztő munkatársa tavaly előtt a Woods Hole-i tengeri biológiai kutatóintézetben, Szent-Györgyi utolsó munkahelyén a tudós egykori kutatótársától és asszisztensétől, Jane McLaughlintól tudott meg fontos részleteket az amerikai évekről, a sír fölkutatását támogató pályázati támogatásnak köszönhetően.

Hol a C-vitamin szülőhelye és a Nobel-díj?

– A Szent-Györgyi Nobel-díját, az aranyérmét láttam a Magyar Nemzeti Múzeumban, de a nevezetes paprikafát ábrázoló oklevél sorsáról nem tudtak felvilágosítást adni. A Woods Hole-i tengeri biológiai kutatóintézetbeli forgatáson derült ki, hogy oda került, ott őrzik a nevezetes relikviát – árulta el Vojtkó Ferenc, aki a Duna Televízió számára 2018 márciusára elkészítendő dokumentumfilm rendezőjeként és forgatókönyv írójaként járja végig azokat a szegedi helyszíneket, ahol Szent-Györgyi Albert élt és dolgozott.

A Szegedi Tudományegyetem rektora, Prof. Szabó Gábor támogatásával a 2017. október 16-18. közötti napokban több felvétel is készül. Szétnéztek az SZTE Klebelsberg Könyvtár különgyűjteményébe Pap Kornélia könyvtáros kalauzolásával. A filmesek is felfedezhették a Nobel-díjas tudós kézírását egy leltárkönyvben.

A C-vitamin szülőhelyén, a Szent-Györgyi első egyetemi laboratóriumának és lakásának helyet adó, ma Déri szakközépiskola épületében fellelhető jeles helyszínekről érdemes tudni, hogy a Magyar Kémikusok Egyesülete Csongrád Megyei Szervezete és a Szent-Györgyi Albert Rotary Club közös támogatásával elkészült tábla 10 éve emlékeztet arra, hogy 1930 és 1935 között itt élt és alkotott Szent-Györgyi, majd 5 éve itt az Emlékszobát is kialakította a két szervezet.

A filmes stáb járt – többek között – az SZTE Dóm téri épületében kialakított laboratóriumban, a Szent-Györgyi által is kedvelt könyvtárszobában, egykori tanszékének előadótermében is.

Az SZTE Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatalának otthont adó épületében található Szent-Györgyi relikviákat is rögzítették a filmesek. Az egyetemi Szent-Györgyi Emlékszobáról készült képkockákon föltűnik majd például a szegedi paprikából kinyert C-vitamint tartalmazó ampulla, a Nobel-díj éreméről készült másolat. Az ott kiállított tablók egyikén látható a Szent-Györgyi amerikai síremlékről készült fotó is.

A citromsavciklustól az istenképig

A filmkészítő stáb interjúkat készít a Szent-Györgyi Albert által egykor vezetett tanszékekből kinőtt egyetemi egységek mai irányítóival. A citromsavciklusról is beszélt például Prof. Tóth Gábor, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézet tanszékvezető egyetemi tanára.

A dokumentumfilm rendezője, Vojtkó Ferenc beszélgetett Prof. Bari Ferenccel, az SZTE ÁOK dékánjával. Bari professzor megmutatta a kari tanács 1937. október 29-i ülésének jegyzőkönyvét, melyből kitűnik, miként fogadták Szent-Györgyi Nobel-díjának hírét a szűkebb szakmai kör tagjai.

A Szent-Györgyi dolgozószobájának, laboratóriumának helyet adó Dóm téri épületben Dr. Wölfling János, az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Szerves Kémiai Tanszéket vezető egyetemi tanára vezette körbe a stábot.

– Valamiféle végső egységet keresett, filozófus és tudós volt Szent-Györgyi Albert. A természettudomány, a filozófia, az erkölcsi kérdés és a szépség kapcsolatát, ennek ideológiáját is megteremtette. Például amikor Szent-Györgyi Albert megkérdezték, hogy mi az, amit megmutatna egy az űrből estlegesen érkező ismeretlen lénynek, akkor azt válaszolta, hogy a milói Vénusz-szobrot és nem valamiféle természettudományi felfedezést, mert a szépséget annyira fontosnak tartotta – érzékeltette egy anekdotával is Pál József, az SZTE BTK irodalomtörténész professzora a Nobel-díjas tudós sokoldalúságát. A vele készített filmes interjúban azt is elmondta, hogy Szent-Györgyi felfogásában a világ szépségét a művészet reprodukálja, a világ isteni terv szerinti működése az erkölcs, illetve a világ jelenségeinek racionális vizsgálata a természettudomány sajátja.

Szent-Györgyi publikációi közül az 1938-ban franciául írt, A béke biológiája és erkölcstana című mű, de a Psalmus Humanus és a hat ima, sőt: Szent-Györgyi Albert Isten-képe is középpontba került az irodalomtörténész és a filmrendező beszélgetésében, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában, a Nobel-díjas tudós mellszobra közelében.

– Az élet alapegysége a sejt. Szent-Györgyi a sejt és a sejtek osztódása alapján képzelte el az embert, de az emberek társadalmát is. A fű és a füvet nyíró ember között nincs lényegi különbség, mert mindkettő ugyanolyan elvek alapján működik – emlékeztetett Szent-Györgyi kijelentésére a bölcsész professzor. Pál József bemutatta a tudományszervezésben és a modern nevelési elvek népszerűsítésében jeleskedő professzorelődöt, akinek munkássága Szeged gazdaságára is maradandó módon hatott.

Emlékévben és azon túl

Őrzi Nobel-díjas rektora emlékét a Szegedi Tudományegyetem. Erről is beszélt Szent-Györgyi életművének jeles kutatója, Hannus István, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék professor emeritusa, aki a C-vitamin szülőhelyén azt is elárulta a filmeseknek, hogy miként lesz egy férj gyávaságából világra szóló felfedezés. Prof. Dux Lászlóval, az SZTE ÁOK Biokémiai Intézet tanszékvezető egyetemi tanárával, Szent-Györgyi kutatói munkássága avatott ismerőjével, az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny zsűri elnökével is beszélgetnek.

Az emlékév, a 2017 őszi rendezvények közül a Duna TV számára készülő film is megörökíti majd – többek között – a 2017. november 11-i Egyetem Nap díszdoktoravató ünnepségét követően megnyíló Szent-Györgyi Emlékkiállítást. Az SZTE és a Szent-Györgyi Rotary Club közös rendezésében megvalósuló tárlaton hungaricumnak számító, korábban még közszemlére nem tett relikviákat is bemutatnak majd az érdeklődőknek.

A tehetséggondozás hagyományát fókuszba állítva tér vissza a filmes stáb a szegedi egyetemre. Az SZTE szép hagyományú Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyén és az azt követő Szegedi Tudós Akadémia programjain túl fikciós jeleneteket is forgatnak majd – tudtuk meg Vojtkó Ferenctől. A jeles forgatókönyv író és rendező célja ugyanis, hogy Szent-Györgyi Albert élete mellett az örökségének utóéletét is bemutassa dokumentumfilmjében, melynek címe ezért is az, hogy „Csodálattal és hálával”.

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna, Ú. I.