Melyek azok az idegrendszeri folyamatok, amelyeket befolyásolni lehet a hormonokkal? E kérdésre keresi a választ egész pályáján Telegdy Gyula akadémikus. Endokrinológusként került a pécsi egyetemről 1970-ben Szegedre, ahol iskolát alapított. Endokrin centrumot álmodtak a Tisza-partra, ám a terv az akkori orvosegyetemi rektor, Szontágh Ferenc professzor hirtelen halála miatt nem valósult meg, hiányoztak a megfelelő műszerek. Így Telegdy Gyula, a szegedi egyetem kórélettani intézete vezetőjeként témát váltott: idegrendszeri és magatartási folyamatokat vizsgál állatmodelleken.

– A hormonoknak az idegrendszerre kifejtett hatását vizsgálva azt nézzük, miként befolyásolják például a tanulási folyamatot. A központi idegrendszerben számos peptid előfordul. Ezek az úgynevezett neuropeptidek váltak a kutatás fő témájává – mondja Telegdy professzor, aki együtt dolgozott a Kovács Kálmán által vezetett peptidkémiai csoporttal, a Penke Botond és Tóth Gábor neve fémjelzett orvosvegytani intézettel.

Telegdy Gyula kutatóorvos akadémikus. A rákkutatásra kifejlesztett Schally-féle peptidek idegrendszeri hatását vizsgálják Szegeden. Fotó: Schmidt Andrea

Több mint száz peptidet írtak le a kémikusok. Ám ezen vegyületek hatását a mai napig sem ismerjük. Holott hatásmechanizmusuk nyomán olyan idegrendszeri zavaroknak lehetne utánamenni, amelyek ezeknek a vegyületeknek a hiányával vagy túlműködésével vannak összefüggésben. E témáról négyszáznál is több dolgozatot publikált a 10-15 fős Telegdy-féle csoport, ahonnan – rajta kívül – három akadémikus is kinőtt.

– Mára bővítettük profilunkat. A gyógyszeripar ugyanis igényli, hogy feltárjuk: a peptidek a tanulási folyamat befolyásolása mellett alkalmasak-e más idegrendszeri zavarok korrigálására is – magyarázza Telegdy Gyula. A professzor elárulja: az egészségügyi világszervezet előrejelzése szerint a következő 5–10 évben a szorongás és a depresszió népbetegségszámba megy. Ez azt is jelenti, hogy a szorongással kezdődő és depresszióval folytatódó problémasor a páciens általános szellemi leépülésébe, elbutulásába torkollhat.

A depresszio kiváltó okát nem ismerik a kutatók, de a gyógyítására sincs egyértelműen alkalmas készítmény. Egy készítményt – hatásosságának megállapítása érdekében – több hétig kell szedetni a pácienssel. Ha nem hat, más gyógyszerre kell áttérni.

– A Nobel-díjas Schallyval munkakapcsolatban állunk: öt vegyületüket vizsgáljuk. De a szegedi egyetem díszdoktorává is választott világhírű tudós csoportja által szintetizált vegyületekből további hármat küldenek nekünk – olvastam a ma reggeli e-mailjébe – árulja el az akadémikus. Az eredendően rákkutatásra kifejlesztett Schally-féle peptidek idegrendszeri hatását tesztelik Szegeden. – E vegyületek között találtunk két olyat, amely bizonyos tumoros betegségeknél jó hatást mutat, de a szorongást és a depressziót is csökkenti. Így kétszeresen segíti a rákos beteg gyógyulását.

Peptidek

– 30–40 aminosavból álló vegyületet produkál maga az idegrendszer. Miután megismertük ezek hatását, azt vizsgáljuk, hogy struktúrájuk megváltoztatásával mire lesznek képesek. Például csak bizonyos funkciókra hatnak, szelektívek vagy sem – magyarázza Telegdy Gyula akadémikus. Az elmúlt időkben találtak két olyan vegyületet, amelyről kiderült: a biológiai hatás eléréséhez elegendő 4–5 aminosav. Ha tudják, mi a biológiai centruma egy-egy ilyen vegyületnek, akkor annak változtatása is elég, nem kell az egész vegyületet szintetizálni. Két hazai szabadalmuk mellett egy újszerű megállapításra is jutottak. Az izatin típusú vegyületet vizsgálva kiderítették annak lázcsillapító hatását.