Klinika >> Történet

Történet

A kolozsvári akadémiát 1581. május 12-én alapította Báthori István. Az akadémia utóintézményéből jött létre 1872-ben a második magyar tudományegyetem. 1919. november 3-án román egyetemmé alakult át, melyet tanárainak menekülése követett. Ezután három szemeszteren át Budapesten működött, majd hosszas tárgyalások után a jogutódnak tekinthető szegedi egyetemet 1921. október 9-én nyitották meg. A megalakulás után a Sebészeti Klinikát a Belgyógyászati Klinikával és öt elméleti intézettel egyetemben ideiglenes jelleggel a Kálvária tér 5/B. szám alatt, az egykori Fémipariskolában helyezték el.


Az egyetemi intézetek végleges épületeinek építése gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter döntése nyomán 1926-ban indult meg Korb Flóris tervei alapján és 1929-ben fejeződött be. A Sebészeti Klinikán az átadást követően 120 ágy működött.


A klinika első igazgatója Vidakovits Kamilló professzor volt, a világháború végéig olyan ismert sebészek dolgoztak itt, mint Bugyi István és Hedri Endre professzorok, Szabó Dénes és Troján Emil magántanárok. A Sebészeti Klinika épülete az egyetem más klinikáihoz hasonlóan súlyos károkat szenvedett el a vasúti híd bombázásakor.


1951-ben a Sebészeti Klinika épületében létrehozták a II. számú Sebészeti Klinikát Láng Imre professzor vezetése alatt. Az újonnan alakult klinikán az általános és baleseti sebészeti tevékenységen kívül korszerű idegsebészeti osztályt szerveztek. Az idegsebészeti és baleseti sebészeti osztályból, valamint a később az I. Sebészeti Klinikáról átvett ortopédiai osztályból szervezték meg utóbb az Idegsebészeti, Ortopédiai, valamint a Traumatológia Klinikát az egyetem új, 400 ágyas épületében. Az eredeti intézet mint I. sz. Sebészeti Klinika működött tovább. Vidakovits professzort nyugdíjazását követően 1945 végétől, mint megbízott igazgató Prochnow Ferenc professzor követte. Az ő utóda volt Jáki Gyula professzor 1947. szeptember 9-től 1958. március 18-án váratlanul bekövetkezett haláláig, akinek munkássága alatt a klinikán az általános sebészet mellett jelentős urológiai tevékenység folyt.


1958. május 1-jén a klinika élére Petri Gábor professzort nevezték ki, aki ezt megelőzően 1951-től a Sebészeti Anatómiai és Műtéttani Intézet igazgatója volt. Az ő munkássága alatt a korábban általános és baleseti sebészettel valamint urológiával foglalkozó intézetben számos új sebészeti szakterület indult rohamos fejlődésnek, és jutott hamarosan európai színvonalra. A Műtéttani Intézetnek a Sebészeti Klinika épületébe történt költözése után egyedülálló lehetőség nyílt a klinikai és kísérletes munka összehangolására. Munkatársai közül Kulka Frigyes professzor a mellkassebészet, Imre József professzor a nyelőcsősebészet, Kovács Gábor professzor a szívsebészet, Németh András professzor a művesekezelés és a vesetranszplantáció, Gál György professzor a művesekezelés, Baradnay Gyula professzor a vastagbélsebészet, Pepó János adjunktus az érsebészet területén végeztek úttörő munkát. Boros Mihály professzor az aneszteziológia és intenzív terápia területén szerzett ezen évek alatt múlhatatlan érdemeket, melynek következtében 1982-ben megalakult az önálló Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet. Az első hazai vesetranszplantációt 1962-ben végezték a sebészeti klinikán Németh András és Petri Gábor professzorok vezetésével, mellyel örökre beírták magukat a magyar sebészet történetébe. Rendszeres veseátültetést 1981 óta végeznek a klinikán.


A klinika élére 1982. január 2-án Karácsonyi Sándor professzort nevezték ki. Munkássága alatt a klinika tevékenysége a máj- és a hasnyálmirigy-sebészet bevezetésével bővült. 1985-ben a szívsebészeti osztály szervezetileg önállósodott Kovács Gábor professzor vezetése alatt. Karácsonyi professzor távozását követően a klinika vezetését 1993. március 1-jén Balogh Ádám professzor vette át. Vezetése alatt a klinika valamennyi speciális tevékenysége aktívan tovább működött, az onkológiai és az érsebészeti profil bővült, és a daganatos betegeket ellátására több szakmát felölelő, ún. multidiszciplinális munkacsoportok alakultak. A Sebészeti Klinika jelenlegi igazgatója Lázár György professzor, aki 2004. június 20-án kapott kinevezést a vezetői feladatok ellátására.

Hírek

Simonka János Aurél, az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ (SZAKK) Traumatológiai Klinika egykori intézetvezetőjének gyógyító, tudományos és oktatói munkásságát felidézve 2022. november 25-én 14 órától tudományos emlékülést tartanak az SZTE SZAKK Petri Gábor Klinikai Tömb Láng Imre előadótermében. A rendezvényen emléktáblát helyeznek el a Láng Imre tanterem előcsarnokában.

Az emlékülés védnöke dr. Lázár György professzor, az SZTE SZAOK dékánja.

Apáthy István halálának 100. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezést 2022. október 13-án a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar és az MTA SZAB Neurobiológiai Munkabizottsága. A tudós Dóm téren elhelyezett szobrát Prof. Dr. Lázár György, Prof. Dr. Horváth Dezső, Prof. Dr. Nógrádi Antal és Prof. Dr. Tamás Gábor koszorúzták meg.

Több mint 136 millió forintból újult meg a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Jancsó Miklós Kollégium. Az épületet a napokban Prof. Dr. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Prof. Dr. Lázár György, az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar dékánja, Révész Gáborral, a Jancsó Miklós Kollégium igazgatójával járta be.

Ünnepélyen keretek között köszöntötték 2022. június 30-án a Szegedi Tudományegyetem karainak, tanszékeinek, intézeteinek, klinikáinak és intézményeinek új vezetőit és kitüntetettjeit. Az elismeréseket Prof. Dr. Rovó László, az SZTE rektora és Dr. Fendler Judit, az SZTE kancellárja adta át.

A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karra szóló dékáni (magasabb vezetői) megbízást kapott Dr. Lázár György egyetemi tanár. Professzor Úr a megbízását a hétfői Szenátus ülésen átvette.

Az SZTE SZAOK Pathológiai Intézetének falán leplezték le Prof. Dr. Ormos Jenő, egykori intézetvezető emléktábláját, ezzel is tisztelegve professzor úr életműve, szellemi kisugárzása előtt.


Az ünnepségen adták át "A szegedi Pathológiáért" Alapítvány Ormos Jenő emlékplakettjeit, melyet ezúttal Prof. Dr. Rovó László rektor, Prof. Dr. Lázár György dékán és Kiss Ferenc alapítvány alapító kapott meg.