A Sebészeti Klinikán 1959 júliusában indult meg a mellkassebészet a Dr. Kulka Frigyes által szervezett és vezetett osztályon. A 60-as évek végéig a műtétek zömét a TBC miatt végzett tüdő reszekciók tették ki. Ezt követően fokozatosan növekedett a tüdődaganatok, elsősorban rosszindulatú elváltozások miatt végzett műtétek száma. A hetvenes évektől már a beavatkozások túlnyomó többsége ezen daganatok eltávolítására történt. Kulka professzor nevéhez fűződik az úgynevezett mellkasi bemeneti tünetegyüttes (TOS) műtéti kezelésének és a tüdőtágulat (emphysema) sebészi kezelésének bevezetése. Ez utóbbi műtétekkel messzemenőleg megelőzte korát.

1979 és 2005 között Dr. Troján Imre vezette a mellkassebészeti osztályt. A műtétek túlnyomó többsége ezen idő alatt is a daganatok eltávolítása miatt történt. A 80-as években a daganat egyszerű eltávolítása mellett, a korszerű mellkassebészeti elveknek megfelelően a gátori nyirokcsomók (mediastinalis blokkdissectio) is bevezetésre került. Így lehetővé vált a daganat kiterjedésének (tumor stádium) pontos meghatározása, és a betegek daganatellenes kezelésének, stádium szintű megvalósítása. Ennek köszönhetően a tüdőrák miatt operált betegek 5 éves túlélése 45,3%-ra emelkedett. A daganat miatt végzett műtétek mellett, az országban elsőként történt reszekció a légcsövön és a főhörgőkön (sleeve), mely beavatkozás a tüdőállomány megkímélését és a betegek műtét utáni jobb életminőségét eredményezte. Magyarországon az elsők között kerültek bevezetésre a mellkassebészeti minimál invazív műtétek, az úgynevezett videothoracoscopos beavatkozások (VATS). Ennek során a mellüreg hagyományos megnyitása nélkül történt a sebészi feltárás. Kezdetben jóindulatú tüdőelváltozások, légmell (ptx) miatti műtétek és jóindulatú mediastinalis betegségek eltávolítása valósulhatott meg, így a betegek műtét utáni gyógyulása jelentősen lerövidül.

2005 novemberétől Dr. Furák József vezeti a mellkassebészeti osztályt. Az osztály fő profilját továbbra is a tüdőrák miatti műtétek alkotják. A korábbiakban alkalmazott hagyományos mellkasmegnyitással (thoracotomia) járó feltáráson kívül, kezdetben bevezetésre került a videothoracoscoposan asszisztált mini thoracotomiából (6-8 cm-es metszés) elvégzett lebenyeltávolítás is (VAMT lobectomia), majd 2012-től a VATS lebenyeltávolítás (Video-assisted thoracoscopic surgery, VATS lobectomia). A videothoracoscopos műtétek profilja tovább szélesedett. Magyarországon elsőként került bevezetésre a szegycsont átvágása nélküli (sternotomia nélküli) csecsemőmirigy (thymus) eltávolítása videothoracoscopos (VATS) módon, myasthemia gravis miatt és vált rutinná a mellkassebészeten. A mellkasfali deformitások között szereplő suszter mellkas (pectus excavatum) VATS módszerrel való rekonstrukciója (NUSS műtét) is az osztály mindennapi profiljának a része. NUSS műtét esetén nem történik szegycsont-átvágás, VATS technika segítségével kettő darab 3 cm-es metszésből kerül a mellkas formálja helyreállításra. A mellkassebészeti osztály a mellkassebészeti profil műtétek mellett általános sebészeti beavatkozásokat és társszakmákkal együtt (szívsebészet, idegsebészet) határterületi műtéteket is végez valamint a pajzsmirigy műtétek is mindennaposak. A korábban még csak a tervek között szerepelő tüdőtágulat (emphysema) miatti modern műtéti megoldás (volumen reductiós műtét) bevezetése megtörtént.

A modern mellkassebészeti osztályok egyik fontos mércéje a VATS műtétek aránya, mely a szegedi mellkassebészeten 75%. Ez az arány európai szintű.

2022-ben az összes mellkassebészeti műtétek száma 625, ebből 254 esetben történt tüdődaganat miatt műtét.

2016-ban a szegedi mellkassebészet kapcsolódott az Európai Mellkassebészeti Társasághoz - European Society of Thoracic Surgeons (ESTS) -, az osztály jelenleg is akkreditálva van ESTS-ben.

A mellkassebészeti szakmában ismert és elfogadott a nem-intubált mellkas sebészeti műtétek Non-Intubated Thoracic Surgery (NITS) alkalmazása. A szegedi mellkassebészeten 2017 óta történnek NITS műtétek.

A szegedi mellkas sebészeten került kifejlesztésre és bevezetésre a világon először az SVI módszere, azaz a spontán légzés technikája kombinálásra került az intubált módszerrel (SVI spontaneous ventilation with double lumen endotracheal tube intubation. Az SVI előnye, hogy a NITS műtétek minimál invaziv természetét és az intubálás biztonságát kombinálja és kevesebb kizáró kritérium áll fent, mint NITS esetében. Az SVI módszer biztonságosan alkalmazható videothoracoscopos, VATS tüdőműtétek esetében, sőt nyitott mellkasmegnyitással (thoracotomia) járó műtéteknél is.

Jövőbeni tervek között szerepel a robot sebészeti programhoz, lehetőség szerinti kapcsolódás.

A szegedi mellkassebészet legfontosabb célkitűzése a szakma élvonalába tartozni és a betegek gyógyulását szolgálni, a legmagasabb szakmai tudással és felkészültséggel.

Dr. med. habil Furák József Ph.D
egyetemi docens, osztályvezető/ mellkassebész szakorvos/

Dr. Pécsy Balázs
klinikai szakorvos/ mellkassebész szakorvos/

Dr. Németh Tibor
klinikai szakorvos/ mellkassebész szakorvos/

Dr. Buzás András Ph.D.
klinikai szakorvos/ mellkassebész rezidens/