Penke Botond akadémikus csoportjában 24 kutató dolgozik. Fotó: Karnok Csaba

– Ha mélyen megismerjük az Alzheimer-kór lényegét, könnyedén megtervezzük a gyógyszerét, amely 10–12 év alatt a patikák polcaira kerül. Ez azonban sokkal, sokkal bonyolultabb! – veti össze a 19 évvel ezelőtti reményt a mai tudással Penke Botond akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytani Intézetében dolgozó professzor.

Eredetileg a betegséget viszonylag ritkának gondolták, de kiderült, hogy az átlagéletkor növekedésével az Alzheimer-kór egyre gyakoribbá válik: ilyen problémával küzd ma a 730 milliós európai lakosságból 7, a 300 milliós USA-ban 4 millió ember. Ám az is kiderült: az öregkor olyan betegsége az Alzheimer-kór, amely sokakat elér, de a tudósok még nem tudják, ki miért kapja meg e betegséget, s aki nem szenved az időskori emlékezetkiesések kétharmadáért felelős kórtól, az miért nem.

– Olyan biomarkert kerestünk, vagyis egy olyan jelzőt, amely egyszerű vérvétellel megmutatná, hogy valaki genetikai örökségként hordozza-e az Alzheimer-kórt előidéző faktorokat – összegzi egyik kutatási irányuk lényegét az akadémikus. – Arra gondoltunk, hogy ilyen tényező csak néhány lesz, de mára addig jutottunk, hogy legalább tíz azoknak a géneknek a száma, amelyek kedvezőtlen kombinációja előidézhet egy Alzheimer-kóros folyamatot.

Többféle formája ismert e kórnak: drámai gyorsasággal is megtörténhet a szellemi leépülés, de elhúzódó folyamatként is. Családi örökségként 65 éves kor alatt is előjöhet, míg az időskori fajtájának is valószínűleg van genetikai alapja. A betegség keletkezési mechanizmusát még nem sikerült feltárniuk a tudósoknak.

– Bizonyos fehérjék, amelyek a központi idegrendszerben normálisan is termelődnek, időskorban – egyensúly-eltolódás miatt – nem tudnak onnan eltávozni, vagyis meggyűlnek, akkumulálódnak, és talán ezek váltják ki az Alzheimer-kór betegségének indító lépését – osztja meg velünk feltételezését Penke professzor.

Zsákutcába jutott a gyógyszerkutatás 2010-re. Ennek oka, hogy eredetileg rossz irányba mentek a kutatások. De az is nehezítette a gyógyszerfejlesztést, hogy az Alzheimer-kórt későn lehet diagnosztizálni, s az elpusztult idegsejteket a jelenlegi technikával még nem tudják pótolni.

– A diagnózis korábbra hozása döntő, mert a sérült idegsejt még újraéleszthető, ha egy korábbi stádiumban bevethető gyógyszert találunk – hangsúlyozza a professzor. – Az eddigi dogma szerint az idegsejtek közt lévő mérgező, toxikus anyag az, ami kiváltja a sejtpusztulást. Ám ez csak félig igaz. Rájöttünk ugyanis: az idegsejtet nemcsak kívülről mérgezi ez az anyag, mert képes meggyűlni a sejten belül is. Lehet, hogy az eddigi klinikai gyógyszerkísérletek épp azért voltak sikertelenek, mert csak a külső toxin csökkentésére, közömbösítésére, eltávolítására törekedtek. Mi a sejten belüli mérgező anyagot is megcélozzuk.

Kettős nehézséggel kell megküzdeniük az agy betegségeit kutató, arra gyógyírt kereső kutatónak. Mert egyrészt védekezik az agy, ezért nehéz oda bejuttatni gyógyszermolekulát. Másrészt a sejtet ölelő membránon, e kettős rétegen is nehéz átjuttatni a gyógyító anyagot.

– Modelljei vannak az Alzheimer-kórnak. Ezek egyike a darabonként 80 ezer forintba kerülő, e célra előállított, úgynevezett transzgenetikus egér, amelyen fontos kísérleteket végeztünk gyógyszerjelölt molekulánk hatásosságáról – magyarázza Penke Botond. Patkányon is bebizonyosodott, hogy e vegyület véd az Alzheimer-kór ellen, miközben káros mellékhatása nincs. Most az a feladat, hogy csökkentsék a vegyületmolekula méretét. Ezt „piacra viszik”, hogy egy gyógyszergyártó cég kipróbálhassa, és végül előállíthassa az Alzheimer-kór első, gyógykezelésre alkalmas készítményét.

Erőfeszítések

Az Alzheimer-kórt 19 éve kutatják Szegeden, több száz millió forintba került a munka. Penke Botond akadémikus csoportjában jelenleg 24 kutató – közte például vegyész, biológus, gyógyszerfejlesztő, magatartáskutató – dolgozik. A tudós irányításával több, ma még gyógyíthatatlan betegség okát és gyógymódját is keresik. Így például a gerincvelőtől induló bénulásos betegség (a mozgató ideg betegségei), továbbá a Parkinson-kór, illetve a Down-kór titkait kutatja Penke Botond. Azt mondja, tudnak egymásról azok a szegedi tudósok, akik hozzá hasonlóan az Alzheimer-kór megértésén fáradoznak. A különböző ötletek kidolgozásán fáradozó csoportok – miközben szurkolnak egymásnak – együttműködnek, hogy legyőzzék e betegséget.

 

Lassabban!

Lelassul, megváltozik az ember mozgása időskorban. Az öregedéssel együtt védtelenné válik az ember bizonyos betegségekkel szemben. Például a szellemi élénkség és memória elvesztése, vagyis az Alzheimer-kórral járó tünetek megalázó helyzetekbe hozzák, kiszolgáltatottá teszik a pácienst. Ezért tartja fontos megelőzési módszernek azt is Penke Botond akadémikus, hogy például a kalóriabevitel csökkentésével az öregedés folyamatát lassítsuk.

 

 

Újszászi Ilona

forrás: délmagyar.hu