Utcakanyontól az autómentes övezetig

A tömegközlekedést előnyben részesítő csomópont makettjét, az üzemanyagcellás autó modelljét technika szakos hallgatók képzésében is alkalmazza Pitrik József. Fotó: Schmidt Andrea

Bonyolult rendszer a közlekedés, a város és az időjárás hármassága. A hétköznapokat érintő témával 1990 óta foglalkozik az SZTE Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara Technika Tanszéke. Technika szakos pedagógusoknak közlekedéskultúrát oktatnak, miközben tankönyveket fejlesztettek a közoktatásban tanulók számára.

 

1218_Pitirik_J
A tömegközlekedést előnyben részesítő csomópont makettjét, az üzemanyagcellás autó modelljét technika szakos hallgatók képzésében is alkalmazza Pitrik József. Fotó: Schmidt Andrea
– A szegedi Belvárosi híd lábánál 1990-ben végeztünk először szelektív forgalomszámlálást, és mértünk légszennyezőanyagokat. Megállapítottuk, hogy az óránként áthaladó 1600 gépjárműből ott a leggyakoribb jármű (400) a Zsiguli. E kocsi vezette a légszennyezők listáját is – rögzíti kiindulópontjukat Pitrik József, a Technika Tanszéket vezető főiskolai tanár. – Ugyanannyi jármű közlekedett 10 év múlva is, ám a Zsiguli 7. volt a sorban, mert megjelentek a régi, de az országba frissen behozott nyugati márkájú kocsik, köztük a legnépszerűbb: az Opel. Erre drasztikusan, egyharmadára csökkent a légszennyezettség. Mára ez az előny elolvadt: a nyugatról származó kocsipark is elöregedett.

Kanyon a szegedi Oskola utca, ahol megfigyelhető: az átlagsebesség 2,6 kilométer/óra, és 210 másodpercet várakozik a 15–30 kocsiból álló sor. Ilyenkor a légszennyezés megugrik. Ha az autók óránként 50 kilométeres sebességgel haladhatnának, tizenketted részére csökkenne a levegőbe jutó káros anyag. Hasonlót tapasztalt a társasházak közötti 30-as zónában a technika tanszék mérnök végzettségű vezetője és fizikus kollégája, Benkő Zsolt. A szegedi Felsőváros 2 kilométeres útszakaszán megmérték: a 30-as övezetben 16–20 kilométer/órás sebességgel haladhatunk – a következmény: zsúfoltság és rossz levegő.

– Az elektromos üzemű járművek számának növelését javasoltuk, főleg a dízelesek helyett – már 2003-ban is. De azt is mondtuk, hogy a szegedi Belvárosból fokozatosan ki kell szorítani a járműveket. Ennek módszere, hogy a nagykörút szélére kell telepíteni a parkolóházakat, ahonnan gyalog vagy tömegközlekedési járművel lehet a centrumba jutni – emlékeztet a Szeged folyóiratban is megjelent tanulmányára Pitrik József. A mérnök szerint a rakparti ingyenes várakozási lehetőség hatására csökken a centrumban a parkolóhelyek zsúfoltsága. Ausztriában bevált, hogy a boltok ellátása csak logisztikai centrumokon keresztül történhet – az engedélyezett menetrend és útvonal szerinti szállítással csökkenthető a belvárosra nehezedő teherforgalom.

Városverseny

– A környezet hogyan hat a közlekedésre? A kérdésre számszerűsített választ kívántunk adni, mikor például a város nagysága, az utak száma és típusa, a környezet ipari vagy mezőgazdasági jellege, illetve több más, előre meghatározott szempont alapján összehasonlítottuk a településeket – magyarázza Pitrik József. – Az összérték, a környezetterhelési szám a legalacsonyabb: 1,5 az észak-magyarországi Gömörszőlősön lett. Ehhez képest az elfogadható környezeti minősítésű települések csoportjába tartozik például Csongrád (331) és Szentes (393). Ellenben Szegeden a közlekedés okozta környezet-szennyezettségi adat (2800) magas, a szennyezők a lakosság egészségét is károsítják.

Újszászi Ilona

forrás: delmagyar.hu