Sportolók, például Fehér Miklós és Kolonics György hirtelen szívhalálára is keresi a magyarázatot Varró András és kutatócsoportja. Fotó: Schmidt Andrea

– A szívinfarktust a betegek többsége túléli, majd szívritmuszavartól szenved, végül e páciensek egy része szívritmuszavarban hal meg – érzékelteti az orvosi alapkutatásnak számító téma jelentőségét Varró András. A professzornak – a klinikum és az elmélet határterületén mozogva – az a célja, hogy megértsük a szívritmuszavar hatásmechanizmusát, és ezáltal lehetőséget teremtsünk az esetenként halálos szövődmény megelőzésére.

Nincs kellően hatékony gyógyszere a súlyos szívritmuszavaroknak. Ugyanis az eddigi szerek nem javították, inkább rontották a szívinfarktusos betegek túlélési esélyeit. Nem haszonvezérelt, vagyis nem gyógyszergyári pharmakológusként dolgozik, hanem tudományos problémának tekinti a szívritmuszavart, ezért változatlanul fáradozik annak megértésén, mi történik életfontosságú szervünkkel az infarktus után.

– Hirtelen szívhalált okozhatnak nemcsak az említett, szívritmuszavar kezelésére kifejlesztett, majd bevont szerek, hanem sok egyéb, nem szívre ható – például a gyomor-bél traktust vagy a központi idegrendszert célzó, de még a szénanátha elleni – gyógyszer mellékhatásai – jelenti ki Varró professzor. Az ismeretlen eredetű hirtelen szívhalál hatásmechanizmusa, mely ritkán és váratlanul élsportolókat is érint, ugyancsak érdeklődési körébe tartozik.

Varró András és csoportja tisztázta a szívizom egyik fontos káliumcsatornájának funkcióját, amelynek jelentős gyógyszerfejlesztési aspektusa van. Állatmodellek alapján a professzor feltételezi, hogy a sportolók – például Fehér Miklós és Kolonics György – hirtelen szívhalálát szívmegnagyobbodásra jellemző izomfejlődési rendellenesség okozta. Szerinte esetükben nem koszorúérrel összefüggő vérellátási probléma játszott szerepet, vagyis nem a terhelés miatt állt le hirtelen a szív, hanem egy részben genetikai eredetű, a szívizom vastagodásával járó betegség. E betegség fiatal korban tünetmentes, panaszt sokszor csak később okoz. Ha egy ilyen betegségéről nem tudó fiatal sportolni kezd, még nagyobb lesz a szíve, átépülnek a szívizom ioncsatornái, és ha mindezek mellett mondjuk doppingol, vagy szénanátha elleni szert szed, ez növeli a hirtelen szívhalál esélyét. E probléma innovációs vetülete, hogy a TÁMOP és az NKHT pályázatok segítségével olyan EKG-készülék kifejlesztésében vettek részt, amelynek automatikus értékelési módszere az eddigieknél hatásosabb lehet a hirtelen szívhalál veszélyeztetettségének felismerésére.

– A pitvarfibrillációra ható gyógyszerek vizsgálata a másik új kutatási irányunk. A szívpitvar ritmuszavara ugyanis krónikus, de nem halálos betegség – magyarázza Varró András. – Veszély ugyanakkor, hogy ha nem működik jól a pitvar, vérrög keletkezhet, amely leszakadhat, és megakadva szélütést, bénulást okozhat. Ennek terápiája az ipart is érdekli, így e téren innovációs projektjeink is sikeresek.

Történész helyett kutatóorvos

A Ki miben tudós? 1972 legnépszerűbb tévés vetélkedőjét nyerte meg történelemből Varró András. A szegedi Radnóti Miklós gimnázium diákjaként majdnem történész is lett. Mégis az akkori Szegedi Orvostudományi Egyetemre jelentkezett, mivel a történetírás nemzetközi színvonalú művelését csak több idegen nyelv ismerete és könnyed stílusérzék meglétével tudta elképzelni, illetve az orvos-biológusi pályát pragmatikusabbnak látta. Emellett érvelt édesapja, az elismert belgyógyász professzor, Varró Vince is. Orvosegyetemi tanulmányait eleinte nem találta élvezetesnek. Ám harmadévesként a gyógyszertani intézet tudományos diákköröseként megízlelte a kutatóorvosi munka szépségét.

Nemzetközi képzés

Szegedtől távol kívánta megméretni magát „Varró Vince professzor fia”, ezért fogadta el a friss diplomás Varró András a hazai gyógyszeripart szolgáló Gyógyszerkutató Intézetbeli állást, ahol 1980-ban az antiaritmiás, vagyis szívritmuszavar ellenes szerekkel foglalkozott. Fordulatot hozott életében, hogy 1982 és 1984 között Borys Surawicz professzor mellett Indianapolisban dolgozva a szív sejtszintű elektrofiziológiájával foglalkozva nemzetközi szintű tudást szerzett. Kandidátusként, két szívritmuszavar ellen ható gyógyszerjelölt szabadalommal a háta mögött 1988 és 1990 között David Lathrop mellett Cincinnatiban újra USA-ösztöndíjjal dolgozott, és szerzett tapasztalatot a pályázatírásban. A rendszerváltozás áldozatának számító Gyógyszerkutató Intézet helyett a szegedi egyetem pharmakológiai intézetébe tért haza. Innen került másfél évre David Eisner liverpooli élettani kutatólaboratóriumába, ahol a sejt elektromos és mechanikus működésének, a sejt kalcium mozgását kutatta, további nemzetközi tapasztalatokat gyűjtve.