Meg kell operálni, amit lehet

Csaknem minden rákbetegségre igaz: a legjobb esély a gyógyulásra akkor van, ha sikerül megakadályozni az áttétek kialakulását, illetve ha mégis megjelenik a metasztázis, akkor azt sebészileg úgy el lehet távolítani a szervezetből, hogy nem marad sehol daganatszövet.

A májáttétek kezelése alapvetően a sebészeteken történt évtizedekkel ezelőtt is, s ebben máig sincs változás: a betegségnek akkor legjobbak a kilátásai, ha az áttét műthető

– jelenti ki prof. dr. Lázár György, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának igazgatója Jelentős változás abban állt be, hogy ma több májáttét operálható meg, mint korábban.

– Régen úgy tartottuk, hogy ha a májnak a 40-50 százalékát el kellene távolítani a tumor miatt, vagy nem egy-két helyen összpontosul a májáttét, akkor kizárt az operáció, mert túl kevés ép májszövet maradna, s az már nem tudná biztosítani a méregtelenítést. Ellenben ma már több olyan beavatkozás létezik, amelyek révén az előrehaladottabb esetekben is eséllyel vehetjük fel a harcot – utal a fejlődésre a sebész professzor, majd a részletekbe is beavat.

Az oltás felvételére buzdít egy videóban Az év Covid-orvosa is. A szegedi klinikán transzplantációs sebészként dolgozó Rokszin Richárd azt mondta, hogy voltak olyan pácienseik, akik oltatlanok voltak és a halálos ágyukon bánták ezt meg, mert rájöttek, hogy az oltással tovább élhettek volna. Rokszin Richárd szerint, ha ezek az emberek be lettek volna oltva, akkor biztosan nem jut idáig az állapotuk. Azt is elmondta, hogy valójában teljesen mindegy, milyen oltást kapunk.
delmagyar.hu - 2021.11.22.

Paradox módon sokszor éppen a mozgásszegény életmódból adódóan nem derül ki időben – a korai stádiumban – az alsó végtagi érszűkület: az érintett beteg nem veszi észre, hogy korlátozott a járóképessége, hiszen nem gyalogol (biciklizik, fut, sétál) eleget. Ez azért veszélyes, mert e „kirakatnéző betegség” nem gyógyítható, csupán kezelhető, és ennek sikeressége a korai felismerésen múlik. Elhanyagolt, előrehaladott esetekben ez az „alsó végtagi érszűkület” akár lábamputációval is végződhet – tudtuk meg dr. Palásthy Zsolt érsebésztől, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika adjunktusától.
Bővebben: Szegedi Egyetemi Magazin 2020. február 28.

Hamisan reklámoztak készítményeket a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinika nevében. A hirdetés ugyan az intézményre hivatkozik, de a benne szereplő információkból semmi sem igaz – tájékoztatott a Szegedi Tudományegyetem Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatósága.

Harminchárom veseátültetést végeztek tavaly a szegedi se­bészeti klinikán – közölte az Országos Vérellátó Szolgálat Transzplantációs Igazgatósága. Az összes átültetés elhunyt do­norok szerveivel történt, élő donoros transzplantáció nem volt tavaly Szegeden.

Bővebben: Délmagyarország, 2020. január 7.

Lázár György dékán szerint ez nemcsak a betegeknek és a dolgozóknak jó, hanem az orvosképzés színvonalát is jelentősen emeli. Új módszert vezettek be a daganatok kezelésére.

Bővebben: Délmagyarország, 2019. november 8.

“Sosem végeztek még ennyi vesetranszplantációt a szegedi klinikán, de ez még mindig kevés az SZTE Sebészeti Klinika tanszékvezető professzora szerint. Lázár György azt is elmondta, hogy a világ legjobb módszerével műtenek Szegeden…”
Délmagyarország, 2019. szeptember 20.

Évente több mint 5000 lábamputációt végeznek Magyarországon érszűkület miatt

Délmagyarország, 2019. március 18.

A várólista átlagosan 3 év, élődonoros átültetéssel rövidebb – 69 beteg kapott vesét tavaly Szegeden

Délmagyarország, 2019. 02. 18.

gyakorlatorientáltabbá tenné az orvosképzést, pályázatokkal serkentené a kutatásokat
Délmagyarország, 2018. 07. 18. p. 7.

Dr. Lázár György az SZTE ÁOK dékánja 2018. július 1-jétől

Olvasói levél

A Szeged Televízió Diagnózis regionális egészségügyi magazinjának 2018. május 22-i adásában a mellműtétekről beszél Prof. Dr. Lázár György.

Diagnózis 2018. május 22. (A videó nyilvánosan nem elérhető)

A Szeged Televízió Diagnózis regionális egészségügyi magazinjának 2018. február 12-i adásában a sportorvostanról, a tüdőműtétekről és a SZOE SCORA szexuális egészségnevelő akciójáról láthatnak interjúkat. Többek közt megszólal dr. Török László, dr. Mikulán Rita, dr. Sasi Viktor, dr. Szabó Zsolt, dr. Furák József, Nándor Richárd Kelemen és Medgyesi Anna.

Prof. Dr. Lázár György dékáni pályázatából: vezetői elképzelések
ÁOK Hírlevél 2018. március 13.

A Kar Kiváló Tudományos Diákköri Oktatója címet kapta Dr. Lázár György, a Sebészeti Klinika intézetvezető professzora.
2018. május
ÁOK Hírlevél, 2018. 22. 2018. június 1.