1. Akkor lehet megragadó és sikeres a zenei előadás, ha előadás közben az előadóművész figyelmének homlokterében
|
|
a technikai megoldások állnak.
|
|
a zenei tartalom áll.
|
|
folyamatosan az áll, hogy várhatóan milyen technikai nehézséggel kell megküzdenie az előadónak a zenemű következő formai egységében.
|
|
Nem válaszolt az 1. kérdésre
|
2. A módosult tudatállapotok
|
|
Technikai megvalósítás és expresszivitás.
|
|
Mozgásmintázatok (ill. gesztusok), érzetminőségek (ill. karakterek, érzelmek, érzelmi állapotok), a belső zenei szerkezet (amely a tonális szerkezetet és az idő- és súlyarányok rendszerét foglalja magában), drámai szerkezet, narratív szerkezet (a műben rejlő történetszerűség), valamint asszociációk más (ismert) zenékre.
|
|
A zene tartalmát kizárólag a tonális szerkezet és az idő- és súlyarányok rendszere, valamint ezek technikai megvalósítása alkotja.
|
|
Nem válaszolt az 2. kérdésre
|
3. A módosult tudatállapotok
|
|
lényege, hogy időlegesen megváltozik az átélő személy szubjektív élményeinek általános mintázata.
|
|
a szubjektív élmények pszichoaktív szerek által előhívott mintázatai.
|
|
közé tartozik a krónikus kóma.
|
|
Nem válaszolt az 3. kérdésre
|
4. Az előadásban a módosult tudatállapotoknak egy olyan sajátos mintázatáról volt szó elsősorban, amelynek lényege, hogy
|
|
előadás közben egy jó előadóművész folyamatos hipnózist él át.
|
|
a zenei folyamat bizonyos pontjain a zenész teljesen belemerül a zenei folyamatba, és egyszerre érzékeli a zenei folyamatban megjelenő múltat, jelent és jövőt.
|
|
az előadóművész képes átélni az ihlet felfokozott állapotát, a révületet, s ezáltal szuggesztívvé válik az interpretáció.
|
|
Nem válaszolt az 4. kérdésre
|
5. A jó pedagógus
|
|
rendkívül pontos elképzeléssel rendelkezik az előadandó műről, és azt minden esetben hiánytalanul számon kéri diákján.
|
|
jobb, ha nem rendelkezik megrögzült elképzeléssel a diák által játszott műről, hogy lehetősége maradjon friss, elfogulatlan tanácsokat adni számára.
|
|
segít a diákjának abban, hogy valódi, mély zenei tudást szerezhessen meg, s hogy a diák mindig felszínre juttathassa saját megszerzett tudását.
|
|
Nem válaszolt az 5. kérdésre
|
6. A három időben (zenei múlt, jelen és jövő) létezés sajátos élménye a zenében
|
|
abban a pillanatban jön létre, amikor pontosan érzékeljük (visszahalljuk), hogy az elmúlt pillanatokban (ill. a zenei tétel elejétől kezdve) mit és hogyan játszottunk, képesek vagyunk előretekinteni az elkövetkező zenei egységekre, s egyben élvezzük a jelen pillanatot.
|
|
tudatosan nem idézhető elő.
|
|
tehetség kérdése: nem tanítható.
|
|
Nem válaszolt az 6. kérdésre
|
7. A legkiemelkedőbb zenészek
|
|
nagysága abban rejlik, hogy tudatosan is képesek megfogalmazni a három időben létezés élményének lényegét.
|
|
szuggesztivitásában jelentős szerepet játszhat a három időben létezés élményének gyakori és zenei tekintetben helyénvaló alkalmazása.
|
|
szuggesztivitásának forrása a biztos hangszer-, ill. énektechnikai tudás.
|
|
Nem válaszolt az 7. kérdésre
|
8. Minden valódi (személyes) tudás abból ered, hogy
|
|
legalább egyetlen alkalommal mély figyelemmel és a megértés szándékával odafordultam a tudás forrásához.
|
|
képes voltam összeegyeztetni azt a tanáraimtól hallottakkal.
|
|
képes voltam összeegyeztetni azt az adott szakterület legmegbízhatóbb szakirodalmában olvasottakkal.
|
|
Nem válaszolt az 8. kérdésre
|
9. A tökéletes magunkra találás élményét akkor élhetjük át, ha
|
|
intenzíven foglalkozunk önmagunkkal.
|
|
pszichoaktív szer általi módosult tudatállapotba kerülünk.
|
|
kifelé figyelünk, s figyelmünk központjában az értéket hordozó Másik áll.
|
|
Nem válaszolt az 9. kérdésre
|
10. Egy tanár leginkább azzal segítheti diákját abban, hogy jó muzsikussá váljék, hogy
|
|
következetesen és távolságtartó objektivitással mutatja be a zenei előadás hangszer-, ill. énektechnikai megoldásainak egységes, mindenkire jól alkalmazható rendszerét, és hagyja, hogy a zenei kifejezés eszköztárát a diák maga fedezze föl.
|
|
hagyja, hogy a diák mindent maga fedezzen föl.
|
|
segíti a diákot abban, hogy (például a zenei tartalom tekintetében) mély saját tudásra tehessen szert, valamint segít neki abban, hogy bármikor képes legyen felszínre hozni e tudását.
|
|
Nem válaszolt az 10. kérdésre
|
11. A három időben létezés
|
|
élményét előadóművészként úgy gyakorolhatjuk hatékonyan, hogy külön-külön gyakoroljuk az előre elképzelést, a pillanat élvezetét és a visszatekintés (visszahallgatás) képességét.
|
|
élménye nem tanítható: arra minden zenész növendéknek magának kell rájönnie.
|
|
élménye úgy gyakorolható hatékonyan, hogy meditáció segítségével módosult tudatállapotba kerülünk.
|
|
Nem válaszolt az 11. kérdésre
|
12. A visszatekintés képessége úgy tanítható, hogy
|
|
a szerkezeti rész záróhangjában (ill. -hangzatában) visszahallgattatjuk az adott szerkezeti részben megtett „zenei utat”. A muzsikus tudatában ebben a záróhangban tükröződik egy pillanatra – talán csak a másodperc töredékéig – az adott zenei egység teljes tartalma: tonalitása, hossza, dallama, ritmusai (ezt hívjuk kicsengésérzetnek).
|
|
a zenemű elhangzását követően megbeszéljük az előadóművészetet tanuló diákkal, hogy milyen emlékeket váltott ki belőle a zenemű.
|
|
az adott szerkezeti rész eljátszása után megállítjuk az előadóművészt, és megbeszéljük vele, hogy milyen hanghibákat vétett az addig elhangzottak során.
|
|
Nem válaszolt az 12. kérdésre
|
13. Mi lehet közös a legjobb focistákban és a legjobb előadóművészekben?
|
|
A szakterülettől független zsenialitás.
|
|
Az, hogy játék közben képesek pontosan és hosszabb időtávra is előrelátni a labda útját és játékostársai mozgását / a zenemű folytatását és kamarapartnerei zenei szándékait, mint a kevésbé jó játékosok.
|
|
Semmi.
|
|
Nem válaszolt az 13. kérdésre
|
13+1. Ha a muzsikus játék közben nem képes a pillanat élvezetére, akkor játéka
|
|
sietősnek hathat a zenehallgató számára, bár metronómmal lemérve ténylegesen nem siet.
|
|
szuggesztívnek fog hatni.
|
|
nyugodt és egyenletes lesz.
|
|
Nem válaszolt az 13+1. kérdésre
|
|
|
